Evangélikus Egyházi Értesítő, 1915 (8. évfolyam, 1-3. szám)

1915-09-15 / 3. szám

3. sz. EVANG. EGYHÁZI ÉRTESÍTŐ 57 leendőket fiatalabb munkaerő lássa el, kötelességének tartaná, állásában a végsőkig megmaradni. Kéri a közgyűlést, hogy változhatatlan elhatározá­sát tudomásul venni, a kért szabadságot megadni és eddig tapasztalt szeretőiében őt továbbra is megtar­tani méltóztassék.* A közgyűlés nagy sajnálattal vette tudomásul dr. Wagner Géza első felügyelő úrnak ezen hosszabb szabadságra irányuló kérelmét és ez alkalmat is fel­használta, hogy dr. Wagner Géza egyházfelügyelőnek egyházunk érdekében évek hosszú során át kifejtett odaadó, önzetlen és áldásos működéséért a leghálá- sabb köszönetét fejezze ki. Az egyházi ügyek vezetését dr. Mágócsy-Dietz Sándor másodfelügyelő vette át, ki egyházunk jeles, kipróbált erőssége. Áttérvén a napirendre, a közgyűlés tudomásul vette az évi jelentést, az évi számadásokat, valamint meg­szavazta az 1915. évi költségelőirányzatot. (Mindeze­ket az Ev. Egyházi Értesítő előbbi számában közöl­tük ) A közgyűlés egyik legörvendetesebb tárgya volt annak a jótékouycélú 12,000 koronás alapítványnak az elfogadása, melyet egyházunk felügyelője dr. Wag­ner Géza tett, s a melynek alapítólevelét jelen szá­munkban közöljük. Célja az alapítványnak ember­baráti jótékonyczélú intézmények alk< tását megindí­tani. Ä közgyűlés az alapítónak őszinte köszönetét szavazott. Esperességí közgyűlés. A budapesti evangélikus egyházmegye f. é. június hó 28-án és július hó 5-én tartotta évi rendes köz­gyűlését dr. Wágner Géza és Kaezián János elnöklete alatt. Az esperesi jelentés ismertette egyházaink álla­potát a jelen háborús időkben. A katonai lelki gondozás kérdésével is behatóan foglalkozott. Felsorolta a lelki gondozás hiányait s kérte, hogy a gyúlés felterjesz­tést intézzen Budapesten legalább egy rendes honvéd­lelkész kinevezése tárgyában. Kegyelettel emlékezett meg az egyes egyházak veszteségeiről. A közgyűlés a mindenre kiterjedő, gondosságra valló esperesi jelentésért jegyzőkönyvi köszönetét mond, azt egész terjedelmében jegyzőkönyvébe fel­véteti; egyben annak kapcsán határozatikig kimon­dotta : a) hogy megkeresi az egyetemes közgyűlést az iránt, szorgalmazza a m. kir. honvédelmi miniszté­riumnál egyelőre legalább egy evangélikus honvéd­tábori lelkész kinevezését. b) Jegyzőkönyvileg mélyen érzett gyászának ad kifejezést Fabiny Gyula volt egyházmegyei felügyelő, Sztrelkó Gusztáv volt gondnok, Frike Henrik, Königes János, \\ altersdorfer Pál és Kállay Fodor volt presby- terek gyászos elhunyta felett. c) Melegen üdvözli méltóságos és főtisztelendő Scholtz Gusztáv püspök urat, Knoblauch Sándor és dr. Schuszter Rudolf presbyter urakat kitüntetésük alkalmából. d) Majba Vilmos X. kerületi lelkész urat kör­lelkésznek megválasztja. e) Polónyi János úrnak ama nagylelkű adományé- ért, hogy az esperesi hivatal részére írógépet adomá­nyozott, köszönetét nyilvánítja. f) Köszönetét mond a lemondás folytán működésük helyét elhagyott tisztviselőknek buzgóságukért. ff) Végül mindazoknak, a kik egyházainkat és iskoláinkat kegyes adományaikkal a múlt évben is támogatták, elismerését és köszönetét fejezi ki. • Tárgy altatott az egyházmegye 1914. évi zár­számadása, mely szerint: a bevétel 9798 K 79 f a kiadás 9650 K 86 f pénztári maradvány: 147 K 93 f. Tárgyaltatott az egyházmegye 1916. évre szóló költségvetése: a szükséglet . 6989 K a fedezet . . 6989 K-ban állapítta­tik meg. Dr. Zólyomi Wágner Géza felügyelő az előbbi pont kapcsán indítványozza, hogy esperesi tiszteletdíj czi- mén 1200 K vétessék fel a költségvetésbe. A köz­gyűlés a felügyelő indítványát elfogadja. Morhács Márton egyházmegyei számvevőszéki elnök jelenti, hogy a kebelbeli egyházak számadásai és költségvetései megvizsgáltatván, rendben találtattak­I)r. Ilittrich Ödön előadó ismerteti az egyes egyi házakhoz véleményezés végett leküldött tankerület, felügyelői állásokra vonatkozó javaslatokat. Jelenti, hogy a javaslatokat az egyházmegye összes egyházai elfogadták. Főesperes bemutatja dr. Zólyomi Wágner Géza felügyelő által a pesti magyar egyház emberbaráti intézményei fejlesztésére tett 12,000 koronás alapít­ványáról szóló alapítólevelét, melynek kamatai első­sorban egy diakonissza-intézmény létesítésére irá­nyulnak s ha ez létesült és megerősödött, az alapítvány jövedelme az alapítólevélben meghatározott módozatok szigorú betartásával ezen egyház más emberbaráti intézményeinek javára fordítandó. A budai egyház kérvényére, melyben egy Budán felállítandó Árvaház létesítése céljából az egyház­megye területén megindítandó gyűjtésre engedélyt kér, örömmel megadja az engedélyt. Egyben megbízza az elnökséget, hogy egyházközségi elnökségi értekezlet keretében vitassák meg azt a kérdést, miképen lehetne a budapesti és a hozzátartozó egyházak által Buda­pesten, lehetőleg Budán, árvaházat, mint egyház- megyei intézményt létesíteni. Hosszabb vita volt afölött, vájjon a magyar egy­háznál a külön tanterv maradjon-e érvényben, vagy pedig a hitoktatók kérelme teljesittessék-e, kik az egyetemes tanterv visszaállítását kérték. Sajnos, c kérdésben még most sem hozatott véghatározat. A Luther-Társaság rendkívüli közgyűlése. A Luther-Társaság folyó évi július hó 30-án tartotta rendkívüli közgyűlését Osztroluczky Miklós elnöklete alatt. A közgyűlést Scholtz püspök úr buzgó imája nyitottá meg. Ä tagok, a nehéz háborús viszo­nyok dacára, szép számmal jelentek meg. Nagyon fontos tárgyban hívta össze az elnökség a rendkívüli közgyűlést. Ugyanis a társaság két évvel ezelőtt az egyetemes közgyűlés felhívására vállalkozott arra, hogy mindazon tantárgyakra, amelyekre eddig az egyetemes közgyűlés által approbált tankönyv nincs, ev. irók által irat tankönyvet s azt kiadatja. A szer­ződés az egyetemes egyház és a Luther-Társaság közt megköttetett. Ezen szerződés értelmében a tan-

Next

/
Oldalképek
Tartalom