Evangélikus Theologia 1948. 3.szám.

Tájékoztató - SCHOLZ LÁSZLÓ: a) D. Dr. Pröhle Károly: A hitvilága. — b) Svájci theologiai irodalom (Walter Lüthi, Erich Schick és mások könyvei). — c) Theologische Literaturzeitung.

kodás a visszatérő Krisztussal, ezeréves birodalom). Az idői feszültség itt is meg van: még vár a beteljesülésre, de már is vár, hiszen a Lélek birtokosa. — Mi a különbség Regnum Christi és egyház között? A Krisztus uralmának tere az egész teremtett mindenség, királyságának tagjai minden lények mennyen és földön, a „hatalmasságok" is alá vannak vetve, az állam is, mégha nem is tud róla. Az egyház a Krisztus uralmának azonban nemcsak egy része, sávja, hanem a centruma, a szíve, a tengelye, a sarkpontja; tagjai azok, akik tudnak arról, hogy ők a Krisztus uralmának részesei. Ezt hirdetni a feladata. Ennek a füzetnek és Culman ugyanerről a témáról később megírt könyvének (Christus und die Zeit, Die urchistliche Zeit- und Geschichtsauflassung), mely még nincs birtokunkban, nem mindennapi jelentősége lesz az újszövetségi theologia és az eclialologia további kuthtására nézve. Mindnyájunknak el kellene olvasnunk. 19. füzet: Günther Dehn, Unsere Predigt heute, 1946, :*0 1., 2.20 sv. frank. A meditációs könyveiről nálunk is jólismert szerző, most bonni professzor, ebben a füzetében voltaképpen tisztára a háború utáni német h'lyzetet veszi számba. Hosszan időzik a kél világháború egyházi vonatkozásainak összevetésénél. Az igehirdető mai feladatát abban látja, hogy egyrészt az evangélium örömét hirdesse a megtörött, megfáradt lelkeknek, másrészt pedig igazi politikai prédikációt nyújtson, ne papíroskarddal, hanem éles karddal küzdjön Számunkra legértékesebb az a néhány lap, melyen az igehirdetés jelentőségéről szól. Az evangélikus egyház mindig az igét tette az első helyre: ige és szentség, sohasem: szentség és ige. A szentség ige nélkül néma. az ige azonban szentség nélkül sem mes. Nem a szentség jogos helye ellen küzd, hanem az ellen a litur<>izálás ellen, szakramentalizmus ellen, mellyel ma sokan az igehirdetés veszedelmessége elől fúlni igyekeznek A prédikálás Hogyan?-jára nézve-: textusprédikáció legyen és ne témaprédikáció. Ne mesterkedjünk bevezetéssel, befejezéssel. A prédikáció kezdődik a textussal és véget ér, amikor a textusról elmondottuk, amit elmondhattunk. Persze nem építő exegesis való a szószékre. Ne időzzünk sokat a galatáknál vagy a farizeusoknál, Isten nekünk üzen! Ne oszszuk két részre: szövegmagyarázatra és alkalmazásra, hanem alkalmazzunk, miközben magyarázunk és magyarázzunk, miközben alkalmazunk. Kár, hogy a Zollikon-Yerlag egyéb könyveihez (Barth, W. Yischer; még nem jutottunk hozzá, Aalaniint a Zwingli-Verlag (Brunner!)-könyvei is hiányoznak ismertetésünkből. Reméljük, hogy még erre is alkalmunk nyílik. Scholz László Theologische Lileralurzeilung, Mpnatschrift für das gesamte Gebiet cler Theologie und Religionswissenschaft 1947, 1—5 sz. (júl.-nov.) és 1948, 1—3 sz. (jan.-inárc.) A német theologiai irodalomról évek óta alig hallhattunk valamit. Most valóságos kincsesbánya került kezünkbe a Theologische Litefaturzeitung nyolc számának megszerzésével. Ezt a folyóiratot Emil Schürer és Adolf von llarnack alapították annakidején. 1944-ben, a 69. évfolyam évében, kénytelen volt megjelenését beszüntelni. A 70—71. évfolyam kiesett. 1947. júliusában indult meg újra a 72. évfolyammal. Azóta D. Ernst Sommerlath lipcsei professzor közreműködésével Lie. Kurt Aland halleberlini professzor szerkeszti (Verlag der Evangelischen Yerlagsanstalt G. m. b. II. Berlin, Nagy formátumú, sűrűn nyomott, temérdek anyagot feldolgozó minden száma, egyenkint 61 lapon. Nagyobbrészt könyvismertetéseket közöl, a theologia minden ágazatából; különösen bőséges az egyháztörténeti rész, óegyházi és keleti vonatkozásban is. Emellett közöl cikkeket a theologiai tudomány köréből és az egyház égető kérdéseiről anélkül is, hogy az valamely megjelent könyv ismertetésébe kapcsolódnék be. Sőt