Evangélikus egyházi szemle, 1895 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1895-09-01 / 9. szám

136

A selmeczbíinyai ág. liitv. ev. lyceum

értesítőjét közzé teszi Jezsovics Károly igazgató tanúi*. Az értesítő elején Vitális István tanár értekezik a Tisza vízválasztójáról. Az egyes tanárok nevei alatt, felsorol vak mindazon társulatok, melyeknek a tanárok tagjai, (le a Luther társaságot e társulatok sorában lilába keressük. Az igazgató ur következő tiszteletbeli és egyleti tagsággal rendelkezik : a telmeczbányai törvény- hatósági bizottság megválasztott tagja, a m kir. természettudományi társulat alapitó tagja, az országos tanáregyesület, a helybeli természettudományi egyesület, a felvidéki közművelődési egyesület tagja. — Nézetünk szerint felesleges ezen egyletek felsorolása; mert hiszen ahhoz, hogy valaki az ilyen egyletnek tagja legyen, nem szükséges kiváló tudománnyal birni — azokba mindenki beléphet, a kinek pénze van. Az értesitő jónak találta a 23-ik lapon velünk, lapunkkal is foglalkozni, de mi az ily támadásokkal szemben más választ nem tartunk sem alkalmasnak, sem méltónak, mint épen azt, melyet múltkori számunk szerkesztői üzeneteiben megadtunk

Az igazgatói jelentésében arról tesz emlí tést, hogy egyes tanárok már évek óta azután epednek, hogy állami intézetbe juthassanak. Az államsegély nem segitett s egy némely intézetünk azon sorsra jut, hogy az állami középiskolák tanárainak váró termévé lesz.

Bizonyos mrgas hang vonul át az egész értesitőn. Az iskola dicső múltjánál még szebb jövőt remél az igazgató ur, midőn arról megemlékezve, hogy a főiskola más kerülethez tartozik, ekként szól : „Mindenesetre nevezetes momentum a lyceum történetében ; ha eddig volt missiója a felföldön, ezentúl e missiónak még nagyobb a jelentősége s nem csekély tényezőképen kell szerepelnie, s fog is szerepelni, hogy az arány ositás czélja megvalósuljon.“ Bizony nem kis erő túlbecsülésre vall e nyilatkozat és önkéntelenül is eszünkbe hozza azon mondást: „parturiunt monies, nascitur ridicu- lus mus.“ Azután az ábrázoló mértan és ma- themetika országos hirű tanára „arányosításnak nevezi a mi egyházi arányosításunkat. ! A püspök urnák adott válasz is túl erős önbizalomról tesz tanúbizonyságot és a dunáninneni kerület ily védbástyát nyerve most már nyugodtan énekelheti : „Lieb's Vaterland, mag’s ruhig sein/4------i—I-----K

ÜLFÖLD.

A róni. katli. egyházra jellemző, hogy egy németországi bucsujáró helyen (Gősweinstein Müggendorf mellett) jegyeket árulnak a paradicsom- kertjébe való utazáshoz, a mely jegyeken a következő szöveg olvasható: „Indulás: bármely órában. Érkezés: ha az Isten akarja. I osztály (gyorsvonat) ártatlanság, vértanuság és követése az cvangeliomi tanácsoknak a rend, szűziesség és engedelmessógnok.

II. osztály (közvetlen vonat) Bünbánat, bizalom Istenben, a jó cselekedetek hü teljesítése, ima, bojt, alamizsna osztás. III osztály (közönséges vonat.) az Isten és az egyház parancsainak megtartása és hivatásunk kötelességeinek- teljesítése. IV osztály (ritkán közlekedik) Megtérés a halálos ágyon. Jegyzet. 1. Menet-térti jegyek nem adatnak. 2, Kéj vonatok nem közlekednek. 3. Kis gyermekek, a melyek még értelmük használatához nem jutottak, nem fizetnek, ha csak a katholikus egyház ölében vaunak. 4. Az utasok kéretnek, hogy a jó cselekedeteken kívül más úti podgyászt ne vigyenek magukkal, ha csak le nem akarnak késni a vonatról s nem akarják, hogy az utolsó előtti állomáson (tisztító tűz) kellemetlen késedelmet szenvedjenek, miután ott a jó cselekedeteken kívül minden más úti podgyászt le kell rakni. 5. Az egész vonalon és minden állomáson felvétetnek utasok.

6. Minden jegyen rajt kell lennie a megszentelő kegyelemnek. 7. Menet közben minden utas az alsóbb osztályból átmehet a felsőbb osztályokba, mig megfordítva az átszállás életveszélyes és épen azért meg is van tiltva.*“ Ily játékot azzal, a mi szent, enged meg a róm. kath. egyház — történnék csak nálunk ilyesmi, még a világi lapok is nagy hangon hirdetnék gyarlóságainkat.!

Belgium. Az uj népiskolatörvény az egész ország liberális köreit nagyon felbőszítette, mivel szerintük az kiszolgáltatja az iskolát a papoknak. Utczai csoportosulásokat rendeznek és azzal fenyegető dznek, hogy a király trónjába fog kerülni, ha az uj „rósz“ törvényt szentesíti. Brüssel külvárosának, St, Gillesnek, iskolaszék! elnöke azzal fejezte be beszédjét: „Az hiszem, hogy St. Gilles-nek becsületére fog válni, ha a szülők felmentik gyermekeiket a vallásoktatás alól. Nem mintha mi a vallás ellenségei volnánk, de mert azt liiszszük, hogy a vallást a templomban, a tudományt pedig az iskolában kell tanítani.“ Az uj belga iskolai törvény főbb pontjai a következők : „a községek vezetik a községi iskolákat; a községtanács határozza meg az iskolák és tanítók számát; a községi iskola és tanítói állomás megszüntetéséhez szükséges a király jóváhagyása. A népoktatás anyagát képezi : vallás és erkölcstan ; olvasás, Írás, számtan, a fran- czia, flamm és német nyelv elemei a helyi szükséghez képest, földrajz, hazai történelem, egészségtan, rajz, ének, torna, a leányok számára női kézimunka, a fiuk számára a gazdászat elemei. A községek bővíthetik a tananyagot. Az oktatás nyelve a íiam községekben fiam nyelven, a vallon községekben bedig franczia nyelven történik. A lelkészek vagy az általuk megbízott tanítók a tanítás kezdetén vagy végén, naponként egy órában, tanítják a vallást, A szülők felmenthetik gyermekeiket a vallásoktatás alól. A szabad iskolák államsegélyben részesülnek.“ A Liberalismus lovagjait az uj iskolai törvény azon észszerű intézkedése bosszantja, hogy ezentúl a gyermekek anyanyelve lesz az oktatás nyelve — mert a liberalismus Európa szerte a nyelv erőszakolásban leli kedvtelését. De külö-