Evangélikus Egyházi Értesítő, 1911 (4. évfolyam, 1-4. szám)

1911-12-31 / 4. szám

4. sz. KVANG. EGYHÁZI ÉRTESÍTŐ 81 Hetenkénti kenyéradományban részesül jelenleg 520 folyamodó közül 21 egyes nó és 129 család heti 440 kg kenyérrel, októbertől kezdve kiosztottak 404 pár gyermekcipőt bőrből és 193 pár posztócipőt fel­nőttek részére. Karácsonykor 150 új ruhát kaptak az iskolásgyermekek, ezenkívül 27 darab új és 65 darab viselt ruha és fehérnemű osztatott ki felnőtteknek. Nagy munkát végez ez a nóegylet, de a jelent­kezők felének kérését sem teljesítheti, mert aránylag kevés buzgó tagja van. Anyagilag is szüksége van támogatásra az egyesületnek, hiszen mindenét a sze­gények segítésére áldozza. Hogy' nemes céljának meg­felelhessen, kéri a Tabitha-nóegylet egyházunk tehe­tősebb tagjait, hogy vagy anyagi, vagy erkölcsi hozzájárulással pártfogolják az egyesületet; anyagi támogatás gyanánt nemcsak pénzbeli segítést, de használt férfi-, női- és gyermekruhák beküldését is hálásan veszi. Az Evangélikus Családi Kör negyedik évi mű­ködését a reformáció emlékezetére október hó .‘10-án az egyházi épület dísztermében tartott nagysikerű ünnepéllyel kezdte meg. Seltenreich Kornél alelnök a következő, hatásos megnyitó beszédet mondta : Negyedszer van ma szerencsém a reformáció emlékünnepe alkalmából ez Evangélikus Családi Kör egy-egy működési évadját megnyitni. Az előző alkal­makkor a kör létjogosultságáról, alapításának szük­ségességéről, hivatásáról és magunkra vállalt felada­tunk mikénti megoldásának módjáról értekeztem, ma tehát csak arra akarok igen röviden szorítkozni, vájjon sikerült-e nekünk három évi működésünk alatt kitű­zött célunkat elérnünk vagy legalább megközelítenünk ? Megvallom, őszintén, hogy ennek a kérdésnek a megválaszolása rám. mint az Evangélikus Családi Kör együk vezetőjére nézve, igen kényes feladat. Hanem a tényeket sem elhallgatni, sem letagadni nem lehet. Míg megalakulásunk idejében alig néhány buzgó egy­háztag állt mellénk, sőt a hivatalos köröknek is bizo­nyos tartózkodását, hogy' ne mondjam, közömbösségét is kellett tapasztalnunk, addig ma az egyesületnek már több mint 300 cselekvényes tagja van, tevékeny­ségére nézve pedig vetekedik a református egyház kebelében már régóta fennálló és virágzó, hasonirányú Bethlen Gábor-Kőrrel és úgy az egyházi hatóságok, mint híveink szívesen és hathatósan támogatnak ben­nünket célunk elérésében, sőt anyagi erőnk is a lehető legminimálisabbra szabott tagsági díjak mellett annyira gyarapodott, hogy' a jótékonyság oltárára is lerak­hattuk már szerény filléreinket. Mindez, azt hiszem, .legjobban bizonyítja, hogy helyes irányban fejtjük ki tevékenységünket, midőn a székesfővárosban lakó és egymást alig ismerő evan­gélikus családoknak körünkben való tömörítését, össze- tartózandóságuk érzetének fejlesztését és a mai viszo­nyok között feltétlenül szükséges protestáns önérzet és öntudat előmozdítását tűztük ki zászlónkra és ebbeli belmissziói feladatunknak legmegfelelőbb és leginkább célhoz vezető megoldását tartalmas és tanul­ságos felolvasásokkal, érdekes és értékes művészi előadásokkal kapcsolatos protestáns szellemű estélyek­nek rendezésében látjuk. Ebben véljük mi fellelhetni eddigi sikereinknek nyitját és hogy ezt a nézetünket körünk hívei is oszt­ják, legjobban igazolja mai estélyünk fényes látoga­tottsága és mélyen tisztelt vendégeinknek, valamint buzgó tagtársainknak mindenkori élénk érdeklődése. De ez ad nekünk egyúttal irányítást