Evangélikus Theologia 1948. 2.szám.

SCHOLZ LÁSZLÓ : Luther tanítása a "két birodalomról".

A Hegyibeszéd magyarázatában mondja: »Gott hat solch wel1> lieh Regiment und Unterscheid Selbst geordnet und eingesetzt« (W. A. 32, 390.) vagyis: Ezt a világi kormányzatot és ennek ímegfAÜlönböztetését (a lelki kormányzattól) maga isten szerzetté és rendelte. A ke't birodalomról szóló tanításnak tehát legelső követelése az, hogy különböztessünk lelki és világi hatalom között. Beszél Luther a kettő kapcsolatáról is, de hasonlíthatatlanul többet a kettő megkülönböztetéséről és bizonyos fokú szétválasztásáról. Magát a két birodalomról szóló tanítást is legtöbbször ott fejti ki összefüggően, ahol a kathoücizmus vagy a rajongók felfogásával szemben szükségét látja a két birodalom megkülö.iíböztetésének, mert mind a katholicizmusbian, mind à rajongók közt ezt a kettőt összezavarták, összekeverték, el nem választották. Azt mondja: az ördög örül a kettő összekeverésének. Azt mondja: ez a -megkülönböztetés teszi az igazi theologust! Ahol az evairgéliumot nem tudják világosan megkülönböztetni a törvénytől, ott a keresztyién tanítást hamisítatlanul megőrizni semmikép sem lehet. A megkülönböztetésen tul azonban tud Luther a kettőnek titokzatos, mely összefüggéséről is. Már fentebb hallottuk, hogy ebben a világban a két hatalom nem lehet el egymás nélkül, és hogy mindkettőt érvényben kell hagynunk. Jól mutat rá Nygren arra, hogy Luthert szekulárisan félreértik azok, akik a felsőség elismeréséből az állam öntörvényszerűségét következtetik. Tipikusan szekuláris gondolat annak a feltevése, hogy nincs Isten. Luther ezzel szemben azt tanította, hogy mind a két birodalomban az Isten uralkodik. Már ez maga a kettőnek valamelyes kapcsolatát jelöli. Továbbá Luther nem gondolt a világi és lelki kormányzat 'megkülönböztetésével arra, hogy ezzel az áilamot 'az egyháznak az életből való kizárására jogosítja fel. Hiszen ő maga is hatékonyan szólt hozzá világi kérdésekhez;. A két birodalmat rneg kell különböztetnünk ebben a világban és nem szabad összezavarnunk, de az egyes keresztyén ember életében a kettő össze is fonódik. Erre még visszatérünk. Most már szólhatunk különrkülön a két birodalomról, a két hatalmasságról. 3. Isten b irodalma vagy Krisztus országa a keresztyéneké, a Krisztusban igazán hívőké. Ebben a birodalomban Isten az evangélium által uralkodik és kormányoz. Eszköze az evangélium igéje. Lelki kard ez : szájjal hangzó beszéd. Az evangélium igéjének hirdetése által hiv ki embereket a világból, teszi őket keresztyénekké s neveli az örök életre. Ezeknek szól a Hegyibeszéd. Nincs szükség köztük jogra és felsőségre, kényszerítésre és törvényre. Az almafa példáját hozza fel Luther. Szükségtelen áz almafának törvénykönyvet írni arról, hogy mikép teremjen almát és ne tüskét, hiszen természeténél fogva jobban termi, mintha könyvből tanulta volna. A keresztyén ember magamagától, természete szerint cselekszi a helyeset.