Evangélikus Theologia 1948. 2.szám.

SCHOLZ LÁSZLÓ : Luther tanítása a "két birodalomról".

Ha csupa keresztyén volna a világon, akkor nem volna szükség' a világi hatalmasság fegyverére és kötelékeire, de mivel a bűnbe esett emberek egymást marnák, falnák és a világot pusztasággá tennék láncok nélkül, ezért Isten a világ fenntartása vcgett a törvény és a kard által tartja féken őket. Ugyanez a gondolat rejlik Luthernek abban az ismételten visszatérő mondásában is, hogy Isten a világi hatalmat .»wider den Teufel«, az ördög ellen rendelte. Érdekes, hogy Luther nemcsak a világi felsőséget számítja Istennek e világfenntartó, őrző, oltalmazó munkájához, de idesorolja tmég a házaséletet és az egyházi hivatalt, a lelki rendet is. Ez a három : Ehestand, Obrigkeit, Predigerstand* (a házasélet állapota, a felsőség hivatala, az igehirdetői tisztség-) — : az ordionationes Dei, az Istennek rendelvényei, az Isten-szerzette intézmények. H. Diem így fordítja németre: »Erhaltungsordnungen«, Istennek olyan rendelései, rendjei, intézményei, melyek által az utolsó napig megőrzi, fenntartja a világot. — (Itt jegyzem meg, hogy a Von Konziliis und Kirchen c. 1539-ben megjelent munkájában Luther egy árnyalattal másképpen beszél: »drei Hierarchien« alatt emliti itt az iskolát, a családot és a világi felsőséget. »Das .sind die| drei Hierarchien, die von Gott geordnet sind, und wir bedürfen keiner weiteren, haben auch genug, uvnd übergenug zu tun, dass wir in diesen dreien recht leben wider den Teufel«, azaz: Ez a három hierarchia, melyeket Isten rendelt, és továbbiakra nincs is szükségünk (t. i. a pápai hierarchiára), mert elég, nagyon is elég tennivalót kíván meg tőlünk az, hogy ebben a háromban helyesen éljünk az ördög ellenére.) 3. A világ birodalmában Isten a törvény által uralkodik és kormányoz, Eszköze itt a kard. Kényszerítéssel és erőszakkal biztosítja a jogot és a külső békességet, ugy is mondhatjuk : a justifia civUis-t. A törvény, a jog, a kard nem tesz igazzá Isten előtt, nem tesz keresztyénné és istenfélővé, miként az evangélium igéje, de a világ számára tesz »kegyessé« vagyis szelíddé, megfékezetté. Luther rendkívül komolyan veszi a világnak a bűnbeesett, .reális állapotát. Cordíitushoz írja : Mementó, quod mumdus est mundus, a világ csak világ marad. Ezért állandóan élesen tiltakozik az ellen, hogy a világot az evangéliummal, a Hegyibeszéddel próbálják kormányozni. A világ nem kormányozható az evangélium áltak Ha valaki a törvény és igazságszolgáltatás kiküszöbölésével akarná kormányozni a világot, akkor csak leoldaná a vadállatról a kötelékeket és őrjöngésbe vinné az embereket. Azt írja: »A keresztyének messze laknak egymástól« vagyis általános keresz*' Miért sorolja Luther a Predigerstand-ot a világi birodalom inlézíiiéuyei közé? Másutt inkább az Isten birodalmával való kapcsolatáról szól; a lelki rend tanítja a világi felsőbbséget is arra, miképpen éljen keresztyén módra a világi hatalommal. Ugylátszik, kapcsolatban lévőnek tudja miind a két birodalommal, mint a keresztyén ember is mindkettőnek a polgára!