Evangélikus Egyházi Értesítő, 1908 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1908-10-15 / 3. szám
68 EYANG. EGYHÁZI ÉRTESÍTŐ 3. SZ. még csak, amikor már órákat adott, hogy nagycsa- ládú atyjának a gondján könnyítsen. Az érettségi vizsgálatot 1885-ben Szarvason letévén, a pályaválasztás nehéz kérdése előtt állott. Végre is a budapesti tudományegyetemre iratkozott, a jogi pályára lépett s előbb Temesmegyében nevelői állást vállalt, majd a czeglédi kir. közjegyző irodájában foglalatoskodott egy esztendeig. A jogi pályával azonban nem tudott megbarátkozni s 1887-ben a pozsonyi theol. akadémia hallgatója lett. Úgy a pozsonyi, mint a szarvasi intézetekkel kapcsolatos alumneumok seniori tisztét is viselte. Mint harmadéves theológus pedig a „Gondolat“ című bölcsészettheológiai ifjúsági folyóirat szerkesztője volt. Több pályamunkával úgy Szarvason, mint Pozsonyban díjat is nyert. A theológiai tanulmányokat Jénában folytatta, hol Nippold tanár egyháztörténeti semináriumában tevékeny részt vett, s professzora az egyik dolgozatát „Die Hussiten in Ungarn“ a Hilgenfeld-féle Zeitschrift für wissenschafftiche Theologie című folyóiratban közzé is tette. Ez időtől fogva az Evang. Egyház és Iskola állandó munkatársává is szegődött. A szakvizsgálat letétele után ismét külföldre ment s előbb Lipcsében, majd Baselben töltött egy- egy félévet. Külföldön állandóan az egyháztörténelem tanulmányozásával foglalkozott. Már éppen Göttingenbe akart ismét kimenni, amikor a besztercebányai evang. egyház algimnáziumához a magyar nyelv és történelem helyettes tanárául választották meg. Egy évet töltött e gimnáziumban, amikor 1893 áprilisában a tápió-szent-mártoni evang. gyülekezet egyhangúlag lelkészévé választotta. Itt nősült meg 1893 őszén, feleségül vévén néhai dr. Dillnberger Emil volt bécsi egyetemi tanár, majd besztercebányai városi főorvos és egyházfelügyelő leányát. E boldog házasságból azóta négy gyermek származott. Atápió-szt-mártoni gyülekezet köréből 1896 őszén a pozsonyi theol. akadémiához választották meg az újszövetségi irásmagyarázás és a rendszeres theológiai tudományok nyilv. rendkívüli tanárává. Miután az akadémiai tanári vizsgálatot letette 1899-ben a tanszék rendes tanárává avatták. E minőségben működik mindmáig. Raffay Sándor úgy papi, mint tanári állásában élénk résztvett úgy a társadalmi, mint a tudományos és szépirodalmi munka terén. Besztercebányán épp úgy, mint Czegléden, valamint Pozsonyban is a helyi lapoknak, újabban pedig a Budapesti Hírlapnak állandó munkatársa. Az egyházi lapok és folyóiratok ép úgy, mint a M. Tud. Akad. kiadásában megjelenő Athenaeum közölnek tőle aktuális vagy tudományos dolgozatokat. Hat évvel ezelőtt pedig három társával együtt a ma is virágzó és általánosan elismert értékű Theológiai Szaklapot indította meg, mely egyetlen és első tudományos theológiai folyóirata a magyar protestantizmusnak. Ebben folyton közli az őskeresztyénségre vonatkozó tanulmányait. Külön is megjelent munkái a következők: A logos eredete, tartalma és jelentősége a jánosi iratokban. Pozsony, 1899. A hellenismus és a philonismus kosmogoniá}a. Budapest, 1899. — Evangélikus konfirmandusok kátéja 1899—1908. I—III. kiadás. — A synopticus kérdés mai állása 1900. ;— Jézus példázatai. M. P. I. T. kiadása 1904. — Új- szövetségi apokrifusok. Pozsony, 1905. — Jézus hasonlatai. M. P. I. T. kiadása. 1906. — Az evang népiskolai vallástanítás módszertana. Budapest, 1906. — A rever/ális. L. T. kiadása. 1907. — Légy hű mindhalálig. L. T. kiadása. 