Evangélikus egyházi szemle, 1895 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1895-04-01 / 4. szám
4í) ért. A szegény aszony mogfelolt kérdésére. „A mikor, úgymond, nagyatyád élt, tiz tehenem volt, buzgón fohászkodtam, hogy bárcsak az Isten levenné ezt a kegyetlen zsarnokot nyakunkról ; mert liát két tehénkémet erőszakkal elvette tőlünk. A zsarnok meghalt és a te atyád következett utánna, a ki szintén három tehenemtől fosztott meg Újból imádkoztam, hogy bár csak öttől a zsarnoktól is megszabadulnánk. Megszabadultunk- Apád meghalt és to lettél uralkodónk. De te sem vagy külömb elődeidnél, te is már négy tehenemtől fosztottál meg, úgy hogy már csak egyetlon egy tehénkém maradt. A te drága életedért fohászkodok az Úrhoz, mert félek, hogy a te utódod elveszi utolsó tehonemot is.“ Így, ilyen tréfás modorban igyekszik Luther olvasóit meggyőzni arról, hogy a nagy változásokban no reménykedjenek, hanem inkább bizzanak Istenben, a ki a zsarnokok hatalmát egy szavával semmivé teheti. Legkívánatosabb az, ha az Uralkodó nem kényo-kedvo szerint cselekszik, hanem törvényekkel kormányoz. De a törvény sem elegoudő a jó kormányzáshoz ; mert azt is meg lohol kerülni, ki lehot játszani. Legjobb az, ha az Uralkodók és kormányzók istonfélő, kegyes omberek. A háború két féle lehet, nz egyiknek alapja a hatalomvágy, a féktelenség, a másiknak alapja az önvédelem. Az első az ördögtől ered, a másik „szerencsétlenség*4, a melyben megsegít az Isten, az utóbbiban a keresztyén részt voltot, lelkiismeroto csorbát nőm szonved, ha becsülettel, elszántan küzd a hareztóren. cSHfcrTestíérMboru az ágost. hit?, e?. egyházban. Egyházi atyáink, a zsinati ülés utolsó szakában, megalkották a kerületek arányosításáról szóló törvényt; megalkották ünkónyileg, zsarnokikig, lábbal taposván az-előbb hozott s Őfelsége ap. királyunk által szentesített zsinati törvényeket. Azon tény, hogy ők is kénytelenek voltak meghajolni az önkény hatalma előtt, mely nem csak ev. egyházunk egyes esperességeiben, de az egész vonalon garázdálkodik, mentségükre nem szolgálhat. Ok voltak hivatva ez önkény hatalmának gátat vetni, de ezt nem tették, meghajoltak, megszavazták a kerületek arányosításáról szóló törvényt, gondolván: dixi et salvavi ani- mnm.De bizony lelkűket meg nem mentették, mert ők felelősek, nem csak a világ de az Űr itólőszéke előtt is azon testvérháboruórt, melybe a dunánin- neni kerületet sodorták. Ezt belátja mindenki, a ki az ellentálló esperességek azon érveit, melyekkel ellentállásukat indokolják, mélyebben megfontolja. Ot esperesség : nyitrai, trencséni, liptói, túróczi és árvái, a következő érvek alapján vette fel a har- ezot: 1. a kerületek új beosztása, sem földrajzi fekvés, sem administratio megkünyitése, sem más egyházi indokok tekintetéből nem ajánlható; 2 . egyházi tan s a symbolikus könyvek kizárják a politikát az egyházból, a kerületek uj beosztásának egyedüli indoka pedig világi — politikai; 3. a re- formáczio egyik fővivmánya, hogy a szent irás értelmében az ágost. liitv. ev. egyházba az auyanyel- vet visszahelyezte s ép erre támaszkodva a zsolnai zsinati törvények tót egyházak részére tót, mngyar egyházak rászóró magyar s német egyházak részé; 0 német püspököket rendeltek;*) miből következtethető, hogy ugyanazon nyelvű esperességeket nem elkülöníteni, hanem kerületileg egyesíteni kell; 4. a kerületek uj beosztása számos anyagi és administrativ zavart idéz elő s ennélfogva az ev. egyház békéjét alapjában megrediti;5. egyházkerületeink közül három a kerületek újbóli beosztását ártalmasnak nyilvánította, ennélfogva e három kerület zsinati küldöttei erkölcsileg kötelezve voltak küldőik s nem saját akaratukat a zsinaton támogatni; ti. daczára annak, hogy a dunáninneni kerület négy esperességének küldöttei, a kérdéses törvény hozatala előtt, a zsinatból való kilépésüket s meghízó leveleik letevését bejelentették, ezen esperességek ben új küldöttek választása el nem rendeltetett s igy a kerületek arányosításáról szóló törvény a legórdekeltebb espe- rességek hozzájárulása nélkül hozatott. Ez érvek alapján ezen esperességek a kerületek arányosításáról szóló törvényt magukra nézve kötelezőnek nem tartják és a status ante 4110 visz- szahelyezéseért harezolnak s harczolni is fognak, inig nem győznek. Erős azon meggyőződésem, hogy győzni fognak, mert igaz és szent ügyért harczol- nnk. Hiszem, hogy mindenki, a ki e felsorolt érveket és a kerületek arányosítását elrendelő zsinati törvény keletkezését tanulmányozza, ha csak szikráim igazságszeretet lakozik szivében, belátja, hogy az ellenálló esperességek részén van az igazság. Avagy ez érveknek nem felel meg a valóság ? Avagy lehetséges józan gondolkozásé ember előtt meggyőző érvvel indokolni e törvény megalkotását ? Földrajzi kikerekitést, egyházi kormányzás megkünyitósét emlegetni nevetséges dolog.**) Tények czáfolják e feltevést. De mondjuk ki nyíltan, mi vezérelte az egyházi atyákat e törvény megalkotásánál. Politikai s nem egyházi indok. Dunáninneni tótajku testvérek elnyomása, letiprása a főczél, melyet elérni törekedtek s mivelhogy ez nem volt lehetséges mig a tótajku esperességek összetömörülve ellent- álltak, hát el kell különíteni, szétdarabolni s majd lehetséges lesz. Nézünk elébe. S mit vétettek e tót ajkú testvérek '? Tótul bír•) A dunántúli koriilotbon egyes esperességek nyelv I szorint lettek a múltban beosztva, igy a jolonbou is a soproni fölső esperessóg összes gyülekezetei nőmet istontotiazteloti uytltvoi bírnak, mig az alsó esperessóg csupa magyar gyülekezetből áll. Szerk. *•) Kár, hogy az új tórkőp nőm lett olküldve mindekkoráig a gyiilokozetoknok Az beszélne a legvilágosabban 6s legh&utfosubbuu arevisio elkerülhetlonszüksógo mellett. Szerk.
