Evangélikus Theologia 1947. 7.szám.

† RÉVÉSZ ISTVÁN : Üdvözlégy Mária. (Evangélikus tanítás Máriáról.)

Az evangélikus Mériatiszteief lényege. Eleink Torkos Andrásék idejében július 2-án a templomi istentiszteleten így imádkoztak: »Űr Isten, mi mennyei szerelmes szent Atyánk, hálát adunk mi tenéked, hogy te minekünk a hálaadásnak példáját előnkbe adtad, és hogy te nem gvönyörködöl egyebekben, hanem csak a téged félőkön, megjelentetted.« (Torkos. A. Bibi. 5755. 1.). Ugyanekkor így énekeltek : »Mert én velem nagy dolgokat Tőn a felséges Isten, Midőn együgyű voltomat, Felemelé kegyesen.« (Uj Zengedező, Sarlós Boldogasszony napján. 299. 1.). Ez az ének a Lukács ev. 1.46—55. részében található magasztaló ének versbeszedése, mellyel Mária »ujjongott« az Isten előtt néki hálát adván. Ennek és a megelőző 26—45. verseknek alapjain írja meg Luther Márton 1521-ben az egyik alapvető és méltán mondhatjuk, legszebb munkáját az igaz istenismeretről és az igaz istentiszteletről. Címe: »Magnificat«, amely Mária énekének első szava : Magasztalja az én lelkem az Urat.« Ennek alapján kerül hitvallási iratainkba a Mária neve és a vele kapcsolatos hittani kérdés. Mária példakép. h Ő a hit példája. »Ez a hajadon hallja az igét és hiszi azt önmagáért példákra nem hivatkozhatva és hiszi, hogy az Isten hozzá kegyelmesebb, mint az egész világhoz.« (Luther préd. 1528.). Kálvin azt mondja: »Mindazonáltal kétségtelen, hogy 5o-( dolog juthatott eszébe, melyek hitét késleltették, sőt lelkét is teljesen elfordíthatták az angyal beszédétől. De elejét vévén az ellentmondó okoskodásnak, engedelmességre kényszeríti önmagát. Az ugyanis a hitnek igazi megbizonyítása, hogy elménket megfékezzük és szinte fogolyként tartjuk, hogy Istennek szembe

:ii ilyen vagy olyan ellenvetést ne tehessen.«. Nem kicsiny a jelentősége az ő szavainak : »ímhol az Űrnak szolgálója«, e szavakkal ugyanis teljesen fölajánlja és átengedi magát Istennek, hogy szabadon éljen a maga jogával. (Kálvin. Ujsz. írásmagyarázatából. Dávid Gyula, 1939, Kolozsvár. 33, 36. 1.) 2. Ő az igaz rstenismeret példája: »Figyelembe kell vennünk, hogy Mjárh a saját tapasztalatából beszél, melyre őt a megvilágosító Szentlélek tanította.«. Senki sem képes ugyanis a Szentlélek nélkül Istent és az ő igéjét igazában érteni« »És mire tanította Máriát a Szentlélek?« »Arra a megbecsülhetetlen ismeretre és bölcseségre, hogy Isten olyan Úr, akinek semmi másra nincsen g'ondja, csak arra, hogy az alábbvalót felemelje és a magasan állót megalázza. Röviden: lerontsa, amit mi alkottunk és meg-építse, amit mi lerontottunk .« (Magn.). És Mária nem máson, hanlem magán tapasztalta meg ezt az isteni különös munkát s ez legyen példa minden keresztyénnek, mert ez a személyes átélés a Szentlélek Iskolája. »Boldog és újjongó lélekkel dicsekedik, hogy az Isíen az ő alantas és semmis volta ellenére őreá letekintett. Méltán feltételezhetjük, hogy szülei szegények, jelentéktelenek és megvetettek voltak.« Közönséges polgárember leánya, cselédke,