Evangélikus Egyházi Értesítő, 1909 (2. évfolyam, 1-4. szám)

1909-10-20 / 3. szám

74 EVANG. EGYHÁZI ÉRTESÍTŐ 3. SZ. Az indítvány tárgyalása során az a kérdés merül­vén fel, hogy vájjon a kispest-erzsébetfalvi missziós egyház s általában a missziói egyházak bírnak-e ön­álló szavazati joggal, vagy sem, a közgyűlés ezt a kérdést eldöntés végett az egyházkerület útján az egyetemes gyűlés elé terjeszti. A Deák-téri polgári leányiskola magánvizsgálati szabályzatot, Bereczky Sándor főgimn. vallástanár úr előadása után a közgyűlés elfogadja, de annak Il ik pontját az előadói javaslat értelmében a következőleg szövegezi meg: „A magánvizsgálatok eredményét, a záróértekez­let határozata alapján, az illető osztályfőnökök köte­lesek az anyakönyvbe bevezetni. Kétes eredmény esetén, az érdemjegyre vonatkozólag a záróértekezlet dönt a vizsgán jelen volt tagok véleménye alapján“. Raffay Sándor lelkész indítványt nyújt be a reformáció négyszázados megünneplése tárgyában. A közgyűlés a nagyjelentőségű indítványt, mely szerint a reformáció négyszázados emlékünnepére egyfelől egyfilléres gyűjtés útján megteremtendő evangélikus országos nőnevelő intézet volna felállí­tandó s másfelől az egyháztörténeti kútforrást képező s kivált a reformációval egyidőben keletkezett ok­mányok egybegyűjtendők s az egyes egyházközségek és esperességek monográfiái megírandók volnának, egyhangú lelkesedéssel magáévá teszi és a kerületi közgyűléshez az eredeti indítvány elfogadott szöve­gének csatolásával felterjeszti. A Luther-Társaság és a gyáminté­zet közgyűlése. A Luther-társaság és a magyarhoni evangélikus egyetemes gyámintézet f. é. szept. 25 és 26-ikán szombaton és vasárnapon tartotta meg idei együttes vándorgyűlését Kassán a vármegyeháza nagy díszter­mében és az evangélikus templomban. A vándor- gyűlésre az ország minden részéből jöttek össze a tagok és az érdeklődők, akiknek sokasága nagy élénkséget kölcsönzött a szép felsőmagyarországi metropolisnak. A pályaudvaron megérkezett vendége két és a két testület elnökségét dr. Brósz László egyházfelügyelő fogadta. Szombaton délután 4 órakor, a Luther-társaság igazgatóválasztmánya tartott ülést a vármegyeháza dísztermében, majd a társaság közgyűlése következett ezután ugyanott. A gyűlésen dr. Zsilinszky Mihály elnök mondott megnyitó beszédet, amelyben vázolta a társaság hivatását az irodalmi eszközökkel, melyek között első sorban a sajtó áll. Reámutat a tudomány legújabb felfedezéseire és Vívmányaira s kérdi, hol késik az a magasabb lelki tudomány, mely arra ta­nít, hogy az embereknek hogyan kell és hogyan lehet meghódítani az emberek szivét és eszét? Ki fogja felkutatni azokat a titokteljes sugarakat, melyek bevilágítanak a lélek mélységeibe, hogy azoknak segítségével az emberi társadalomnak közös célja, az emberiség boldogsága elérhető legyen ? Az egyet­len főorvos, — úgymond — a Megváltó, akinek szeme közel kétezer év előtt bepillantott az emberi szív és lélek mélységeibe. Megemlékezik ezután az elnök Kassa városnak a protestantizmussal és a lelki szabadság harcaival való vonatkozásairól. A vallási szabadság elvei — legalább papiroson — el vannak ismerve. A türelem és a közművelődés terjedése remélni engedi, hogy nincs messze az az