Evangélikus Egyházi Értesítő, 1912 (5. évfolyam, 1-4. szám)

1912-05-10 / 1. szám

14 EVANG. EGYHÁZI ÉRTESÍTŐ 1. SZ. kell fedeznünk. Másrészt sajnálattal tapasztaljuk, hogy sokan vannak, kik családostul szorgalmas látogatói voltak estélyeinknek s a csekély évi 2 korona tagsági díjat mégsem akarták lefizetni. Sokan vannak hátra­lékban többszöri sürgetés dacára. Ezzel szemben különösen kiválik egyesek buzgósága. Itt kell megemlékeznünk arról a fáradhatatlan tevékeny­ségről, amelyet körünk érdekében kifejt Fodor József pénztáros fontos tisztségében s mely által nemcsak elismerésünket, de hálás köszönetünket is kiérdemelte. Az Evang. Családi Kör eddig tőkét nem gyűjtött, mert az általa rendezett három orgonahangverseny 2275 K 72 f.-t kitevő tiszta jövedelmet más egyházi célokra fordította. A rendes bevételek pedig az estélyek kiadásaira fordíttattak. De tervbe van véve ősszel egy nagyobb szabású hangverseny rendezése, melynek tiszta jövedelmét a Családi Kör saját, céljainak elő­mozdítására gyümölcsözőleg fog elhelyezni. A Családi Kör tisztikara a következő: Majba Vilmos elnök, dr. Kayser Szilárd alelnök, Seltenreich Kornél alelnök, dr. Szentiványi Géza főtitkár, Perényi Lajos főjegyző, Baritsch Ilona jegyző, Fodor József pénztárnok, akihez a tagdíjak küldendők (Budapest VII. István-út 18. Az Evangélikus Családi Kör az 1912 évben sike­res eredménnyel folytatta munkásságát. 1. Január 27-én tartott estélyén dr. Balogh Margit felsőbb leányiskolái tanárnő „Úti képek Afrikából“ című érdekes tanulmányával nyitotta meg a műsort. Előadásában kedvesen számolt be Afrika északi tar­tományaiban tett utazásának megfigyeléseiről, s evvel kapcsolatban a Tripoliszért vívott háborúra vonat­kozólag a legaktuálisabb kérdésekkel foglalkozott. A nagy tetszéssel kísért előadást Somogyi Adrienne zongoraszólója követte, aki Liszt Ferencnek két mes­terművét játszotta művészi tehetséggel, nagy precizi­tással. Majd Pataky Ferenezné úrnő „Carmen“ egyik dalával, Csiky János „ Kitalálás“-al és Kurcz János „Ősszel“ c. énekszámokkal nagy tetszést aratott. Utána Nemes-Várady: „Az Úr ítél“ c. melodrámát adta elő, Baritsch Ilona tanítónő, az egyesület lelkes tagja, nagy hatással, dr. Hittrich Ödönné pompás zongora- kísérete mellett. A gazdag műsort dr. Kaczvinszky Emil gyönyörködtető gordonkajátéka fejezte be. 2. Február 13-án tartotta a Kör 1912. évi rendes közgyűlését Majba Vilmos lelkész elnöklésével. A vá­lasztmánynak a Kör multévi működéséről szóló jelen­tését, melyet külön közlünk, Mauchs Jenő olvasta fel, s azt a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Fodor József pénztáros az egyesület pénzügyi forgalmáról és anyagi helyzetéről számolt be; a közgyűlés a pénztáros jelen­tését egyhangslag elfogadta s Fodor Józsefnek lelki- ismeretes és pontos munkásságáért jegyzőkönyvi kö­szönetét szavazott. Majd a következőképen választotta meg a közgyűlés a tisztikart: elnök Majba Vilmos, alelnökök dr. Kayser Szilárd és Seltenreich Kornél, titkár dr. Szentiványi Géza, pénztáros Fodor József irodalmi szakosztályi elnök Mauchs Jenő, főjegyző Perényi Lajos, jegyző Barits Róza, ellenőr Pálmay Kató, háznagy Búza János és könyvtáros 3. Február 24-én a városligeti Gundel-féle ven­déglő nagytermében kedélyes estélyt rendezett az egyesület, melyen szépszámú közönség gyűlt egybe. 