Evangélikus Egyházi Értesítő, 1915 (8. évfolyam, 1-3. szám)

1915-09-15 / 3. szám

54 EVANG. EGYHÁZI ÉRTESÍTŐ 3. SZ.

fairól a főgiumázium igazgatójának írásban jelentést tesz, a ki viszont ezt a jelentést az iskolabizottság útján a képviselőtestület elé terjeszti. Ezt az indítványomat a pénzügyi bizottság még 1914 december 4-iki ülésében elfogadván, kérem a pénztárt ily értelemben utasítani.

f) Az ugyancsak dr. Wágner Géza, mint Siebreich Károly végredelete végrehajtója által 1908 április 12-én kiállított s a közgyűlés által 1908 április 13-án elfogadott alapítólevél szerint a „Siebreich Károly ruházási alapítványá“-nak célja iskolát látogató jeles elömenetelü, jó magaviseletü szegény leányoknak téli ruháról és cipővel ellátása. Az egyháztanács állapítja meg, mikor tekinti elégségesnek a jövedelmet a fel- használás elrendelésére, megválasztja a felruházandó leányokat, elrendeli a felruházás módját és idejét és évi jelentésében az egyházi közgyűlésnek beszámol.

A pénzügyi bizottság 1914 december 4-iki ülésében javasolta, hogy a Deák-téri elemi s polgári iskola igazgatójának kezéhez a jövedelmekből egyelőre éven- kint 20 K utalványoztassék a kitűzött célra, a maradvány pedig mindaddig tőkésíttessék, míg az alapítványi tőke 1000 K-ra emelkedik s akkor az egész jövedelem adassék ki.

Az elszámolás ugyancsak az iskolabizottság útján volna a képviselőtestület elé terjesztendő.

g) A 8-ik tétel alatti „Névtelen alapítvány“, melyre vonatkozó alapítólevél, mint fentebb már megállapítottam, a testvéregyházak levéltárában őriztetik, 10,000 K-ból állott s az alapítólevél 4-ik pontja szerint a pesti magyar egyház ezt a tőkét folyton épségben fenntartani köteles és kamatait temploma ének fejlesztésére fordítani tartozik.

A testvéregyházak képviselőtestülete az 1911. évi szeptember 22-iki ülésének 131. jegyzőkönyvi pontja szerint az előfeltételek bekövetkezése folytán a 10,000 K tőkét a pesti ág. hitv. evang. magyar egyházhoz átutalta, jövedelmeinek kiutalványozása iránt azonban mindeddig intézkedés nem történt.

Minthogy pedig a templomi énekkar-egyesület rendelkezésére eddig csak az 1. tétel alatti alapítvány jövedelmei, valamint a 2. alatti Kéler-Bielek Teréz alapítvány jövedelmeinek fele bocsátattak, ez a két forrás azonban az egyesület költségeit fedezni képes nem lévén, az évek óta mutatkozó túlkiadást az egyház egyéb jövedelmeiből volt kénytelen fedezni: mindezeknél fogva javasolom, hogy az 1914 év végével már 12,543 K 22 f-re felszaporodott tőkének összes jövedelmei, a 6% kezelési díj levonásával, már f. évi január 1-től két félévi részletben, vagyis június végén és december végén a nevezett egyesület rendelkezésére bocsáttassanak.

h) A 9. és 10. tétel alatti két alapítványról dr. Hernádi Mérné szül. Amberg Ottilia által együttesen kiállított s a közgyűlés által 1909 április 15-én elfogadott alapítólevél szerint alapító annak kijelentése mellett, hogy néhai férje és nővére, Tomka Adél emlékére összes eddig tett és tehetsége szerint ezentúl is gyarapítani szándékolt adományait a szegény-alaptól elkülönítve külön cél szolgálatába kívánja helyeztetni, elrendelte, hogy:

1. az alapítvány egyike a „Hernádi Mór dr. alapítvány“, másika pedig a „ Tomka Adél alapítvány“ címét viselje;

