Evangélikus egyházi szemle, 1895 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1895-02-01 / 2. szám

20-vényét hirdeti s annak megtartását követeli tőlünk, de ezen általános törvény mellett emlékeznünk kell Krisztus azon szavaira: „nem jöttem, hogy a törvényt és prófétákat eltöröljem, hanem hogy be- töltsem azokat“. Az általános emberszeretet parancsa nem zárja ki azt, hogy mi véreinket, szüleinket ne szeressük s tiszteljük. A hazafiasság, népszeretet azon az isteni parancson alapszik : „tiszteljed atyádat és anyádat, hogy hosszúéletű légy e földön“.

De igaza van Tolstojnak abban, hogy a „patriotismus“-sal túlhajtanak a keresztyén elv rovására, hogy e ezégér alatt gyakran a keresztyén morál legelemibb törvényei ellen is, a bűntudat legkissebb nyoma nélkül, vétkeznek egyesek és testületek egyaránt. A mint szüléink szeretető és tisztelete nem gátolhat abban, hogy ember társainkat szeressük, becsüljük, segélyezzük : úgy saját népünk szeretete se gátoljon abban, hogy más népeket is, az ő különleges isteni kegyadományaikkal együtt, szeressünk s tiszteljünk. A nati- onalismus, kizárólagos életelvül fogadva el azt, nem kevésbé romboló hatású a keresztyénség körében, mint a materialismus, mert visszasiilyedése az az emberiségnek az állati állás pontra. Avagy nem elszégyenitő-e az reánk nézve, ha prot. püspökök, papok nem átalják nyiltan bevallani, hogy ők első sorban nemzetiségük tagjaiúl születtek és csak azután lettek megkeresztelve, vagy is hogy számukra a fajtudat édesebb, becsesebb, mint a Krisztus által adott Istenfiuság! Vagy miként egyeztetik össze az Isten igéjének hirdetői ezen nyilatkozatukat azon szavakkal, a melyeket Urunk Máté 10, 37.-ben mond ?

Sz.---------------------K

ÜLMISSIO.

A báseli ev. hittérítő egyesületnek az 1894.

évről szóló kimutatása arról tesz tanúbizonyságot, hogy korunk materialistiknus irányzata daczára, a missio ideális ügye iránt való lelkesedés a külföldön nincsen szűnő félben. A hittérítő egyesület szolgálatában, az elmúlt évben, 200 hittérítő állott, a kik Ázsiában (China, Kelet-India) és Afrikában (Kamerun) működtek. A keresztyén hívők száma a hittérítő egyesület egész működési terén, 28209. A missiói gyülekezetek köréből az elmúlt évben kizárttak száma 680. A kizártak e nagy száma azt mutatja, hogy a báseli missio nem jár el könnyelműen. A múlt évben összesen 1349-én léptek a missio területén a keresztyén egyházba. Az azelőtt kizárttak közül újból felvétettek 184. A missio

gondozása alatt levő iskolákban és iparvállalatokban 8900 pogány volt alkalmazva. Öt lelkészképző és 8 tanítóképző intézető van a pogányok közt. Az összes tanintézetek növendékeinek száma 1414.

A hittérítő egyesület Baselben hittérítőképző intézetet tart fenn, a melynek növendékei hat osztályba vannak sorozva. Ezen intézetbe felvehető, a ki 18 életévét már betöltötte és a 24 évet túl nem lépte. Feltétel a belépésre az is, hogy az illető valamely középiskolát bevégzett, vagy valami mesterséget tanult legyen, hogy az illető erkölcsi élete szeplőtlen legyen, jövő életpályája minden nehézségeit megadással tűrni és Krisztus szolgálatában életét bármikor feláldozni kész legyen. Anyagi jutalomról szó sem lehet.

Az egyesület, alapszabályai értelmében, tőkét nem gyűjthet, hanem minden jövedelmét köteles a hittérítés czéljaira fordítani. E végből kiválóan Schweicz és Würtenberg ev. gyülekezeteiben rendez gyűjtéseket. Az elmúlt évben összes bevétele 1,254.227 frank volt, kiadása 1,299.242 frank. A 45,015 franknyi hiány már részben fedezve lett újabb adományok által.

Ev. egyházunk minden országban, minden nép között, felkarolta a missio szent ügyét, csak hazánkban nem tettünk ez ügyben eddig semmit sem. Nemcsak hogy fenn nem tartunk egyetlenegy missiói intézetet sem, de más ily intézetre sem adakozunk. A missio ügye külföldön a hitélet élénkítésére szolgál, mert a legkisebb és legszegényebb gyülekezet is tart missiói ünnepélyt és ilyenkor megemlékeznek a pogányságban levő testvérekről s hozzájárul mindenki a missio szent ügyéhez anyagi és szellemi adományaival.

„Van nálunk elég szegény, elhagyott gyülekezet, bár csak azt birnánk kellőképen segélyezni !“ Igaz. De a missio ügyében van mégis egy olyan szellemi kincs, a mely a legszegényebb gyülekezetnek is lelki gazdagságot ad. Ezen kincset az a keresztyén meggyőződés erősödése képezi, hogy a Jézus Krisztusban nincsen sem római, sem görög, sem zsidó, mert mindnyájan egy testnek vagyunk tagjai! Keresztyén ideális vonás az : jót tenni a teljesen idegen felebaráttal és neki is juttatni azon kincsből, a mely bennünket boldogít, a mely a mi szivünk legdrágább kincsét képezi : az evangyéliomból.

Persze másként áll a dolog, ha mi az evan- gyéliomot nem tartjuk szivünk legdrágább kincsének ! Minő idealismus szükséges ahhoz: még a zuluk a Sereknek is középiskolát állítani, melyben zulukaffer nyelven adják elő a tudományt, daczára annak, hogy ők ilyen középiskolára egy garast sem adnak és nem is óhajtják annak létesítését!