Evangélikus Theologia 1947. 7.szám.
DR. BOLERATZKY LÓRÁND: Az ökumenikus kérdés az evangélikus egyházjog tükrében.
díg a kathoükus szó synonimája. A felvilágosodás és nemzeti mozgalmak hatására tartalma azonban módosul és a kathoükus egyház helyett annak megjelenési formáját, jelenti, lényegileg úgy, mint azt a xa&'ôXov kifejezi. 1 1) A hitbeli együvétartozás gondolata, — ha kezdetben csak a protestantizmusra vonatkoztatva is — a nemzetközi szerződésekben is kifejezést talál. Az 1648. évi westfáljai és az 1707. évi altränstädti békék ezt eléggé bizonyítják. 1 2) Politikai szempontokon kívül kétségtelenül ökumenikus momentumok is szerepet játszottak Gusztáv Adolfnak, a harmincéves háborúba való beavatkozásánál, vagy a Szentszövetség életrekeltésénél. A felviágosodás eszmeáramlatra az ökumenikus gondolat további megerősödését azzal hátráltatja, hogy a hangsúlyt az egyház obiectiv institutioiról az egyesre és ennek erényeire helyezi. Azonban az ökumenikus eszme mégsem homályosul el, mert kiváló szemléyiségek, köztük: Leibnitz, Caüxtus, Molanus abbé és főképp Schleiermacher új szempontok felvetésével nagyban elősegítik az ökumenikus gondolat térhódítását és megizmosodását. Gyakorlati téren az elsiő eredmények között a III. Frigyes Vilmos által 1817-ben megvalósított óporosz uniót említhetjük meg. 1») Ez az unió az evangélikusok és reformátusok között jött létre az evangélikus egyház vezető szerepének és dogmatikai sajátságainak érvényesítésével. Bár az unió a külső egységet megvalósította, követendő példaként mégsem állíthatjuk magunk elé, mert az egyházi életet nagyban elszíntelenítette. Az északi államok evangélikus egyházainak 1817. évi közös konferenciája, továbbá az 1868. évi általános evangélikus konferenciája, továbbá az 1868. évi általános evangélikus konferencia, melyhez 1901-ben az északi államok is csatlakoztak, elsősorban pedig a kiilmisszió gondola.tának a megerősödése s ennek a gyakorlatban való megvalósításánál jelentkeziő közös szempontok az ökumenikus gondolat további térhódítását segítették elő. 1 4) A keresztyén egyházak egységére irányuló mozgalom tulajdonképpen 1910-ben indul meg az edinburghi gyűléssel, ahol »H'it és Szervezet« cím alatt mintegy 90 egyház képviselőjének a részvételével világkonferenciát tartanak. 1 5) A misszió céljáért létrejött ez a konferencia kiindulópontjává vált a keresztyénség leg" újabbkori egységtörckvéseinek. Mielőtt ezeknek a rövid ismertetésére rátérnénk, szükséges, • hogy előbb az ökumenikus kérdés jogdogmatikai értelmével foglalkozzunk. 1 6) Ezzel kapcsolatos fejtegetéseinknél Schleiermacherre kell utalnunk, akit Sőderblom upsalai érsek az ökumenicitas atyjának ne ") Erwin Huck : Kirchenrecht. Zweite Auflage. Berlin, 19.31, 2 I. 1 2) Hans Lierniann, i. m P2. I. , s) Eberhard Fiedler Kirche und Staat, München, 1933, 19 I. u) Hans Lierniann, i. m. 99. 1 1 â) Makav Miklós: Az ökumenikus gondolat és a magyar református gyülekezeti elet, Budapest, 1911, 11 1. 1 4) Schleirmacher: Glaubenslehre II. 374. I.
