Evangélikus Theologia 1947. 6.szám.

Tájékoztató - SÜMEGHY JÓZSEF: Weninger Antal: Orvos a lélekért.

házjogtörténet és cg\ házjogtan köz-érdekü témáit. Müve azon a réven is értékes, hogy bizonyítja az összehasonlító egyházi jogtörténet hasznosságát. Dr. Sólyom Jenő. Orvos a lélekért. Wcninger Antal főorvos könyvei, — amelyek tárgyuknál fogva is "egyre jobban terjednek, — azzal az igénnyel állnak elő, hogy egy bizonyos keresztyénség színében vezetői legyenek a mai társadalomnak. Ez a keresztyénség nem az evangéliumi, nem a golgotai keresztre tekintő keresztyénség. Itt-ott ugyan megcsillan benne a krisztus Urunk által való váltság gondolata, de ez a ,.keresztyénség" inkább derűs lelkiállapot, a megváltástól távoleső egészséges életkedv. Mégis mondanivalója anynyira új és meglepő, hogy tánulmázása rendkívül meggondolkoztató. Weninger az orvosi munkában óriási fontosságot tulajdonít a lelki tényezőknek. A materialista és egyoldalú orvosi szemlélettel radikálisan szakít. Könyvei szinte felkiáltások a rnodern orvostudomány felé: az orvostudomány az egyoldalúan alkalmazott kémiai • gyógyítási eljárásokkal szemben lássa meg a lelki gyógymódok csodálatos lehetőségeit. ..Egészség és vallásosság'', továbbá „A vallásos lelkület biológiai hatásai" című fejezetekben meglepő bátorsággal igazolja az egyház szolgálatát. „A mai emberek legnagyobb részének fogalma sincs a lelki életről..." (10. 1.) A mai ember nagyon visszaél a lelkével, ezért lelki beteggé válik és ezt megérzi a test is. Hirdeti, hogy „kizárólag érzéki részre irányuló beidegzett ség nem teremthet egyensúlyt és bekét." „Az igazi vallásossággal együtt jár a józan, puritán, mondjuk ki: hygienikus életmód, amely megóv a betegségektói és meghosszabbítja az életet." Kissé naiv és egyszerű következtetésnek látszik, bár olyan hamar nem tehetünk utána kérdőjelet. Vallásosság és egészség között határozott j kapcsolatot lát és „a fogalmilag tökéletesen kiépített világnézet s a nyugodt, bízó kedély, tehát a lelki egészség, mint a vallásosság gyümölcse a testi egészségnek nagyon fontos, hatásaiban sokszor csodálatos tényezője lehet" (13. 1.). A hitet értelmi, érzelmi és akarati életünk leghatalmasabb serkentőjének látja. Kár, hogy a „vallásosságról egészen ferde fogalmakat alkotnak felületes, gyenge, rövidlátó lelkek. Erőtlen érzelgősnek, jámbor együgyüségnek, gyermekkori élmény- és" szokásmaradványnak tekintik, amit jobb lett volna elkerülni, de ha már beleépítették a lélekbe, hát Isten-neki, a lelki egészség miatt tartsuk meg bizonyos csökevényes formában, respektáljuk, hagyjunk neki egy kis helyet, ki tudja, talán jól jön a halálfázós öregségben : egy kis utánafűtésnek, egy kis vigasztalásnak és kapaszkodónak talán csak beválik... (120. 1.). Szerzőnk lassan és biztosan csúszik afelé a felfogás felé, amely azt a bizonyos „vallásos életet" a kedélvbeli kiegyensúlyozottság, idegnyugalom, kedvfakasztó, örömgvarapító és „éneklésre hangoló lelki állapot" elérésére csupán eszközi jelentőségűnek tartja. Szinte a sorok között úgy tűnik ki, mintha nem is az üdvösségünk érdekében vair szükségünk hitre, hanem azért, hogy a mirígyrendszer egyes láncszemei, az ivarmirígvek, a hasnyálmirigy Langerhans-sejtjei és egyéb szerveink megrázkódtatás nélkül "végezhessék el munkájukat. Ugy véli, ha lelkünket „állandóan nemes érzések járják át, a kedélyéletet kisérő értágulások és szívreakciók kedvezőek", ezek előnyösek orvosi szempontból is. „Világnézetének helyességéről meg van győződve, tehát érzületének és cselekvésének biztos alapja van" (121. 1.). Az evangélium fényénél nyilván nagyon is vitatható tételek ezék. Szinte azt mondja a szerzőnk: „Megéri, hogy vallásos légy, mert egészséges leszel!" Tárgyalja a szexuális kérdést is. Amit itt, mint orvos mond, nagyon megszívlelendő és teljes mértékben tiszteletreméltó. Éppen " itt említi a gyónás igen áldott alkalmát, amelylyel az egyház messze túlszárnyalta a" legmodernebb lélektant is. Szükségesnek tartja, hogy képezzék ki alaposabban a theologusokat, kispapokat a psychologiában, főleg azonban a psychoanalizisben. „A gyónás szentségének kiszolgáltatásakor ugyanis tág tere nyílnék a szakavatott lélekkezelésnek és ezt nem volna szabad elhanyagolni. Nem analytikai szeánszokra hivatott a gyóntatószék, jól tudom, de azt hiszem, hogy a psygyógyítóművészet között, ami üdvére sokkal könnyebb a dolga és sokkal