Evangélikus Egyházi Értesítő, 1908 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1908-10-15 / 3. szám

72 EVANG. EGYHÁZI ÉRTESÍTŐ 3- SZ. III. osztály. Hit- és erkölcstan. Tankönyv: Zsilinszky M. Keresztyén hit- és erkölcs­tan. Ára 1 K 50 fill. 4. Az óvónőképző tananyaga. I. évfolyam. Egyháztörténet. Tankönyv: Pálfíy I. A keresztyén anyaszentegyház története. Ára 2 K. II. évfolyam. Hit- és erkölcstan. Tankönyv: Bereczky Sándor Hit- és erkölcstan. Ára 1 K. 5. Tanítónöképző tananyaga. I—II. tanfolyam. Bibliaismertetés, ó-szövetségi rész. Tankönyv: Batizfalvy, Bibliaismertetés. Ára 1 K 60 fill. Ill—IV. tanfolyam. Egyháztörténet. Tankönyv: Bereczky Egyháztörténet. Ára 2 K. Jótékonyság. (Ezen rovat alatt ismertetjük jótékonycélú egyleteinket és alapítványainkat.) T abitha-nőegylet. Fővárosunk egyik legáldásosabb egylete a Tabitha- nőegylet, amely csendesen, zajtalanul, feltűnés nél­kül működik, követve Jézus mondását: „Ne tudja bal kezed, mit cselekszik a jobb“. Nevét az apos­tolok cselekedetének IX. részében említett Tabitha asszonytól vette, ki „gazdag volt jó cselekede­tekben és alamizsna osztásban.“ Budapestnek is van­nak a maga jótékony és adakozó Tabithái. 1873- ban október hóban alakult az egylet. Az eszmét Ame­rikából, — hol számos ily egylet működik, — Kossuth Lajos nővére Ruttkayné, Kossuth Lujza úrnő plántálta át akkori itt időzése alkalmával. Az ő kezdeménye­zésére alapította az egyletet a minden szép és nemes­ért lelkesedni tudó nagy püspökünk dr. Székács József. Az egylet kezdetben igen szerény eszközökkel működött. Első elnöknője volt 1886-ig a nemesszívű Marschalkó Leóné úrnő. Első alelnöknője és 1886-tól ma is elnöke özv. Haberern Jonathánné úrnő. Habe- rern Jonathanné úrnőt ki ne ismerné fővárosi szegé­nyeink körében ! 0 az igazi megtestesült Tabitha, jó szívvel, emelkedett gondolkodásával, a kinek minden hatalma abban a szeretetben van, a melyet egyéni­sége áraszt maga körül és fakaszt minden felől. Oh hányszor aggódtak családtagjai életéért, midőn már beesteledett és ő nem volt otthon. Hazaérve, elmondta fárasztó útjainak élményeit. Az egyik pincelakásban kenyeret osztogatott az éhező gyermekeknek; a másik barakkban ruhát és szenet adott a szűkölködőknek; egy harmadik helyen kifizette a szegény emberek lakbérét. Ez volt az ő hivatása, ez volt munkássága. A Tabitha munkásságának jellemzésére álljanak itt a következő adatok: a múlt évi karácsonykor 42 fiút és 23 leányt látott el új felsőruhával, 10-et új cipővel; 4 fiú és 2 leány kapott a konfirmációra új ruhát. 24 rendes összejövetelen 1080 darab új ruhát és fehér­neműt készítettek a tagok. 584 család részesült segély­ben. Rendes heti kenyérsegélyt juttatott 38 egyesnek és 185 családnak (fél év alatt 13.940 kg.); 391 csa­ládnak kiosztott 1654 darab ruhaneműt, (fehérnemű, téli­kendőt, cipőt, takarót, párnát); 256 segélyezett családban iskolásgyermekek is vannak; kiosztott 632 pár új lábbelit, még pedig 440 pár bőrből gyermekeknek, 192 párt posztóból öregeknek. 330 koronát fordított fűtőanyagra és egyéb pénzbeli segélyre. Egy év alatt 91 darab új és 498 darab viselt ruhát kapott aján­dékul az egyesület, szegényei számára. Évi bevétele 10.000 koronán felül jár, kiadása 7700 kor. Vagyona 94.000 korona. Bevételi forrásai a tőke jövedelmén kívül: tagdíjak adományok és gyűjtések. Buzgó munkatársakban nem volt hiány. 1886-tól segédkezett az egylet ügyeinek vezetésében Koller Gyuláné úrnő, mint alelnök sok jóakarattal, áldásteljes eredménynyel. Titkárok voltak Ambrozovics Béláné, Győry Vilmosné, Török Lujza és 1885 óta Jurenák Janka. Alig lehet képzelni egy gyermekben boldogabb érzést, mint a mikor a szferetetre méltó Janka nénitől jön karácsony előtt egy kis levélke, a melyben a szegény rongyokban lévő fázó fiúcska vagy leányka értesül, hogy íme ő is elmehet szerdán délután 3—6 óra közt a deák-téri ülésterembe, hogy mértéket vegye­nek róla egy ruhára, cipőre vagy egy jó meleg téli­kabátra. Az 1886-iki közgyűlésen a jelenlegi elnök indít­ványára el lett határozva, hogy Tisza Kálmánná szül. Degenfeld Ilona grófnő ő nagyméltóságát felkeresik az egylet védői tisztének az elfogadására. O Exellenciá- jának nemes lelki pártfogása alatt az egylet viszo­nyai örvendetes gyarapodásnak indultak. Lemondása után az 1906-iki közgyűlésen báró Prónay Dezsőné ő méltóságát választották védnökül, a ki jelenleg is nagyösszegű gyűjtésével az egylet áldásteljes műkö­dését támogatja. A Tabitha-nőegylet működik október 15-től, ápri­lis 15-ig, tehát azon évszakban, midőn a szükség leg­nagyobb. Összejöveteleit tartja minden szerdán délu­tán 2 — 6 óráig, a mikor a választmány elintézi a folyamodványokat, a tagok pedig ruhavarrással fog­lalkoznak. Helyisége : a Deák-tér 4. sz., ev. egyházépü­let ülésterme, melyet a képviselő-testület fűtéssel és világítással díjtalanul átengedett. Az egylet célja: a főváros területén lakó szűkölködők támogatása oly formán, hogy azokat hetenkint kenyéradománnyal, továbbá ruha-, fehér- és ágyneművel, lábbelivel és fűtőanyaggal ellássa. Segélyben részesülnek öregek, munkaképtelenek, de különösen özvegyek, kik gyer­mekeikkel ínséggel küzdenek, soktagú családok, hol a családfő minden igyekezete mellett nem képes már a ruházatról is kellően gondoskodni, vagy olyanok, kik hosszas betegség vagy munkahiány, avagy más­nemű okoknál fogva ínségbe jutottak. A szegények vagy személyesen, vagy szóval vagy írásban folyamodnak segélyért, mire a választmány tagjai felkeresik őket hajlékukban, meggyőződést szerezvén ínséges helyzetük valódiságáról; ilyen módon szerzett tények alapján aztán hoz határozatot a választ­mány és kiutalványozza a segélyt. Diakonissza-egylet. A belmisszió-bizottság utolsó ülésében azzal a nagy­fontosságú kérdéssel foglalkozott, hogy gyülekezetün­kön belül egy diakonissza-egyletet alapítsunk. Ezen diakonissza-egylet felölelné a tervezett evang. nőegylet célját és pedig feladata volna:

Next

/
Oldalképek
Tartalom