Evangélikus Theologia 1947. 7.szám.

WEILER HENRIK: Népegyház-szabadegyház.

a szociális evangélium hirdetésével el is sekélyesítették a keresztyénséget, de az evangélikusság a maga egészében érintetlen maradt ettől a theologia iránytól. x Ezek az egyházak átmenetet képeznek a szabadegyházak és a népegyházak között. Szabad népegyházaknak is lehetne őket nevezni. Magyar szabadegyházi kísérletek. Magyarországon, mint tipikus magyar szekta és mint reakció a magyar egyházak elvilágiasodása ellen először a nazarénusok valósítják meg a szabadegyházi formát. Ide kapcsolódnak egyéb különlegességeik is. Az independentizmusból eredő baptizmus, terjeszkedése folyamán, nálunk nem valósította meg mindenben következetesen az independentizmus elveit. Első képviselője, Meyer Henrik, nem volt híve az independentizmusnak. Ó nevezett ki vezetőket a gyülekezetelv élére éá a maga kezében szerette volna egyesíteni a gyülekezetek felett való uralmat. Ezt azonban megakadályozta néhány fiatal prédikátor. Ezek megalapították az állam által is elismert Baptista Hitközség nevű szervezetet, amely a gyülekezetek

1 lelett áll. Ez a szervezet nem egyezik az eredeti baptista independens szervezettel. Ezért a gyülekezetek'egy része, Meyer Henrikkel az élen, távolmaradt ettől a szervezettől. Ezek voltak a sz;ab,ad baptisták. Később a »Hitközség« és a szabad baptisták egy gyülekezeti szövetségben egyesültek. A »Hitközség« inkább közjogi fórum maradt, míg a szövetséget a tulajdonképpeni rendszerüknek megfelelő magasabb egyházi szervezetnek tekintik. A rnethodizmus terjedése Magyarországon a szabad népegyház jellegét mutatja. Igen érdekes szabadegyházi alakulat a Dr. Kiss Ferenc vízesése alatt álló »Szabad Testvérgyülekezetek« szervezete. Tel jes.en szabadegyházi alakulat independens értelemben. Még lelkészi hivataluk sincsen. Helyette charizmatikus hivatalok vannak. Die éppen ezek a gyülekezetek mutatják az ő történetietlenségukel és lassan a baptizmusban, vagy valamelyik történelmi egyházban oldódnak fel. A demokratikus Magyarországnak egy érdekes szabadegyházi alakulata a Magyarországi Szabadegyházak Szövetsége, amelv a baptistákat, methodistákat, üdvhadsereget, ádventistákát, ókatolikusokat, pünkösdistákat, a Testvérgyülekezetet és a Krisztushivő zsidók gyülekezetét foglalja magába. Közös nevezőre hozni ezeket az egészen különböző egyházi alakulatokat és szektákat nein lehet. Bár egymással homlokegyenest ellenkező tanításaik vannak, mégis úrvacsoraközösség áll fenn a megtérést szigorúan hirdető Testvérgyülekezet és az ókatolikusok közt. Megtörtént a közelmúltban az a szinte lehetetlennek látszó eset, hogy az egyik methodista kápolnában ókathoükus misét pontifikált az ókathoikus püspökhellyettes teljes díszben, miseruhában és az úrvacsoraosztásnál 2 methodista prédikátor \olt se-