Evangélikus Egyházi Értesítő, 1909 (2. évfolyam, 1-4. szám)
1909-04-15 / 1. szám
1. sz EVANG. EGYHÁZI ÉRTESÍTŐ 11 nagy területen szétszórt 30 ezer hívőnek csak két temploma van — ezt egyedül nem ápolhatják. Az összetartozandóság érzetét társadalmi érintkezés útján kell még ápolni, s e végből szükséges volt egy oly egyesületet létesíteni, ahol híveink összejönnek. egymással megismerkednek, egymást buzdítják és lelkesítik. Ilyen protestáns összejövetelek szükségét különösen azok érzik legjobban, kik a templomtól távol lakván, elfoglaltságuk miatt isten- tiszteletre nem járhatnak és sokszor saját családjukban a vegyesházasságok miatt vallási tekintetben egészen magukra vannak hagyatva; hitsorsosainkkal. kiket többnyire nem is ismernek, össze nem jöhetnek. de akikben megvan a vágy az ilyen összejövetelek után, ahol egymással egy kis eszmecserét folytathatnak. Ezt elérni van hivatva az újonnan alapított Evany. Család 4-kör, amelynek működése kiterjed felnőttekre és a íiatalokra egyaránt. Minden társadiümi kör gyarapodásának és fejlődésének mindenkor legbiztosabb jele a működése iránt való érdeklődés. Az Evang. Családi-kör a lefolyt első évének tapasztalatai alapján bátran elmond- jiatja. hogy az estélyei iránt való érdeklődés mindig fokozódik, annyira, hogy a deáktéri díszterem a reformáció emlékünnepén, valamint a februári estély alkalmával kicsinynek bizonyult! Az intelligens társadalom szeretettel keresi fel előadásainkat. Azon célokat, melyeket a kör maga elé tűzött, mind nem valósíthatta meg, de ez nem is egy év munkája, feladata! Mindenekelőtt a Családi-kör kebelében szerveztünk egy dalárdát. melynek hivatása az egyházi és a komoly irányzatú világi ének ápolása. Ugyancsak a Családi-körön belül alakítottunk egy irodalmi szakosztályt is, amely minden második szombaton tartja üléseit. Ezen alkalommal a kör tagjai egyháztörténetünk körébe tartozó, valamint az egyház jövőjét tárgyaló kérdésekről felolvasást tartanak. azokról eszmecserét folytatnak és egyéb szép- irodalmi tevékenységet fejtenek ki. A családi-kör azon tagjai részére, kik angolul akarnak tanulni, szerveztünk egy angol nyelvtah- folyamot. melyet Wallner Géza, a műegyetemi olvasókör nyelvtanára, ingyen tart. Az evang. Családi-körnek van ifjúsági könyr- tára is, ahonnan a kör tagjai ingyen könyvet kölcsönözhetnek ki. Könyvtári óra minden szombaton délután 5 és 6 óra között van. A Családi-körnek az 1908 év folyamán ev. közönségünk számára tartott estélyein a következő urak és hölgyek tartottak felolvasást: l)r. Zsilinszky Mihály, v. b. t. t. nyug. államtitkár. Versényi Árpád fels. leányiskolái igazgató, dr. Scholtz Oszkár ügyész, Mohr Henrik vallástanár, Sziy Mária úrnő. Mojsisovich Gabriella úrnő, Nikodémusz János gimnáziumi tanár. Járossy Jenő úr és a kör elnöke Majba Vilmos. Mint énekművészek szerepeltek : Ilornyik Jancsika, a Király- szinház tagja; Kosáry Emma, a Király-színház tagja; Possert Emma úrnő, Possert Lidia úrnő. Zongoraművészek : Bogsch Elza úrnő. Csuka Irén k. a. Elischer Gizi úrnő, Kasics Eszthi úrnő és Vendéghegyi Géza úr. Gordonkaművészek : Csuka Béla úr, Zuppancsics Vdmos úr. Szendy Attila úr, ki ifjúsági zenekarával lépett fel. Az angyalföldi iskolában tartott Steuer Lajos vallástanár úr, dr. Hittrich Ödönné és Reidner Olga úrnők a Családi-kör tagjai és Bruckner karnagy úr közreműködésével egy estélyt. A Családi-kör egyházunk nagyérdemű fértiai közül a következőket