Evangélikus Theologia 1947. 7.szám.

DR. SÓLYOM JENŐ : Az evangélikus egyháznak mint közösségnek a története. (Vázlat.)

az egyház egyedülvalóságát nem ismerők azt gondolják, az »egy­házi szociológiac nem egyéb, mint az egyházra alkalmazott szo­ciológia. Amennyire a theologia nem egy része a vallástudománynak, éppen úgy az egyházi közösségtudomány sem egy része a vallás­szociológiának. Kívánatos a félreértés kiküszöbölése. A com­munio szónak a görögben a koinónia felel meg. Ennek alapsza­vából, a koinos-ból —a szociológia mintájára — a koLnologia széf alakíthatjuk. Az egyházi közösségtörténelem hasonlóképpen koinohistoria, az egyházi közösségrajz koinographia lehetne. Gon doltam arra is, hogy magából a koinónia szóból alakítsam a mű­szót, ez esetben koinóniológia lenne a kifejezés. Ez azonban a hosszúsága miatt kevésbé látszik alkalmasnak a szociológia szó kiküszöbölésére a theologián belül. A theologiai műszó alakításában nem vezet más cél, mint az, hogy röviden s mégis a közérthetőség reménységével szóljak előadásom közben arról a szempontról, amely történelmi előadá­som vezetőszempontja. A theologiai enciklopédiának, mint tudo­mányelméletnek a művelőié az a feladat, hogy inegállapíttassék egy külön egyházi közösségtudománynak a jogosultsága és helye a theologiai disciplinák rendszerében. Egyelőre csak annyit látok, hogy az egyházi közösségtant egyaránt lehet a dogmatika és az ethika körébe sorolni. (Az ekklesiologiának egyik fejezete lehet a koinóniologia. V. ö. : Elért dogmatikája, Der christliche Glaube, 1940-ből, külön fejezetet szán az egyháznak, mint összességnek, »Die Kirche als Gesamtheit«.). De besorolható egy külön tudo­mányág az ú. n. gyakorlati theologia ágai közé is, ez esetben a tudományág tárgya az egyház mint valósuló közösség'. Ennek ma­gyarul az »egyházi közösségépítés« nevet lehetne adni. Viszont egy ilyen tudományág nem volna kár nélkül besorolható; a gyakor­lati theologia ágai közé, mert az egyházi közösségépítés, más szóval : egyházépítés, gyülekezetépítés tudománya nem a lelkészi szolgálat tudománya, éppen úgy nem az, mint az egyházjogtan sem az. Egyszerűbb dolog a koinohistoria besorolása a theologia rend­szerébe. Nem egyéb, mint az egyháztörténelem egyik melléktu­dománya, akárcsak a theologiatörténet, dogmatörténet, egyházi művészettörténet, stb. Csakhogy a koniohistoria művelője mind­untalan rászorul a koinologia eredményeire. Onnan veszi a szem­pontokat, hogy mit vizsgáljon az egyház történetében. Viszont bizonyos, hogy a koinologia művelői sem nélkülözhetik a koino­historia és a koinographia eredményeit. Eddig tart az a fejtegetés, amellyel 1945. januárjában előadá­somat bevezettem. Azóta még egyszer választottam hasonló tár­gyat. Az 1946—47. tanév I. félévében ezzel a címmel tartottam előadást: Az evangélikus gyülekezet története Magyarországéul. Ekkor az előző előadásomhoz képest szűkebb szempontot alkal­maztam, csak azt néztem, hogy a gyülekezetről, a helyi egyház­ról, XVI. századi magyar theológiai kifejezés szerint: a rész szerint való egyházról mely korban mi volt 'a felfogás, a tanítás és mi­kor hogyan »valósult«.

Next

/
Oldalképek
Tartalom