Evangélikus Egyházi Értesítő, 1911 (4. évfolyam, 1-4. szám)
1911-10-31 / 3. szám
62 EVANG- EGYHÁZI ÉRTESÍTŐ 3. sz. Deák-téri templom építéséhez* — Dr. Hittrich Ödön felolvasása az Evang. Családi Körben. —. Tisztelt Családi Kör! Olyan dologról akarok néhány szót szólni, mely mindnyájunkat közelről érdekel és aminek megvalósulása mindegyikünknek hő óhaja. A pesti ág. hitv. evang. magyar egyházközség múlt évi október hó 30-án tartott közgyűlésében dr. Wagner Géza felügyelő úr a reformáció közeledő négy százados évfordulójának méltó megörökítése tárgyában azt a javaslatot terjesztette elő: hogy egyházunk érvényesülésének előmozdítására, tagjai önérzetének emelésére, áldozatkészségének fejlesztésére, lelkesedésének fokozására: hazánk székesfővárosa legszebb pontjainak egyikén Istenünk és Krisztusunk dicsőítésére, Luther Márton és hazai úttörőink emlékművével kapcsolatos monumentális templomot építsünk. A templomépítésre vonatkozó gondolataimat óhajtanám ez alkalommal a Családi Kör tisztelt tagjainak előadni, egyrészt azért, hogy ez a nemes terv ezáltal is inkább a közérdeklődés középpontjába kerüljön, másrészt, hogy ebben a kérdésben saját felfogásomat, mely esetleg sokakétól teljesen eltér, a nemes ügy érdekében nyilvánosságra hozzám s ezáltal a tervet megvalósító anyagi munka előtt a megelőző szellemi munkában csekély tudomásom szerint én is részt vegyek. Új templomot óhajtunk építeni szépségben megújuló, hatalmas arányokban fejlődő fővárosunkban. A probléma oly nehéz és bonyolódott, hogy annak megfejtése, a terv megvalósítása évekig tartó szellemi munkát, fáradhatatlan buzgólkodást és csüggedést nem ismerő, áldozatkész lelkesedést igényel. Budapest a legutóbbi időkben új lendülettel kezd fejlődni. Ugyan távol vagyunk még Amerika tíz-húszemeletes felhőkarcolóitól, de a jövő kor építési irányát már érezzük, látjuk. Ha a város oly részébe járunk, melyben huzamosabb ideig nem voltunk, bámulattal látjuk, hogy a régi elavult házak helyén négy-ötemeletes paloták emelik égnek büszke ormaikat és a szemnek is szokatlan tetőzetüket. A lakóházak mellett oly árúházak kötik le figyelmünket, melyeknek üvegből és vasból való, ezelőtt hihetetlen szerkezete őszinte csodálatot kelt bennünk a technikai tudományok hatalmas fejlődése iránt. Azt már előre is láthatjuk, hogy a jövő városfejlődés jellemző sajátsága a terjedelemben és magasságban való növekedés. Építendő új templomunk a legszorosabb összefüggésben van a belváros rendezésével és a leendő városháza kérdésével. A régebbi tervezők az új városházát és a mi Deák-téri templomunkat is meghagyták régi helyükön tervezetükben; az újabban felmerült tervek, így Hoepfner Guidó, presbiterünké és Lajta Béláé, az új városházát a mi mostani templomunk és a Szent-István bazilika között az ottani házak lebontása által létesítendő új téren óhajtják építtetni. Az ősi helyhez mi is ragaszkodunk; ez a hely volt eddig is vallási életünk középpontja, ezentúl is ez legyen a múlt hagyományaitól megszentelve a jövendő nemzedékek Istent dicsérő összejöveteleinek színhelye. Hogy azonban milyen legyen a majdan épülő templom alakja, fekvése, nagysága; mi módon legyen összhangzatban a később kialakuló környezettel, az építéssel összefüggő anyagi kérdések hogyan legyenek elintézendők, ez mind a majdani vezetőség feladata lesz, mindezt annak kell majd alaposan megfontolnia s a rendelkezésre álló erőket és az elérendő célokat mérlegelni. Én