Evangélikus Theologia 1948. 1.szám.

Két októberi vértanúnk testámentuma.

Két októberi vértanunk testamentuma Néhány évvel ezelőtt »Népek tavasza« címen érdekes könyv jelent meg (Bpest, 1943. Abc kiadás). Acs Tivadar, a 48-utáni emigráció irodalmi anyagának kiváló feldolgozója tett közzé benne ismeretlen leveleket, naplójegyzeteket a magyar szabadságharc és emigráció korából. Ebben á könyvben található meg Bártfay László 1849-es pcstbudai naplója. Ez a Bártfay László akkortájt irodalmi szalont tartott fenn, kora divatja szerint naplót vezetett. Egyébként a. gróf Károlyi család jogtanácsosa volt és ott lakott az Egyetem-utcai Károlyi palotában. Acs Tivadar szívességéből hozzájutottunk Bártfay László néhány másolatához. Halovány kékes-zöld lapokon gyönyörű gyöngybetűs írások. Magyar- és németnyelvűek. Közülök számunkra evangélikusok számára különösen kettő bír jelentőséggel. Az egyik gróf Leiningen-Westerburg Károly honvédtábornok levele hitveséhez az aradi siralomházból 1849. okt. 5.-ről. Ezt Bártfay 1849. dec. 16.-án másolta le Pesten. Eredetileg németnyelvű. Magyarra fordítva megjelent Marczali Henrik: Gróf Leiningen-Westerburg Károly levelei és naplója c. művében (Bpest, 1900, 221—224. 1.). Onnan idézzük, egy-két szó kihagyásávaL A másik Báró Jeszenák János végperceiről szól. Ez — tudtunkkal — eddig nem tétetett közzé seholsem; annál értékesebb "dokumentum jubileumi esztendőnkben. Báró Jeszenák János neve kevésbbé ismerős előttünk. Nem az aradi 13-ak közt volt, de pár jiappal azután 1849. pktóber 10-én végezték ki Pesten Csányi Lászlóval együtt. Bártfay másolatai' közt van egy németnyelvű ujságkivonat, mely a kivégzésről ad hivatalos hírt. Ebből tudjuk m;eg, hogy pozsonyi születésű, evangélikus vallású és 49 éves volt. Bártfiay Naplójában is találunk néhány sort róla. Okt. 10.-én ezt írta naplójába: »Első, amit Pestre érkeztemkor kocsiból ki-» szállva hallék, hogy ma reggel Báró Jeszenák és Csányi a Neugebair előtti fatéren felakasztattak.« Okt .14.-én pedig: »Sz. kapitány -mondá, hogy báró Jeszenákot Székács kísérte a vesztőhelyre és sok dicséretest monda rólla.« (Népek tavasza, 281—2. 1.) Révtai Nagy lexikonában (Bpest, 1914. 859. 1.), valamivel többet s üsszefoglalóbbat tudunk meg: »Jeszenák János báró, a magyar önvédelmi harc egyik vértanúja. Szül. Pozsonyban 1800. jan. 22.-én. Felakasztották Pesten 1849. okt. 10.-én. 1848-ban Nyitra vármegye főispánjává nevezték ki, mely állásában oly erélyesen viselkedett, hogy Kossuth őt rendelte kormánybiztosul a Hurbán alatt garázdálkodó tótok ellen küldött csapatokhoz. Az ő érdeme volt, hogy Lipótvár magyar kézen maradt, mert ő volt, aki a granicsárokat eltávolította és a bástyára trikolort tüzetett ki. A bukás után megadta magát az oroszoknak, kik Haynaunak szolgáltatták ki. A vérbíróság halálra ítélte. Holttestét 1867-ben a pozsonyi családi sírboltba szállítottak.«