Evangélikus Theologia 1947. 7.szám.

Tájékoztató - MOLLAND EINAR: A norvégiai evangélikus egyház története a német megszállás alatt. I. Norvégia egyháza 1940 — 1944 (folyt.) II. Norvégia egyháza 1944-1945.

fizetést nem fogadnak el. Ezután felállítottak egy „Midlertidig" (átmeneti) missziókormányzatot — hasonlóan a Midlertidige Kirkeledelse-bez. A miszsziói előadásokat, egyesületi munkát és a külmissziói gyűjtést tovább foly-. tatták mindaddig, mig az állam és a rendőrség komoly akadátyokat nem gördított ezek elé, mig azután a munka lehetetlenné vált. A N. M. S.ban csodálatosan megegyező volt a dolgok alakulása az egyházéval. Theologia. ökumenika. Ezeknek az éveknek, a theologiai munkásságáról, nem lehet sokat mondani. A viszonyok miatt (élelmiszer korlátozások, utazási nehézségek, különféle kórlátozások, az egyetem elnácitása elleni harc, amely 1943 nov. 30-án záródott be) — nagy mértékben megnehezítették a tanítást és a kutatást. De ha diákjainknak olyan légkörben kellett is élni, amely nem vblt kedvező tanulmányok folytatására, ehelyett egyháztörténetet élhettek 'át. Két theologiai doktori szigorlatunk volt ezidő alatt, az egyik újszövetségi, mely alkalommal Dahl N. A. az újszövetségi egyházfogalomról írt dolgozatát védte meg (Da Volk Gottes), és egy rendszeres theologiai. ;Hauge R.: Inkarnasjon og oppstandelse.) Sok theologiai vitánk volt az egy- ! házi harccal kapcsolatban: így a törvényről és evangéliumról, amelyet Bruns Lyder professzor könyve, Tórvény és Evangélium az Újszövetségben („Lág og evangéliumi i Det Nye Testamente" 1942\ tett időszerűvé. Ebben a meghatározások tradicionális lutheri megkülönböztetését újtestamentum ellenesnek jelöli meg. Dr. Neme 3. a missziói társulat keletkezésének történetéről szóló lentebb megnevezett munkája vitára adott alkalmat theoiogiai folyóiratainkban az egyháztörténetírás feltételeiről és elveiről, amikor is Dr. Nome azt állította, hogy a kutató szubjektivitása és előzőleg elnyert összbenyomása jogosan meghatározhatja a" "történelmi képet, mig Danbolt E. lelkész és Kolsrud O professzor nem minden ok nélkül, kioktatták őt a forráskutatás elemi alapjaira és a tárgyilagosság valamint a történeti igazságosság ideáljára. Rendszeres ökumenikus kapcsolatokról a határokon túlra nem lehetett . szó a megszállás âTlatt. A határ le tvolt zárva és a cenzúra olyan szigorú voit, hogy a néhány más északi orSzágban tartott egyházi találkozókról és konferenciákról 'küldött üdvözleteket sem továbbították. De még a Norvégiában tartózkodó német evangélikus emberekkel sem volt számottevő kapcsolatunk. A „Wermacht" sok esetben rekvirálta el a norvég templomokat tábori istentiszteletek tartására s egyes esetekben katonákat szállásoltak a templomokba. Német egyházi emberek maguk sem keresték fel tapintatból a norvég egyházi embereket, néhány kevés kivételtől eltekintve. A hitvalló egyház tagjai mint szemlélők bizonyosan együttérzéssel követték egyházi harcunkat. Svédországban, ahol igen nehezen értették meg, egy megszállt és nemzetiszocialista módon kormányzott ország viszonyait, talán csodálkoznak azon, hogy hem volt közöttünk nyilvános, csupán elenyésző magánkapcsoiat, norvég és német egyházi körök között. De mind norvég és mind német oldalon helyesnek tartották ezt, amint azt a keresztyén tapintat ilyen' esetben meg is kíván. Az egyházi harc Norvégia háborújának csak egyik oldala. A háború pedig mindig sokba kerül. Ez a háború a következőkbe került: 18 templomépület romokban van. Igen sok erősen megsérült. Püspökeinket műid eltávolították. Prímásunk 1942 tavasza óta internálva van, a többieket száműzték vagy megtiltották nekik a nyilvános prédikálást, A lelkészek hosszú sorát fosztották meg hivataluktól, száműzték vagv bebörtönözték. Két lelkész (Boge I. és Thu A.) haltak ttïeg Internáló táborban. Körülbelül 70 lelkész volt hosszabb-rövidebb ideig fogházban vagy börtönben, akiket később kiengedték" Kb. 35 van jelenleg is börtönben vagy internáló táborban. A gyülekezetekre olyan lelkészeket kényszerítettek rá, " akiket azok nem kívántak és o/yan gyülekezeti tanácsokat, amelyeket nem*tudtak elismerni. Egyelőre fel kellett adni az állam-egyház minden előnyét. Két theologiai fakultásunkat és két gyak. theoi. szemináriumunkat bezárták, ker. sajtónkat a minimumra szorították vissza. Egy egyház azonban igen jói'tud egy ideig tovább is működni, lelkészlakol-, theologiai fakultások, gyülekezeti lapok és folyóiratok nélkül is. ha egyszer nem vall • kárt a lelkében. És mit használ egy egyháznak, ha megvannak ezek a gazdagságai, de ugyanakkor lelkében kárt