idő, amikor a hazánkban levő felekezetek nem azt fogják keresni, ami őket elválasztja egymástól, hanem azt, ami egye­síteni fogja őket. Az erre való törekvésnek csak jó eredménye lehet s használjuk fel erre a sajtónak hatalmas fegyverét. Ebben a munkában való tevékeny részvételre hívja fel a társaság tagjait. Ezután előterjesztette Majba Vilmos titkár az évi jelentést. Örvendetes tudomásul szolgált, hogy úgy a tagok száma, mint a vagyon gyarapodott. Az evan­gélikus könyvkereskedésnél sajnos a számvizsgálat megállapította, hogy az alapítástól kezdve, két év óta, 3071 kor. 48 fill, deficitet mutat föl. A tagdíj- hátralékokra vonatkozóan elhatározták, hogy azokat a tagokat, kik 1909 dec. 31-ig hátralékaikat be nem fizetik, törölni fogják a tagok sorából. A társaság ügyésze ezután jelentette, hogy néhai Breuer József nyugalmazott kúriai biró 2000 koronás alapítványt hagyományozott végrendeletében. Kéri az igazgató­ságot, hogy az alapító-levél kiadásáról gondoskodjék. A közgyűlés résztvevői ezután megkoszorúzták Rákó­czi hamvait, ahol Kovács Sándor pozsonyi jogakadé­miai tanár mondott beszédet. Este félhét órakor az evangélikus templomban ünnepség volt, melynek keretében Bancsó Antal soproni teológiai igazgató „A munka jelentősége a szociális mozgalomban“ címmel és Eöttevényi Nagy Olivér kassai jogakadémiai tanár »Az 1848. évi XX. törvénycikk végrehajtásának jogi és erkölcsi következményei“ címmel tartottak előadást. Rááb Károly főesperes és Lőw Fülöp lelkész, gyám­intézeti mozzanatokat adtak elő. Elragadtató volt az estély alkalmával Morascher Hugó orgonaművész, fasori templomi karnagyunk orgonajátéka. Nagy tet­szést arattak a kassai hölgyek énekükkel is. * Vasárnap délelőtt ünnepi istentisztelet volt, amelyen Paulik János nyíregyházai lelkész imádkozott és mondta az ünnepi beszédet. Az istentisztelet után a templomban megkezdő­dött a magyarhoni evang. egyetemes gyámintézet közgyűlése. Gyülekezeti élet. Az egyházi választmány Horváth Sándor nyuga­lomba vonult lelkész arcképét lefesttette s azt a gyű­lési teremben elhelyezte. Egyben megbízta Zsigmondy Géza és Francsek Imre tanácstag urakat, hogy néhai Siebreich Károly úr síremlékét, ki egyházunknak egy nagy alapítványt hagyományozott, az alapítvány jöve­delméből vegyék meg, s f. é nov. 1-én állíttassák fel. Horváth Lajos volt pesti vallástanár, ki 5 éven át gyülekezetünkben buzgón működött, de 4 évvel ezelőtt gyógyíthatatlan betegségbe esett, f. é. szept. 9-én 38 éves korában jobb létre szenderült. A meg­boldogult Alsóbakonyban (Sopron m.) született; theol. tanulmányait Sopronban végezte. Mint vallás­tanár buzgón és lelkiismeretesen teljesítette köteles­ségét. Úgy tanítványai, mint kartársai szerették. Nem­csak szóval, hanem írásban is hirdette az evangéliu­mot. Áldás poraira. Segédlelkész változás. Szűts Gábor volt Deák­téri káplánt a budai ev. gyülekezet egyhangúlag vallástanárnak választotta meg, mely állását f. é. szept. 1-én foglalta el. Sajnálattal vettük tudomásul Szűts távozását, kiben egy szép tehetségű, hű mun­kást veszítettünk, s kívánjuk, hogy új állásában is azzal a buzgalommal, amint azt nálunk cselekedte, építse Isten országát. jl 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom