Evangélikus Theologia 1947. 7.szám.

Tájékoztató - L.ESKÓ BÉLA: Egyháztörténeti levéltár a lundi egyetemen.

Egyháztörténeti levéltár a lundi (A svéd egyháztörténeti kutatás uj útja.) Az Evangélikus Theologia hasábjain nemrég jelent meg egy hosszabb cikk a mai svéd theologiai munkásságról. Ebben megemlítettük azt a munkát is. amelyet a lundi egyetem kiváló egyháztörténész professzora Dr. Pleijel Hilding végez az u. n. „Egyháztörténeti Levéltárban". Ennek á lundi egyetem mellett nemrégen alakult új intézménynek a munkáját - most részletesebben is ismertetjük. A svéd egyháztörténeti kutatás olyan gazdag forrásanyaggal rendelkezik, hogy az a mi viszonyaink között egészen elképzelhetetlen. Természetes következménye ez annak a már másfél évszázad óta tartó békés életnek. amely az anyag megmaradását, összegyűjtését és feldolgozását lehetővé letté. A különböző gyűjtemények, könyvtárak és múzeumok mind nagy egyházi anyaggal rendelkeznek. (A legkisebb vidéki múzeumnak is igen nagy egyházi anyaga van.) Igen értékes forrásanyaggal rendelkeznek a különböző levéltárak, az országos levéltár (Riksarkivet , a nagyobb közigazgatási területek levéltárai Landsarkiven), valamint a történelmi múlttal rendelkező régi dómkáptalanok', esetleg dómtemplomok levéltárai. A mai svéd egyháztörténeti kutatás azonban nem elégszik meg ezzel a gazdag forrásanyaggal Uj gyűjtést cs uj módszereket lett szükségessé az a nagy szociális átalakulás, amely a svéd nép életéből fokozatosan eltüntette az egységes keresztyén kultúra átfogó hatását, szétrombolta a régi egyházi szokásokat és teljesen szé)j'elszórla a régi összekapcsoló közösségeket. A 19. században megindult nagy átalakulási folyamat jelentőségének a felismerése" indította meg a világi népéletkutatás hatalmas munkáját. Ez a kutatómunka a háborús évek elszigeteltségében csak még erősebben folyt, hatalmas anyagot gyűjtött össze és dolgozott fel' Különösen az irányban dolgozik, hogy a multszázadbeli paraszti életformát megismerje és annak értékeit lehetőleg átmentse az új évszázad számára is. Ez a ' munka természetesen igen kiterjedt és nagy tudományos apparátussal végzik szociális, kuitúrális, gazdasági, zenei stb. vonalon, de nem I vették számításba a vallási életet és i annak hatását a többi életmegnvilI vánu'.ásra. ..Ha azonban nem vagyunk figyelemmel népünknek korábban a keresztyén hilbe való egészen komoly I belegyökerezésére. akkor egészen ferde képet kapunk népünk régi gondolkodásmódjáról." (Pleijel. Kvrkohistoriska Arkivet i Lund. Ï91G.' 6. l.j Ezt a liiányt akarja pótolni most az a munka, amit Pleijel professzor „egyházi népélet kutatás"-nak nevez. „Ez a kutatás, amint a neve is megmutatja, egészen egyszerűen a régi egyházi népi-életet akarja felkutatni. • (U. o.) Az új feladat felismerése után a legfontosabb tennivaló az anyaggyűjtés megindítása volt. Ezt a munkát éz esetben nem a gazdag (könyvtári, muzeumi és levéltári anyagvizsgálatával kezdték meg. hanem kinn a gyülekezetekben az élő anyagéval. A munka végzői és különösen a munka vezetői igen gyakran hangsúlyozzák ennék az új módszernek a szükségességét. Az egyház igazi jelene ugyanis, amely azután történelemmé válik, nem az egyes vezető emberek életében, gyűlések és bizottságok tárgyalási anyagában és jegyzőkönyveiben és a köny-> nyen látható szervezetben, hanem az egyház egészének kisebb és legkisebb részeiben, gyülekezetben, családi otthonokban és az egyes hívő lelkekben él, alakul és hat" A meginduló gyűjtőmunka „élő anyagának" azokat az itt még igen nagy százalékban élő 80 éven felüli öregeket tekinti, akik még benne éltek" abban a kollektív svéd közösségi életében, amely a nagy (ébredések hatására csaknem- teljésen keresztyén jellegű volt. A 19. századbeli nagy tagosítás .(1827) ellenére, amely napjainkra már egészen tragikus eredményekhez jutott el (pl. megmaradt templom és lelkészlak, de kilométerekre áttelepült a gyülekezel), i/iég tovább élt a közösség ereje egy ideig, és ezek a korosztályok részesei voltak ennek az életnek. Az egyháztörténeti kutatás tehát itt olyan „anyaggal" számolhat, amely még határozott emlékekkel rendelkezik a 20. század