a jövőre nézve is és teszi kötelességünkké, hogy egyrészt mindazon hölgyeknek és uraknak, akik felolvasásaikkal vagy művészi előadásaikkal estélyeink, színvonalát emelni szívesek voltak, valamint mindenkoron szívesen látott vendégeinknek és lelkes tagtársainknak fáradhatatlan és kitartó támogatásukért leghálásabb köszönctiinket kifejezzük, másrészt pedig kérjük őket, hogy szíves rokonszenviiket és jóakaratukat a kör irányában és a kör ügyeinek lelkes felkarolását a jövőre nézve is megőrizni és fenntartani méltóztassanak, mert csak vállvetett munkával és az egyház összességének rész­vételével és közreműködésével fejleszthetjük majd az Evangélikus Családi Kört arra a magas fokra, melyet egyházunk belmissziói életében elfoglalni méltán hivatva van. Ezzel a köszönettel és ezzel a kéréssel az Evan­gélikus Családi Kör negyedik évadját megnyitottunk jelentem ki. Az általános tetszéssel fogadott beszéd után Uhl Ary énekművésznó Puccini „Tosca* operájának áriá­ját nagy tudással adta elő Vendéghegyi Géza zene­tanár zongorakisérete mellett. Majd Somogyi Mór, a kiváló zongoraművész játszott néhány Liszt-darabot művészi tökéletességgel. Az emlékbeszédet az Evan­gélikus Családi Kör elnöke, Majba Vilmos tartotta. Különösen azokról emlékezett meg, akik a protestáns vallásnak hazánkban való elterjedése végett minden áldozatot meghoztak. Utána a zeneakadémia egyik kiváló növendékének, Heuss Annuskának bravúros hegedüjátéka következett s az emlékünnep befejező pontja Pálmay Kálmán tanárnak erőteljes szava­lata volt. Második estélyét az Evangélikus Családi Kör november hó 17-én rendezte. Megnyitóul dr. Kayser Szilárd alelnök a közönség üdvözlése mellett köszön­tötte dr. Szelényi Ödön pozsonyi theologiai tanárt, aki a csók filozófiájáról rendkívül érdekes felolvasást tartott. Utána Wagner Mariska magyar darabokat ját­szott közvetlen ügyességgel cimbalmon. Majd Somogy iné B. Carola operaénekesnő több dalt adott elő Somogyi Mór zongoraművész kíséretével. Bájos költeményeket szavalt nagy sikerrel dr. Szentiványi Géziiné és Zse- dényi Béla hegedűkiséret mellett énekelt el néhány sajátszerzeményű magyar nótát. A Bethlen Gábor-Kör munkáját teljes erővel foly­tatja. Belmissziói bizottsága több nyilvános összejöve­telt rendezett, ezek közül kiemelkedik a reformáció emlékezetére október 31-én tartott magas színvonalú ünnepély, amelyen az emlékbeszédet Marton Lajos ref. theologiai tanár mondotta, továbbá a november 29-én a pogány missziói hét alatt tartott estély B. Papp István theologiai igazgató élvezetes előadása folytán és Veress Jenő theol. m. tanárnak a Luther- Otthon dísztermében tartandó előadássorozatának első része a világnézetek harcáról. Az első poéta-estet november 30-án rendezte a kör dr. Török Miklós mü­veiből, amelyen szerepelt Kiss Roland, Nagy Ákos, P. Ábrahám Ernő, Rombach István, Gerlóczy Géza és Komáromi János. Szeretetvendégségén. amely decem­ber 11-én volt, közreműködött Móricz Zsigmond kiváló írón kívül Koroknay István, dr. Szabó Aladár, Hil­bert Janka énekmüvésznŐ, Wehner Géza, Kiss Roland, Bognár Árpád, László Sándor, Batta Árpád és az egyesületi énekkar. A fasori jótékony nóegylet, mely özv. Liedemann Sámuelné és Borbély Lajosné úriasszonyok elnök­sége alatt áll, szép jelentésben számol be a megala­kulása óta eltelt 1908—11. évi működéséről. Hogy a lefolyt három év alatt mily eredményes munkát vég­zett, kitűnik abból, hogy míg az 1908—1909. évben

Next

/
Oldalképek
Tartalom