Evangélikus Theologia 1948. 2.szám.

DR. H. GAUDY LÁSZLÓ: Néhány fejezet az igehirdetés elméletéből.

pókra. Ezt a morális megalapozást csak a lelkész munkája valósíthatja meg. Ezért az a megqldás, hogy az igehirdetés ne nélkülözze sohasem a tömegek erkölcsi nevelésének vállalását és munkáját. Az igehirdetési eme harmadik része kötelességét tekintve egyaránt egyházi és népi érdek. A szent Biblia minden szava elsősorban szentté akarja tenni az írás tekintélyének híveit és hallgatóit. Minden területnek egyező közszelleme természetszerűen könnyíti meg a morális nevelés lehetőségeit. Valóban nincs textus, amely erre módot ne adna. Az Igék mindegyike tisztázza az igaz élet szabályait. Nincs bibliai sor, amely a szentség é& élet útjainak járhatására útbaigazítást nem ad. A bibliai emberek, a gono-, szok és jók, Istenhez való változó és egyenletesen nyugodt viszonylataiban példákkal szolgálnak arra, hogy milyen mélységből és távolságból is meg lehet találni az Istenhez vezető utat és nem titkolják azt a< nagy örömöt, amelyet Istçn közelében tapasztaltak meg. Mindegyik eset egyegy buzdítás, amely a mai embernek éppenúgy szól, mint Jézus Krisztusi és tanítványai gyülekezeteinek. Az írás nem is ismer csak a jó emberele számára előre lefoglalt keretet. De ebben a világban nincsenek örökké) lezárt ajtók sem. Minden ember számára Nyitott kapuk és teljes értékűi lehetőségek vannak. Az evangélizációs mozgalom szolgálatában nem tör ilyen gyakorlatra. A radikális megtérés érdekében fejti ki fáradozását abban a meggyőződésben, hogy akinek életében ez a fordulat beáll, az morális« vonatkozásokban világosan lát és cselekszik. Mi úgy látjuk, hogy nem elégséges a nagy fordulat és változás kierőszakolása. Sok visszaesés rettentő eltévelyedéseit ismerjük és azt tapasztaljuk, hogy az állandó morális nevelés a keresztyénség ítélete szerint bevált és nélkülözhetetlen pedagógia. Az igehirdetés harmadik részének minden textus alapján rengeteg mondanivalója van. Megbékélést kell hirdetni ma minden istentiszteleti alkalommal. S melyik igehely nem ad arra alkalmat .De olyan komoly megbékélést kell hirdetni, amely nem külső kényszer nyomán jön létre, hanem úgy történik, hogy először a lélek békessége megszületvén, keresi a megbékélt ember Isten kiengesztelése után a minden emberrel való természetes békességet, azaz leépíti a gyűlöletet, irigységet és ha-' ragot mindenkivel szemben. Hirdetni kell a humánus gondolkodás és cselekedetek parancsolatait. A keresztyén ember a legközelebbi és távolabbi viszonylatban lévő embertársaival humánus magatartást kell tanúsítson. A gyülekezetben nincs olyan különleges helyzetben lévő ember, aki függetlenítheti magát, ezektől a parancsolatoktól. A keresztyén ember beoltatott a legszelídebb ember olajfájába. Ilogyan lehetne vadhajtása egy ilyen új teremtménynek, amely állandóan öntöztetik és ápoltatik. A nyers erőszakra, az ellenségeskedésre, a vetélkedésre és a gyűlöletre felépített világ, nem ideál a keresztyén ember számára. Hogy a keresztyénség ezt vallja éfe e szerint akar élni, ebből nem szabad titkot csinálnia, sőt az igehirdetés akkor felejt meg korunkban maradék nélkül hivatásának, ha kihangsúlyozza azt, hogy minden erő, erőszak, szabadságkorlátozás, zsarnokoskodás stb. stb. roppant veszedelmes úgy az egyénre, mint minden közösségre. , Erkölcsök lerombolása után, erkölcsi újjáépítés csak az ige-