1908. — Házi oltár. L. T. kiadása. 1908. Továbbá a Koszorú című vállalatban több űzet. Belmissziói munkásság. Valamennyi prot. országban lázas tevékenységet fejtenek ki a belmissziói munkásság terén. Mi is az a belmisszió, kérded kedves olvasó ? Nem egyéb, mint a keres/.tyénség elveinek az átvitele a gyakorlati életbe. A szeretet munkásság, mely felkeresi a szegényt, pince- és padláslakásán, hogy enyhítse nyomorát; meglátogatja a beteget, hogy nyújtson neki lelki vigaszt; gondját viseli az elárvult és züllésnek kitett gyermekeknek; összegyűjti a mindkét nemű ifjúságot, hogy szívébe oltsa Jézus tanát s az evangéliom által nemesítse^ még a börtön sötét falai mögött ülő gonosztevőkről sem feledkezik meg, hogy őket Isten igéjének hirdetése által a jó útra térítse s ha kiszabadulnak, munkaszerzés által őket a társadalom hasznos tagjává nevelje. Tehát egyháztársadalmi szociális munka, mely a nyomort enyhíteni, a bűnt irtani, az embereket a boldogság forrásához: Jézushoz vezetni akarja. E valóban nemes célt elérjük szabad társulás, önkénytes tevékenység által. Az egyház hivatalos szerveivel ugyanezt a célt szolgálja. De míg egyrészről az egyház hivatalos szervei a mindenféle adminisz- trácionális teendőkkel túlságosan igénybe vannak véve, addig másrészről a munkamező oly nagy, hogy önként jelentkező segédmunkások, az egyháztagoknak közreműködése nélkül az egyház magasztos célját a gyakorlati életben meg nem valósíthatja. Ily önkéntes munkásokat nevelni, őket az egyes munkamezőkre kiküldeni, előkészítő célja a belmissziói egyesületeknek és intézményeknek. így tehát a belmissziói munkásság az egészséges egyházi életnek szükségszerű követelménye. A hol ez nincs, ott a hitnek hanyatlása állott be. A belmissziói munkásság azonban nemcsak az egyházra és annak tagjaira bír fejlesztő és nemesítő hatással, hanem üdvös az egész szociális társadalmi életre. Az állam által létesített jóléti intézmények, mint munkásbiztosítás, sínlők, otthonok, árvaházak felállítása, üdülőhelyeknek létesítése, közkönyvtárak alapítása azokban az országokban virulnak legjobban, a melyekben a belmissziói munkásság nagy hullámokat ver, a melyekben a belmisszió munkásai megismerkednek a nép nyomorával, a mi pedig az első lépes a bajok orvoslásához. És valóban büszkén vallhatjuk, hogy prot. államaink, úgymint Németország, Svédország, Dánia, Norvégia, Anglia és Észak-Amerika vezetnek az állami szociális tevékenység terén; azok az államok, a melyekben a belmissziói munkásság már számottevő társadalmi tényező. Hogy például Németországban a belmissziói munkáért lelkesedő férfiak, mily csodálatra méltó alkotásokat létesítettek minden hivatalos támogatás nélkül, mutatja Bodelschwingh lelkész Bethel nevű (Bielefeld mellett) intézete, mely jelenleg 80 házból áll, s a melyben 2100 epileptikus, 291 elmebeteg, 299 árva, 1384 különféle beteg, 133 gyógyulást kereső alkoholista, 1218 csavargó és koldus, összesen egy év alatt 5869 testben-lélekben szenvedő ember 1,040.449 betegápolási napon nyert gyógyulást és lelki vigaszt. Ezen betegápoló intézeteken kívül fentart az intézet földmívelő kolóniát Wilhelmsdorf-on, 3 kertészeti iskolát Lobetal, Geadental és Hoffental-on, több üdülőhelyet tüdőbetegek számára, egy gyógyhelyet beteg katonák számára. Valóban sok nyomor egy helyen, de a szeretet még nagyobb. Szép példával járnak elől ezen a téren a prot. királyi házak családtagjai. Az egyesült államok elnöke Roosevelt különös szeretettel látogatja a vasárnapi iskolákat. A német evang. hercegnők nemcsak névleg