választotta meg tiszteletbeli tagokul: Dr. Wagner Géza felügyelő urat, Kaczián János esperes urat, Rafl'ay Sándor lelkész urat, dr. Nigrinyi György belmissziói urat, dr. Zsigmondy Jenő felügyelő urat. Scholtz Gyula II. felügyelő urat, dr. Polner Ödön vallástanitási felügyelő urat, dr. Asbóth Oszkárt, tud. egy. bölcs. k. dékán urat; dr. Magócsy Dietz Sándor isk felügyelő urat, Petz Samu műegyetemi tanár urat. .1 Kör elnöke: Majba Vilmos. Alelnökei dr. Kayser Szilárd és Seltenreich Kornél presbyter urak. Titkár: Benedek Árpád : jegyző Barcsay Albert. Pénztárnok: Pátzay Ilona. Ellenőr: Hollósy Mariska. 1908 évben 221 tagja volt. Bevétele 710 K 94 fillér; kiadása 080 K 42 fillér. Maradt tisztán 30 K 52 fillér. „Protestáns Tanonc-Otthon.“ Egyházunk egyik legkevésbbé ápolt munkatere, sőt mondhatnék elhanyagolt mezeje a tatamcok lelki gondozása. Ki törődött velük? Hóm kath. tanonc-otthonok keletkeztek: izraelita tanonc-otthonok nevelik ifjaikat; a szocialisták a maguk részére hódítják a könnyen fellobbauo ifjak szivét. Nálunk eddig senki sem törődött velük. Ezt az elhanyagolt munka-mezőt újból művelni s tanoncainkat az egyház részére megnyerni és megtartani. belmissziói munkásságunk egyik legfontosabb feladata. E végből érintkezésbe lepett a belmissziói lelkész az iparos-képző egylet elnökségével és választmányával, a kik szívesek voltak egy felállítandó tanouc-otthon részére az iparosképzó-egylet házában egy souterain-helyiséget átengedni, valamint a szükséges játékok beszerzésére pénzt előlegezni. A protestáns tanonc-otthont a belmissziói lelkész 1909 március hó 24-én megalapította és egy hangverseny keretén belül avató-ünnepet is tartott. A tannncok minden vasárnap és ünnepnap 3—8 óra között összejönnek s sakk és egyéb nemes, érte- lemfejlesztő játékkal, továbbá olvasással töltik idejüket. Este 0 és 7 óra közt a belmissziói lelkész bibliai magyarázatot tart egyházi énektanítással egybekapcsolva, érdekes jelenség, hogy kezdetben több tanonc a bibliai ura megkezdésekor távozott. Azonban a szeretetteljes bánásmód és a lelki világukkal való beható foglalkozás csakhamar e téren is megtenné gyümölcseit, s most már örömmel és szívesen hallgatják a bibliai magyarázatot s éneklik az egyházi énekeket. A tanonc-otthonban a felügyeletet szívességből ingyen gyakorolták Nikodemus János tanár, Schröder Lajos és Szigethy Jenő tanító urak. A szervezés ezen munkájában hathatósan támogatta a belmissziói lelkészt a belmissziói bizottság és annak buzgó elnöke dr. Nigrinyi György presbyter úr. Az ó elnöklete alatt a bizottság négyszer ülésezett. Június 19-én és június 26 án tartott gyűléseken letárgyalta a protestáns tanonc-otthon és az Ev. Családi-kör alapszabályait és azokat felterjesztette a belügyminisztériumhoz jóváhagyás végett. 1908 október 15-én és november 20-án tartott ülésekben tanácskozott egy diakonissza-egyesület felállítása ügyében. A belmissziói bizottság az okt. 20. első gyűlésből kifolyólag kiküldött egy öttagú albizottságot, még pedig dr. Nigrinyi György elnököt, dr. Dirner Gusztáv, Majba Vilmos, dr. Scholtz Oszkár, dr. Szentiványi Géza urakat annak a kérdésnek a tanulmányozására, vájjon célszerűbb-e a diakonissza-intézményt mint önálló egyesületet, vagy mint szoros egyházi intézményt felállítani? Az albizottság többszörös tanácskozás után, a diakonissza-intézménynek önálló egyesületként való szervezése mellett döntött, de szoros kapcsolatban az egyházzal. 2*
