Evangélikus Theologia 1948. 1.szám.

Tájékoztató - BENCZÚR LÁSZLÓ: A Barmeni Theologiai Nyilatkozat.

TÁJÉKOZTATÓ Rovatvezető: DEZSÉRY LÁSZLÓ A Barmeni Theologíai Nyilatkozat A Barmeni Theologiai Nyilatkozat nem csak a német egyházi harcok, hanem az utóbbi idők egyháztörténetének egyik legjelentősebb írásos dokumentuma. vAz egyházi harcokban irányt mutatott, az összeomlás utáni új egyházi szövetségnek az Evang. Kirche'

fDeutschIands-nak hitelvi alapjává, hitvallásává lett. A Barmeni Theologiai Nyilatkozatokban valóban az egyház hangja vált hallhatóvá világosan, útat mutatva egy válságos helyzetben. Mert az egyház hangja szólal meg benne, éppen ezért jelentősége túl lépi Németország határát, közegyházi, ökumenikus értéket képviseld A vele való megismerkedésünk nemcsak illő, hanem hasznos és fontos. Magyarul -—- tudomásom szerint — először a ferences Király König) Kelemen:\„Hitlerizmus és keresztyénség" c. könyvében jelent meg, de csak kivonatosan, 1946-ban. A Nyilatkozat szövegének bemutatása előtt először röviden összefoglalom keletkezésénetó'történehni előzményeit. A Barmeni Theologiai Nyilatkozat létrejöttét a német protestáns egyházakon belül támadt zavarok tették szükségessé. A zavart az ú. n. „német-keresztyén mozgalom- teremtette. Ez à mozgalom 1933-ban lépett előtérbe. Célja: a nemzeti szocialista világnézetnek az egyházon belül érvényt szerezni, és az egyházi vezetést a mozgalomhoz tartozó emberek kezébe juttatni Még az 1933ban kiírt egyházi váasztásokon hatalmas propagandahadjárat segítségével a szavazatok kétharmad részét mindenütt megszerezték Az újonnan íelállított vallásügyi minisztériummal együttműködve számtalan hitvallással és egyházalkotmánnyal ellenkező rendeletet hoztak. Az ellenállókat megfélemlítették és letartóztatták. Niemöller vezetésével ekkor 2000 lelkész a .,Pfarrer-Notbund"-ba tömörül. A gyülekezetekben a régi hitvallásokat tanulmányozzák és ezek tanításától segítve tételeket állítanak össze a hamis (tanítások elvelésére és az egyház helyes tanításának megszólaltatására. Valóságos hitvalló láz vesz erőt a gyülekezeteken. Eleinte lelkészekből, majd világiakból is munkaközösségek alakulnak. Mind az egyház tanításának a helyzetkívánta aktuális megfogalmazásával van elfoglalva. A probléma -egyforma volt minden protestáns egyház számára. A gyülekezetekben megindult hitvalló mozgalom eredménye az egyházak hitvalló akaratának megnyilatkozása az ú. n. hitvalló zsinatokon. Ezek közül sorrendben is és jelentőségben is első az 1934. máj. 29—31. között Barmenben tartott hitvalló zsinat. Ezek „a lutheri, református és uniált egyházak tagjai saját külön hitvallásuk iránt való hűségüket megtartva vegyüttesen keresték megvallani valójukat az egyház nyomorúságos helyzetében." „Nem akartak új egyházat alkotni, vagy uniót létesíteni" mert mi sem állott távolabb tőlük, mint az ősi hitvallások semmibevétele. Ugy látták, hogy ,.a német protestantizmus egyházainak az egysége csak az Isten igéjéből, hitben, a Szent Lélek által jöhet létre." Az idézetek a barmeni zsinatnak a németországi gyülekezetekhez intézett leveléből valók.) A hitvalló zsinat felszólította a gyülekezeteket, hogy imádságaikkal álljanak mögéjük és hitvalló lelkészeik és tanítóik körül tántorí'ha'atfanul tömörüljenek. Hogy a Theologiai Nyilatkozat mondanivalójának érvényt szerezzenek, léíro hozták a birodalmi „Bruderrat"-ot. testvért an ácsot. Azokban a gyülekezetekben, magasabb egyházkormányzati testülelekben, ahol a ..német- keresztyének" alkotmányellenes eljárással szétromljolták a jogi kereteket. a Hitvalló Egyház tagjaiból alakult hasonló testvéftanácsok vették kezükbe az egyházigazgatást.