Evangélikus Egyházi Értesítő, 1913 (6. évfolyam, 1-4. szám)
1913-11-30 / 3. szám
60 EVANG. EGYHÁZI ÉRTESÍTŐ 3. SZ. A Prot. Iparoskópző-Egylet helyiségeiben dec. 17-én, szerdán d. u. 5 órakor tart Algőver Andor vallástanár vallásos estélyt, melyre az érdeklődőket ezennel meghívjuk. A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság évi gyűlései. A M. P. I. T. f. évi közgyűlését m. hó 22-én Budapesten tartotta a Ráday-utcai székház dísztermében. A közgyűlésre igen szép számmal gyűltek össze a Társaság tagjai. A titkári állás betöltésének s még inkább a Társaság életében való átalakulásnak a kérdése, megfelelő propaganda után, sokakat hozott össze. Antal Gábor dr. püspök és Zsilinszky Mihály dr. ny. államtitkár elnököltek a mozgalmas gyűlésen. Antal Gábor imádsággal és a Társaság mostani helyzetét és megújhodását tárgyaló beszéddel nyitotta meg a gyűlést. Ezután üdvözölte a gyűlés vendégeit, Kossuth Benjámin pfalci lelkészt és testvérét, Kossuth Jeromos bányamérnököt, kik hazánkból Csehországba származott családnak a tagjai. Az üdvözlést Kossuth Benjámin lelkész hosszabb beszédben köszönte meg, melyben az általa viselt nagy név által jelzett szabadságot és a rokonhitűek testvériségét hangsúlyozta. Ezután Szöts Farkas dr. titkár jelentést tett a Társaságnak 1912. évi működéséről. Felemlítette, hogy a Társaság nehéz anyagi viszonyai miatt a tudományos kiadványokat átmenetileg beszüntette, a népies Koszorúfüzetek azonban nagy elterjedésnek örvendenek és a Társaságnak szép tiszta jövedelmet hoznak. Kdjei István a népies füzetéknek még nagyobb terjedése céljából ajánlja az áruknak 4 fillérre való leszállítását. Az ügy a választmány hatáskörébe utaltatott. Bartók György dr. a Koszorú-füzetek színvonalának emelése, Görömbey Péter azoknak népiesebbé tétele tárgyában szólaltak fel. A számadások megvizsgálásáról, a vagyonkimutatásról és az 1914. évi költség- vetésről szóló jelentések előterjesztése kapcsán a Társaság anyagi válságát és az abból való szabadulás módját tárgyalták. Kdjei István és Ferenczy Gyula dr. felszólalása után elfogadták a választmány javaslatait. Ezek értelmében felkérik a püspököket, hogy a kerü- letükbeli hátralékosokat hívják fel tartozásaiknak minél előbb való rendezésére, továbbá — Balthazár püspök példája szerint — toborozzanak új tagokat a Társaságnak. A titkári állás betöltésére vonatkozólag azt a megegyezésen alapuló javaslatot tette a választmány, hogy az igazgatás ügyeinek továbbvitelére kérje fel még egy évre a mostani titkárt, a Protestáns Szemle szerkesztését pedig bízzák erre az időre Ravasz László dr. kolozsvári theol. tanárra, egyszersmind küldjenek ki bizottságot a Társaság alapszabályainak a szervezeti átalakítás céljából való átdolgozására, új munkaprogramm kidolgozására és az anyagi megerősítés módozatainak megállapítására. Kovácsy Sándor dr. a korábbi titkári lemondásra való tekintettel indítványozta a lemondás elfogadását es Pruzsinszky Pál dr. budapesti theol. tanárnak ügyvivő szerkesztő-titkárrá való megválasztását. Ez a kérdés nagy vitát idézett elő. A titkári munkakörnek egy kézben való megtartása, illetőleg felosztása, Budapesten való megtartása, illetve vidékre vitele, a Társaság működésének és a Szemlének az iránya voltak a vita tárgyai. A vitában részt vettek: Balthazár Dezső dr., Kdjei István, Antal Gábor dr., György Endre, Révész Kálmán, Bernát István dr. és Nagy • Károly. Miután Kovácsy Sándor visszavonta indítványát, a választmány javaslatát elfogadta a közgyűlés. A megüresedett választmányi tagsági helyekre a fővárosból Benedek Sándor államtitkárt és Szöts Farkas dr.