Evangélikus egyházi szemle, 1895 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1895-10-01 / 10. szám

149 pliusa, tanítványa, asztaltársa és kozol barátja. — E pontok bizonyságot tesznek róla, hogy Math, bár nevéhez nem fűződnek korszakalkotó harczok és eredmények, a lutheránus világ hálás figyelmét bőven kiérdemelte. Sokoldalú búvárlatok után ala­pos és szép munkát végzett a tudós szerző, mely­ről remélhetőleg nálunk is sokan fognak tudomást szerezni. Miután Math, életpályája nem nagyon válto­zatos, s művei meglehetősen egyszerűek, helyesel­hető, hogy az életrajzot a művek ismerteté­sétől elválasztja. Az előbbi három főrészre oszlik: I Lehr. u. Wanderjahre, II. Las Rektorat im Joa­chimsthal 1532—154t). III. Die Meisterjahre 1540— 1565. Az első rész tanulságos képét nyújtja az ezen korbeli oktatásnak általában, az olvasó főórdeko azonban természetesen a Wittenbergaról szóló sza­kaszra összpontosul. A szorző — mint az elős7Óban mondja — öntudatosan — a magok nyelvén szó­laltatja meg a forrásokat, s ez koronként megragadó részleteket toremt Ilyenek általán azon részletek, melyekben a Lutherrel való együttlétről van szó. A keretet állandóan a szó legtágabb értelmében nyújt­ja a szerző a kor történetének felmutatásával, s az egész anyag felett biztossággal uralkodik. — A művekközűl: először az 1551-ben behozott K i r- c h e n-S chul u. Spital ordnungot mél­tatja 12 pontban; aztán pedig a prédikáczió- kat. Két szempontot érvényesít: analytikust. — tárgyi szempontok szerint csoportosítja a beszédek anyagát; ez mindenesetre az érdekesebb; a syn- thetikust, bírálja theologiai szempontból, méltatja a formát, nyelvet és stílust. Mivel mindon Ítéletnél a kor teljes ismerete segített a szerzőnek : a refor- mácziókorbeli prédikálás módról fölötte tanulságos ismertetést nyújt. — Math, műveinek 3-ik csoport­ját, a költeményeket szerző sokra nem be­csüli. — A mellékletben Mathesius levelezéso fog­laltatik, benne többi közt becses levelek Mclanch- thontól és Melanchthonhoz Math, védelme Kordin- királyhoz, s végül egy szigorú pontossággal készí­tett bibliographiai jegyzék. Egyetlen, a mit tán kifogásolhatni, a műnek túlságos terjedelme ; a szerző czéljával függ össze, kimerítő élet- és jellemképnt adni a reformáczió idejéből. Az olvasó, ki szeretettel csiigg Luther személyén, megszereti itt jellemzett tanítványát; az evangélikus prédikátor pedig élvezettel nézi és látja, mint prédikáltak, mikor még az isten igéje első és fő mozgatója volt a világnak. A körülmény, hogy szerző a jénai facultásnak ajánlja, senkit se tarthat vissza a műtől, moly korunk pártküzdelmei felett áll. Ajánljuk melegen (nagy terjedelme miatt) kü­lönösen a könyvtáraknak, így pl. a remélhetőleg alakítandó esperességi könyvtáraknak. K. J. Sámuel Kurz: „Gottlieb August Wimmer weil evang. Pfarrer A. C. in Oberschützen.“ Buda­pest. Selbstverlag des Verfassers. 1895. 77 1. Ára 40 kr. A hires felső lövői lelkész és lehet mondani olső magyarhoni belmissionárius rövid életrajzát adja a szerző. Mindon tollvonásából kisugárzik a hála azon férfiú iránt, a ki az első ev. tanitóképoz- dét alapította, s a kinek tanintézetében nyerte ké- peztotését a tudós szerző is, ki jelenleg a buda­pesti ág. h. ov. egyház buzgó és jeles tanítója Rövidnek joleztom az életrajzot; mert hiszen oly tettekben gazdag élet, a minő volt Wimrner élete, alapos leírása kötőtöket foglalhat el. A tudós szerző előszavában is kijelenti, hogy müvével első sorban a felső-lövői egyház híveinek és kedves földiéinek óhajtott szolgálni. Istenben gazdag élettel biró férfiú, Wimmer, élete nagyon tanulságosan van ecsetolve. Látjuk, hogy az igazi nagy szellem miként tör előre da- czara a mostoha viszonyoknak. A szegény árva fiú. kidobva a nagy világba, nem pusztul el. Isten gond­viselő karja csodálatosan vezérli őt, a szegény és elhagyatott lelkei. () pedig hálás marad toljes éle­tében Istennek ; mert feláldozza életét a szegélyek­nek és elhagyottaknak. Működési köre nem csak az a kis falu, melyet világhírűvé tott, hanem úgy szólván az egész miivoU világ. Joles tanítókat ké­pezni s általuk nevelni az ov. népot, ez képezi szi­ve vágyát. A könyvek-könyvét, a bibliát buzgón terjeszti hazai országos egyházunk három nyel­vén. Szükségünk van az ily egyházi férfiak élet­rajzára épen a jelenkorban, hogy lássuk azt, mi­szerint az igazi nagyság nem beszél magáról, és nem beszéltet magáról. Azok a férfiak, vezéreink a múltban, nem szerették azt, ha mások őkot di­csőítik ; mert bírtak azon keresztyén alázatosság­én!, melyről Seriver azt mondja, hogy az a jónak cselekvésekor nem látja önmagát. Az olyan férfi­aknál, a minő Wimmer volt, az „én“ teljesen hát­térbe szorul, és a Krisztus őszinto szeretető foglal­ja el annak helyét. Kár, hogy a műben nincs ‘előadva az, a mi bennünket különösön érdekelne : Wimmer vallásos fejlődéso ; mert hiszen az nyilvánvaló, hogy küz­delem és koroszt nélkül ő sem jutott a hithűség azon magas fokához. A kedvesen Írott életrajzot, mely legközelebb magyar nyelven is meg fog jelenni, ajánljuk olva­sóink figyelmébe. Sz. Uj egyházi lapok. A Luther társaság szep­tember 15-ikén megindította a régóta tervozett evangélikus néplapot „Evangélikus Családi lap“ czimmel. A lap szerkesztője Bereczky Sándor bu­

Next

/
Oldalképek
Tartalom