Evangélikus Theologia 1948. 1.szám.

DR. NAGY GYULA: Az Una sancta útján.

Az Una Sancta útján — Az amsterdami TÍlággyűlé« «lé. — A közelmúlt egyik teológusa századunkat »az egyház évszázadának« nevezte el.

1 Ezzel azt a meggyőződését akarta kifejezni, hogy a XX. század döntően fontos lesz az egyház történetében. Az elmúlt évtizedek es a jövő ködös körvonalai, mintha már most igazolni látszanának ezt a próféciát. Mégpedig három irányban is. Az egyház és a világ, közelebbről az -egyház és az állam, az »egyház es a szociális rend, az egyház és a világnézetek kérdései eddig még nem tapasztalt hevességgel vetődtek fel a mqgöttünk levő pégy évtizedben és az egyházat, magatartását, állásfoglalását a szekularizált társadalom érdeklődésének a reflektorfényébe állították. Az egyházon belül \ ilágszerte hatalmas sóvárgás ébredt a megújulás után. Elindult az első \ ilágháború végén és reménységünk szerint még nem jutott tel tetőzéséig. Középpontjában a gyülekezet áll. Iránya kettős : megújulás a keresztyén ismeretben és megújulás a keresztyén életben (teológiai megújulás és cvangélizációs világmozgalom).

2 Végül pedig — először az egyháztörr lénetben — az egyház és az egyházak viszonyának kérdése teoretikus és partikuláris problémából az egész keresztyénség égető és gyakorlati kérdésévé lett. Ennek nyilvánvaló jele: az előkészület évei után százar ounk harmadik évtizedében megszületett az ökumenikus világmozgalom s az utolsó három évbjen a római katolikus keresztyénség kivételével szinte áz egész keresztyénséget hatókörébe vontá. Elérkeztünk az 1948-ik esztendőbe, amely sorsdöntő, nagy esztendeje ennek a világmozgalomnak. Egyesek egyenesen azt hirdetik, hogy az egyetemes egyháztörténetnek a reformáció óta legfontosabb eseménye előtt állunk. Mi az, ami az egyházak egymáshoz való viszonyában körülöttünk történik? Hogyan tekintsünk mi, magyar evangélikusok, erre a világfolyamatra az ökuméné nagy esztendejének kapujában? Ezekre a kérdésekre próbálunk felelni a következőkben. I. Hitünk és hitvallásunk egy, egyetemes, szent egyházának és a történetben megjelenő egyházaknak a kérdése már évszázadok óta ott szerepel a »cruces theologorum« között. Cyakorlati térre azonban ez a kérdés vagy egyáltalán nem terelődött át vagy pedig megmaradt egyegy ország határain belül (porosz egyházi úniá a múlt században, úniós törekvések hazánkban 1791 óta). Az összes egyházak e kérdésben való találkozásának a gondolata alig egypár évtizede öltött csak gyakorlati formát.

3 Az egyházak első találkozója (Edinburgh, 1910) után a döntő 'indítást (a< stockholmi világkonferencia (1925.) adta meg, amely jórészt még Söderblom érsek személyes fáuadozásának az eredményeként találkozott. Ez a világgyűlés munkája alapjává Krisztus Uraságának közös 1 Dibelius, Otto : Das Jahrhundert der Kirche. 1927. 1 Man s Disorder' & God's Design (London, 1947. Az ökumenikus világgyűlés anvagának vázlala). 14. 1. s V. ö. Dr Bolcratzky Lóránd cikkét. Az ökumenikus kérdés az evangélikus egyházjog tükrében. Evangélikus Theologia, 1947. 7. körlevél.