2. ezen alapítványok, valamint az alapító által még befizetendő összegek mindenkori jövedelmei szegénysorsú evang. gyermekek taníttatásának megkönnyítésére fordíttassanak; amennyiben alapító ezt a két alapítványt oly összegre gyarapítaná, hogy azok jövedelmei akár külön-külön, akár együttesen elegendők lesznek arra, hogy egy-egy gyermek továbbtanulásának esetleg teljes kitaníttatásának költségét is fedezni képesek, óhajtja, hogy azok a tanulók, akik az alapítvány kamatait egyszer megkapták és arra magukat továbbra is érdemessé tették, az ösztöndíjat tanulmányaik befejezéséig is megtarthassák, az odaítélésnél a komoly törekvés és a munkában való kitartás legyen a döntő. A segély adományozása az illetékes tantestület ajánlatának bekérése mellett a pesti ág. hitv. evang. magyar egyházközség mindenkori tanácsának hatáskörébe tartozik s évről-évre csak annyi adandó ki, amennyivel a taníttatással járó terheket a szülők vállairól le lehet venni, az esetleg fennmaradó fölösleg az ösztöndíjas tanuló részére a költségesebb évek javára tőkésítendő.

Tekintettel a két alapítvány ez idő szerinti szerény összegére,, indítványozom, hogy ennek a két alapítványnak f. évi januári -tői járó jövedelmei évenként utólagosan, először tehát 1916-ban az alapítólevélnek megfelelően kiadassanak, egyúttal azonban kéressék fel az alapító, hogy nemes óhaja mielőbbi megvalósulása érdekében adományait sűrűn és oly mértékben gyarapítsa, hogy az érdemesnek találandó gyermek továbbtanulása, esetleg teljes kitaníttatása mielőbb lehetőve tétessék.

i) A 11. tétel alatti' alapítványra vonatkozólag dr. Holitscher Pál és Holitscher Pálné Kornélius Vera által 1909 április 15-én kiállíttott s ugyanakkor a pesti ág. hitv. evang. magyar egyházközség közgyűlésén elfogadott alapítólevél szerint:

1. az alapítvány címe „Dr. Holitscher Pál és Vera szül. Kornélius alapítvány “;

2. az alapítvány jövedelmei évente a mindenkori fasori lelkész ajánlatára a fasori lelkészkor szegénysorú confirmandusainak segélyezésére fordítandók, amennyiben alapítók a tőkét tetszésük szerint növelnék, a további adományok az alaptőkéhez csatolandók s ezek jövedelmei a jelzett célra fordítandók.

Az egyháztanács 1910 évi március 14-én tartott üléséből a pénztárt megfelelően már utasítván, ez alkalomból intézkedésnek szüksége fenn nem forog, megjegyeztetvén, hogy az évi zárszámadás tárgyalása alkalmából a fasori lelkész az alapítványnak kezéhez utalványozott jövedelméről elszámolt.

j) A 13. tétel alatti alapítványra nézve özv. Gállik Lajosné által 1912 április 17-én kiállított s a pesti ág. hitv. evang. magyar egyházközség 1912 május 13-án tartott közgyűlésén elfogadott alapítólevél szerint:

1. az alapítvány neve: „Gállik Lajos alapítvány“;

2. jövedelmei évenként: ág. hitv. evang. vallású iparos ifjaknak továbbképzésük és előrehaladásuk támogatása céljából adományozandók.

A pénzügyi bizottság 1914 december 4-én tartott ülésében Raffay lelkész úr bejelentvén, hogy alapító óhaja az, hogy protestáns iparosifjak felszabadulásuk után alkalmat nyerjenek továbbképzésükre s hogy az alapítvány jövedelmei legalább arra legyenek elegendők, hogy egy ily ifjúnak a külföldi úthoz szükséges útiköltség álljon ^rendelkezésre, a bizottság évenként pályázat kiírását javasolja.

A pénztár utasítandó volna, hogy f. évi január 1-től kezdve az évi jövedelmet évenként január közepéig az egyháztanácsnak jelentse be.

Végre megállapítom, hogy 1. tétel alatti alapítvány 1893 február 22-én helyeztetett el a pénztárba egy Névtelen részéről s jövedelmei rendeltetésüknek meg-