4. Március 16-án tartott estélyt Finke Jenő művé­szi tökéletességű gordonkaszólója nyitotta meg. Ezután a keresztyén énekkar vegyesszólamú előadása követ­kezett, melyet a közönség érdeklődő tetszéssel foga­dott s így a rendezőség az énekkart kénytelen volt a műsor utolsó számaképen újra felléptetni. Az estély kiemelkedő pontja volt Schöpflin Aladárnak, a Vasár­napi Újság ismert, közkedvelt belső munkatársának felolvasása a nőírókról. Seltenreich Erna szépen csengő, iskolázott hangjával és megnyerő ének­előadásával nagy hatást ért el; klassikus dalait nővére, Seltenreich Margit zongorán kisérte. Ungh- váry Mária úrhölgy bájos szavalatával gyönyör­ködtette a közönséget, Frommer Rózsika zene- akadémiai növendék figyelemreméltó tudással játszotta zongorán Liszt egyik rapszódiáját, élénk tetszéssel fogadták Búza Árpádnak, a nyolcéves tanulónak kedves előadását is. 5. Legutóbb április 27-én rendezett a Kör az eddigieket minden tekintetben felülmúló hangversenyt, amelynek minden egyes szereplője jól kiérdemelt sikert aratott. Bevezetésül Jankovics Lajosné, a vakok újpesti országos menedékházának igazgatónője ismer­tette felolvasásában a vakok tanításának történetét, különös képességeiket és érdekesen mutatta be az oktatásuknál használt eszközöket. Majd Neibert Aranka operaénekesnő keltett mély hatást két operaária eléneklésével. —- A művésznő kiváló képességeit, amelyek kellemesen csepgő hangjának erejében és iskolázott színezésében nyilvánultak, a kö­zönség szűnni nem akaró tapsviharral jutalmazta, mely a művésznő ráadás-száma után is csak alig csillapodott el. A zongorakíséretet Morascher Hugó zenetenár szolgáltatta. Érdekessége volt a műsornak Kaffka Margit, írónő felolvasása, aki két bájos tar­talmú, gyönyörű költeményét mutatta be a termet zsúfolásig megtöltő közönség feszült figyelme között. Zajos siker követte Brém Riza zeneakadémiai növen­dék művészi megértéssel játszott Chopin „G-moll balladá“-ját. Gyönyörűen szavalta Lengyel Vilmos színiakadémiai növendék Szász Károly „Angyal és ör­dög“ c. költeményét. Ugyancsak nagy tetszéssel kísérte a közönség Major J Gyula „V. szimfóniájának előadását és az abban előfordult énekrészeket, melye­ket Faragóné Szörényi Bella és Goldmark Ruben adták elő. Élénk érdeklődéssel kísérte a műértő kö­zönség a műsort befejező kamaraszámot is, Bella J. L. szonátájának hegedűhármasban való bemutatását is, melyet tökéletes összejátszással, Hild Károlyné, Cood Hetty és Morascher Hugó előadtak. Scholtz Lajos, Súlyos veszteség érte a Deák-téri ág. hitv. ev. elemi és polgári leányiskolát Scholtz Lajos elhúny- tával. Derék, munkás, pontos igazgatóját s 38 éven át szorgalommal s buzgósággal működött tanítóját siratjuk, kit tanítótársai tiszteltek, növendékei szeret­tek s elöljárósága megbecsült. Scholtz Lajos 1854-ben, augusztus 20-án született Otösbányán, (Kotterbach) Szepesmegyében. Elemi isko­láit Poprádon végezte, Iglón 6 gimnáziumi osztályt. 1870-ben a budai áll. tanítóképzőbe került s ott 1873 ban oklevelet nyert. Az ugyanazon esztendőben felállított polg. isk. tanítóképző első hallgatóihoz tar­tozott, de miután a pesti ág. hitv. ev. magyar-német egyház őt 1874. szeptember 1-ével elemi leányisko­lájához tanítónak meghívta, tanulmányait megszakí­totta s állást vállalt. Eleintén az egyesített I. és II. leányosztályt vezette, egy évvel később, miután az egyház a két osztályt elválasztotta, a II. leány osz­tályba került. Az iskola fejlesztésével fokozatosan a III., később IV. osztályba s 1887-ben, amikor az egy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom