Evangélikus Theologia 1948. 1.szám.

DR. NAGY GYULA: Az Una sancta útján.

például tagja a Világtanácsnak a Nemzetközi Külmissziói Bizottság és it Keresztyén Ifjúsági Egyesületek Világszövetsége is. Az egyházak e világszervezetéhez eddig mintegy százharminc egyháztest (önálló egyházszervezet) csatlakozott, köztük az anglikán és keleti orthodox egyházak. A római katolikus egyház — egyházi kizárólagossága öntudatában — ezúttal is távolmaradt. « A Világtanácsban egyesült egyházak kiküldötteinek — egyháziaknak és »világiaknak« — első találkozóját eredetileg 1941-re hívták össze. A második világháború közbejötte miatt ez az első World Assembly csak ez év nyarán gyülekezik össze, Amsterdamban, hogy végleg meghatározza az egyházak világszervezetének célját, alkotmányát és megválassza végleges vezetőségét. Főcélja azonban ennél jóval több. Egyfelől vallást tenni Isten akaratáról az emberiség döntő nagy kérdéseiben a \ilág előtt. Másfelől demonstrálni a világ egyházainak egységét a Krisztus Urasága és l' ősége megvallásában^s munkálkodni az egyházak végső egységén, az Una Sancta nyilvánvalóvá válásáért itt a világban. Milyen munkát végzett eddig az Egyházait Világtanácsa? Minden várakozáson felüli hatalmas munkát! Az egyházak egyes munkaágainak közös megszervezésére világtalálkozókat rendezett. így résztvett a Nemzetközi Missziói T.anács munkájában, megrendezte a világ keresztyén ifjúságának találkozóját az elmúlt nyáron Oslóban és nemrég érkezett hozzánk az evangélizációs nvunka világkonferenciájának híre és üzenete is. Állandó tanfolyamokat és konferenciákat tart — (egyháziak és »világiak« részére egyformán — a bossey-i Ökumenikus Intézetben. A legnehe/.ebb esztendőkben megszervezte az egyházak segítő világakcióját s ennek a cselekvő keresztyén szeretetnek a segítségét a mi magyar evangélikus egyházunk is érezhette. Külön kell itt megemlékeznünk a Tanulmányi Osztálynak, az első világgyűlés anyagát előkészítő szervnek, a tevékenységéről. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy új fejezetet nyitott a teológiai munka történetében, új és eddig nem remélt lehetőségeket tárt fel a világ keresztyén teológusainak együttműködése és közös szolgálata előtt. Ap első világgyülés főtémája: Isten akarata az emberiség mai zűrzavara közepette, a világ égető nagy kérdéseiben. Ezt a főtémát négy kérdéscsoportra ágaztatták el : Az egyház Isten akarata szerint (az egyházi megújulás és az egyházak egysége kérdése), Az egyház tanúságtétele a világban Isten akarata felől (az egyházak igeszolgálatának és szeretetmunkájának megújulása és közös frontja a világ felé), AK egyház és a szociális kérdés, végül: Az egyház és a nemzetközi kérdések (az egyház és az atomháború, Kelet és Nyugat ellentéte stb.). A négy kérdéscsoport körüli közös teológiai előmunkálatokat négy bizottság irányítja (Aulén püspök, Kraemer és Van Asbeck Ieydeni, valamint Niebuhr newyorki professzorok vezetésével). Ezeknek a tanulmányi bizottságoknak munkatársai a százharminc csatlakozott egyházszervezet teológusai az egész világon. A munka menete a következő. A közös munka egyik vonala nemzeti. Az egyes országokban 1946 folyamán ökumenikus tanulmányi bizottságok alakultak. Ezek külön is feMolgozzák a világgyűlés anyagát, hogy Amsterdamban majd előterjeszthessék véleményüket. Magyarországon a budapesti Tanulmányi Osztály vezette ezt a munkát. 1946 őszén Deb-