mindezektől eltekintve, csak egy dologról kívánok beszélni: a stílusról. A müveit népek kultúréletében mindig nagy befolyása volt a vallásnak, ez volt a politikai és társadalmi életnek irányítója; a vallásos nézetek fejlődésével a társadalom is átalakult és ez az átalakuló fejlődés meglátszik az emberi lélek összes alkotásain is. A vallás és az Istenség eszméje volt az, ami a legrégibb korban is befolyásolta, vezérelte az emberek művészi tevékenységét. A mykénéi kor görögjei egyszerű bálványaik, idoljaik számára még nem építettek templomokat, építőmestereik főfeladata a királyi palota és várak építése volt. Később keleti hatások érvényesülése mellett újra éledve ipar, kereskedés, a művészetek s a költészet nagyban hozzájárultak az Istenfogalom tisztább kialakulásához, fenségesebb felfogásához; mikor már isteneiket szobrokban ábrázolták, e szobrok elhelyezésére s az isteneknek felajánlott ajándékok, anathémák megőrzésére templomokat kellett építeniök és ettől a kortól fogva a templomépítés volt a görög architektúra főfeladata; ezen a téren is oly műveket alkotott a tehetségekkel bőven megáldott görög nép, melyek örök mintákul szolgálnak az utókornak. Hogy röviden összefoglaljam érdemeiket: az irodalom terén megállapították a főbb műfajokat; a mai filozófiai irányok alapjait ők vetették meg és a természet kutatását ők tették az emberiség egyik feladatává. Szobrászaink emlékeit bámulattal néztük, festészetükről csak sejtelmünk van, hogy mily kiváló lehetett. Az építészét terén templomaik gyakoroltak legmélyebb hatást a távolabbi korokra is. Templomaik nem kolosszális tömegűek, mint a keleti népeké és az egyiptomiaké, inkább a nemes arányokban, az egyes részek megfontolt kiképzésében keresték az ideális szépet. A görögség fénykorának temploma oly alkotás, mely szabályos tökéletességében a természet örök törvényeihez látszik hasonlónak s a három stílus, melyben templomaikat építék, közös kincse lett az emberiségnek. Gyakran eltérnek tőlük az építészek új formákat keresve, de időről időre ismét visszafordulnak hozzájuk s e visz- szatérés úgy tűnik fel, mintha az ősi egyszerűséget, az igazságot, a természetet óhajtanák újból felkeresni. Három dialektusban beszélt e nép s az építészetben is három formát képezett ki, a dór, ón és korinthusi stílust. Mindenki ismeri e formákat, lépten, nyomon találkozunk velük, azért feleslegesnek tartom, hogy ez alkalommal ismertessem. A görögöktől átvett építészeti ismereteket a rómaiak tovább fejlesztették s utánuk a nyugateurópai népek a klasszikus korról vett alapon gazdagították és formákban változatosakká tették. E változatosságot a mi templomainkon is tapasztalhatjuk. . Négy evangélikus templomunk van fővárosunkban. A budai némileg empire stílusra emlékeztet; a Rákóczy- úti templom román stílű; sajnos, hogy egy óriási bérház rengeteg tömegébe van zárva; a fasori új templomunk némileg a párisi Sainte-Chapelle-t utánozva gót stílust mutat; Deák-téri újra építendő egyházunk, melynek immár felszentelésének 100 éves évfordulója ezen év június havában lészen, görög elemekkel van díszítve, empire-stílusban. Templomunk homlokzata dór stílusú görög templom körrajzát szemlélteti; a négy, szögletes kymationnal díszített pillér dór oszlopokat akar szimbolizálni ; fölöttük a vízszintes architráv húzódik, melyen a dór stílust jellemző triglyphek és metopokból álló fríz futja körül'az egész templomot; ezen pedig a három-