-t, a vidékről Berzsenyi Jenő dr. ev. egyházkerületi felügyelőt és Kiss Ferenc debreceni theol. tanárt választotta meg a gyűlés. A jövő évre Balthazár Dezső Debrecen városa és ref. egyháza nevében meghívta a Társaságot Debrecenbe, mit a gyűlés elfogadott. A gyűlés után irodalmi estély volt a Kálvin-téri templomban. A gyülekezeti ének után Kováts István dr. „Az irodalom az evangelizáció szolgálatában“ címen adott elő, Fröhlich Dóra úrhölgy Krausz Gusztáv orgonakíséretével énekelt, Szabolcsba Mihály újabb költeményeiből olvasott fel, Podmaniczky Pál báró ev. lelkész pedig a gyülekezet evangelizációjáról tartott felolvasást. Az estélyen begyűlt adományok a Károli-alap javára fordíttattak. így indult az átalakulás előtt való éve, a szépmultú és nagyhivatású Irodalmi Társaságnak. A Magyar Kér. Ifjúsági Egyesületek nagygyűlése folyó hó 22—24-én volt 42 egyesület 76 képviselőjének és sok érdeklődőnek részvételével. Az elnöki tisztet felváltva Szilassy Aladár és Konkoly Thege Béla töltötte be. Örvendetes volt, hogy a testvér ev. egyház vezérfiai, lelkészei most először vettek részt nagyobb számmal a gyűlésen. Földváry Elemér e. m. felügyelő és Ivánka Pál másodfelügyelő is eleitől végig ott voltak. Raffay Sándor a gyűlés elején jelentette be, hogy a budapesti ev. egyház itt a reformátussal karöltve óhajt résztvenni a nagy munkában s a gyűlés folyamán a német belmissziói munkákról élvezetes előadást is tartott. JSzilassy Aladár, a nemzeti bizottság elnöke nyitotta meg az ülést, beszédében megindult hangon mutatott reá a 30 év előtti kezdetre; ott a régi theologia egy kis termében szólott először hozzánk erről az ügyről a mi genfi lelkes barátunk, Fermaud Károly. Majd melegen üdvözölte a jelenlevő genfi vendégeket Claparédet és Sautter Emánuel világszövetségi titkárt, akik mindketten válaszoltak és kifejezték a külföldi testvérek üdvözletét. Victor János bibliamagyarázata után vette kezdetét a hivatalos közgyűlés. Megyercsy Béla országos titkár jelentést tett három év munkájáról. Szilassy Aladár elnök beszámol az egyesület bevételéről, kiadásáról, a melyből kitűnt, hogy a nálunk folyó munka költségei jó részben még mindig külföldi segéllyel fedeztetnek. Az elnök indítványára a közgyűlés az összes püspököket és főgondnokokat a nemzeti biz. tiszteleti tagjaivá választotta. Ezután Sautter Emánuel főtitkár előadása következett. Az évenkint rendezett, az egész világra kiterjedő „imahét“ fontosságáról, céljáról és eredményeiről beszélt. Az ima az, melyben egynek érezhetik magukat a világ összes ifj. egyletei. A délelőtti gyűlést Patay Pál pesti titkár előadása zárta be, aki rámutatott az ifj. egyletek körében a bibliai eszmecsere fontosságára, céljára és módjaira. Délután a nagygyűlést Raffay Sándor lelkész előadása nyitotta meg, aki beszámolt németországi tapasztalatairól s bizonyságot tett arról, hogy ő, aki minden egyesületi munkának ellensége volt, most éppen ezek fejlesztésében látja csak egyházaink jövőjét biztosítva. Ezután Szilassy Béla tartott értékes előadást „Keresz- tyénség és gazdasági élet“ címen, melyet Forgács Gyula péceli lelkész előadása: A kér. ifj. egyletek foglalkozása a serdülőkkel és gyermekekkel követett. A gyűlés végén a kér. diákszövetség néhány tagja gyakorlati bibliai eszmecserét mutatott be. Este a „Lorántffy Zsuzsánna-egylet“ látta vendégül családutcai evangelizálótermében az ifj. egyletek tagjait. A szeretetvendégség szépen sikerült. Vendégeink itt is beszéltek s tolmácsunk e helyen is B. Pap Lajos volt. A gyűlés második napja Deme László, a Diák- szövetség titkára bibliamagyarázatával kezdődött. Utána Claparéde Sándor szólt. Megismertette velünk az Ifj.
