Evangélikus Theologia 1947. 6.szám.

MOHR GEDEON: A nagy törés.

okából is. Városi lakosok, akartak lenni, de nemesi előjogaik fenntartásával. Mint városi lakosok mentesek akartak maradni minden adótól és tehertől és a városi magistrátust sem voltak hajlandók elviselni felettes hatóságnak, melynek tagjai egyszerű iparosok é& kereskedők voltak. Tekintve, hogy a klérus tervei hasonlók rvoltak, érthető, hogy a főnemesség, köznemesség

1 céljaival könnyen egy nevezőre jutottak s az országgyűlésen Kassa egyedül maradt a városok szövetségének további négy tagjával. A gyűlés hitelt adott a jászói jegyzőkönyvnek s meghozta Kassa evangélikusságára oly végzetes 18.-ik és 19.-ik törvénycikkeit, melyek szerint mind a katolikus, mind a református egyházak részére a város köteles volt templomnak, papiaknak és iskolának ialkiaflmas helyet kijelölni és számukra szabad vallásgyakorlatot biztosítani. Mai szemmel méltán csodálkozhatunk azon, hogy ez vita tárgyát alkothatta a két tes'tvéregyház között, amikor kölcsönösen szoktunk egymás templomaiban szolgálni s kölcsönösen bocsátjuk a másik egyház rendelkezésére templomainkat és iskoláinkat is. Mai szemmel tekintve méltán látszhatok a kassai tanácsnak s az evangélikus egyházi vezetőségnek állásfoglalása szűkkeblűségnek, hogy a református testvéreket nem akarták bebocsátani a városba s 'hogy országgyűlési határozatot kellett kierőszakolnia a fejedelemnek a kassai református egyház megalapításához. Azonban, ne felejtsük el, hogy mindezek a 17.

v-ik században játszódnak le. A' harmincéves háború idején. Még a westfáliai béke előtt! Amikor egész "Európa fegyvere

5 ereje a vaflás kérdése és annak világviszonylatban vájó rendezése körül összpontosul. Amikor a dán király az evangélium ügyéért vérzik, amikor Gusztáv Adolf svéd király németországi csatatéren adja ki lelkét az evangélikus és református tömegek védelmében, akkor az európai «távlatokban gondolkodó városi tanács tudta, hogy mit tesz és miért teszi. Ezzel szemben azonban a fejedelem nem tudott széles látókörrel odaállni a vértanú Gusztáv* Adolf mellé, hanem a Vallási 'harcot az evangélikusok és reformátusok között való belső viszálykodásként értelmezte. Az evangélikus városi tanácsot a következő évtizedek eseményei teljes mértékben igazolják görcsös védekezésükben. Az országgyűlés azonban nem elégedett meg Kassának T y mód on való térdrekényszerítésével, hanem a város vezetőit is harcképtelenné akarta tenni. A i82.-ik törvénycikkében külön bíróság elé utalta Nyereggyártó András akkori városbírót, Miskolczy Gergely népszószólót és Keviczky János szenátort, mivel ők hárman viselik a felelősséget a kassai vallási és politikai kilengésekért. Az 1647,-ik évi országgyűlés így aknázta alá Kassa vallásegységét. Ismételten használom ;az aláaknázás szót, mert ezek a törvénycikkek a város ellenállását csöppet sem törték meg. A. város önkormányzatának, gazdagságának és hatalmának .tudatában nem is gondolt rá, hogy a törvénycikkeknek eleget tegyen. Annál inkább' gond'oltak azonban rá ellenfelei. S; 'elsősorban megintcsak ez a szegény fejedelem, aki egy évvel későbben (1648 október 11.-én) bekövetkezett halála előtt az utolsó napokban még ezeket írja a kassaiaknak : Már figyelmeztettelek benneteket, hogy az én hitemen levő keresz-