Evangélikus Theologia 1948. 3.szám.
Tájékoztató - BIRÓNÉ JUHÁSZ KATALIN: Educateurs Chrétiens.
nak vándorait az új hajnal dicsőségébe,., < Bepillantást ád ez a könyv a mai nyugati theologiai irodalom belsejébe. Nem szakkérdések titkait boncolgatja, nehéz theologiai vértezetben, hanem életközei, épít és mégis mindig a lényegre mutat. Persze sokszor átüt rajta az amerikai keresztyénségnek a lutheri belső mélységektől messze járó, sokszor egyoldalúan praktikus vonala. De aki elkezdi olvasni, nehezen tudja letenni. Elolvasása után ott él bennünk a fájdalom, hogy nyelvi nehézségek miatt ez a theologiai irodalom még ma is annyira nehezen hozzáférhető igehirdetőink és híveink számára. Dr. Nagy Gyula Educateurs Chrétiens, Genf. 1947. -Oikumene kiadása. Az Ökumenikus Intézet „Keresztyén nevelők-' című 40 lapos füzetben számol be az 1947. júl. 31.-től aug". 10.-ig Bossey-ben tartott pedagógus gyűlésről. Angol, amerikai, csehszlovák, dán, francia, görög- holland, német, svájci és svéd kiküldöttek gyűltek össze, mintegy harmincan, hogy az' egyház és a keresztyén nevelők szerepéről, feladatáról értekezzenek és közös megállapodásra jussanak. A beszámoló két részre oszlik. Az első részben az előadások és viták rövid kivonata áll előttünk, a következő címek alatt: Egyház, állam és iskola; A nevelés keresztyén stratégiája; A keresztyén ember a világi iskolában; Az egyházi iskola szerepe és alapja; A vallásoktatás programm ja és módszerei az iskolában; A keresztyén nevelés lehetőségei. — A nevelő szerepe, a világi iskolában is, alapjában véve papi szerep: Leonardo da Vinci felemelt ujjú Szent Jánosának szerepe; élete, lénye bizonyítja, hogy Isten van (M. Bertrand, Franciaország). Szabad lényekként kell kezelnünk a tanulókat, a propaganda csak elijesztheti őket. Ezért a hittanórának is elsősorban tanítania kell és nem térítenie. A tények maguk árasztják a meggyőzés erejét (M. Sjőberg, Svédország). A keresztyén nevelés célja, hogy tanítványaink Jézus Krisztus követőivé váljanak s így bizonyosak legyenek bűneik bocsánatában. Velük élni, dolgozni, tanulni, játszani, a mindenható Isten jelenlétének és beavatkozásának tanúságtevőjeként, — ez a keresztyén nevelés (M. Rinderknecht, Zürich. A füzet második része a konferencia beszámolója. A konferencia megállapítja, hogy az egyház nem mindig teljesítette misszióját a fiatal generáció iránt. Felelős a mai emberiségért is, mert nem elég erővel tett hitet s hallgat ott. ahol beszélnie kellene. Nem őrködött, nem tagadta meg a bomlasztó erőket, ellenkezőleg pártjukat fogta, megtagadva ezzel küldetését. Hagyta elaludni a lelkiismeretet és így ..halált hintett ott, ahol élelei kellett volna ébresztenie". A konferencián összegyűlt papok és pedagógusok bűnösnek s felelősnek tudják magukat mindezért. A tanárra, a nevelőre itt is nagy feladat vár: segítsen hidat verni egyrészről az egyház és ifjúság, másrészről az egyház és világ közé. A nevelők elismerik, hogy a kereszlyénséggel együtt felelősek az egész új társadalmi rend kialakításáért. Ehhez a nagy i'elaclalhoz csali, megbánással és imádsággal lehel hozzáfogni. A keresztyén nevelők humanisták, amennyiben hisznek az ember szent értékében, bármily tudatlan vagy talán romlot^t is az. A nevelőnek egyben vezetőnek is kell lennie és igen nagy fontosságú, hogy együttdolgozzék az egyházzal és a szülőkkel. Addig a vallásoktatás sem éri el célját, míg a gyermek, a biblia és az üdvtörténet elmélyüli megismerése által, el nem/ jut a Krisztussal való személyes találkozáshoz. A nevelők segítségével kell megtanuluiok a felebarát szeretetét. ' ' S A beszámoló néhány konkrét javaslattal zárul. Ezek rámutatnak a rádió, a film és a sajtó fontos szerepére is. Kérik egy új, kiszélesített programú pedagógus gyűlés összehívását, melyen más irányú pedagógusok (humanisták, kommunisták stb.) is részlvehessenek. Biróné Juhász Katalin