Evangélikus Theologia 1947. 5.szám.

Tájékoztató - SELAND BERNHARD: A norvég egyházi élet mai arca.

mutatta, hogy van bátorsága szakítani olyan államvezetéssel, mely az államegyházi rend alkotmányos és h'tva^ásos feltételeit nem tiszteli és azután képes volt megállani a maga lábán. A püspökök nagy tisztelelnek örvendenek és minden egyházi kérdésben döntő befolyásuk van. A fontosabb ügyek mind odakerülnek a püspöki kollégium elé. — A lelkész mellett gyülekezeti tanács áll; feladata a közigazgatás és a lelkész segítése gyülekezeti munkájában. Említésre méltó, hogy a norvég egyháznak voltaképpen mindössze 7—8DO lelkésze a.l gyülekezeti munkában, tehát kb. 4.000 egyháztag jut egy pásztorra, több. mint a szomszédos országokban. Csakhogy figyelembe kell venni az óriási távolságokat Norvégiában és a nehézkes vidéki utazási viszonyokat. Vidéken 2—3, sőt több gyülekezetet szolgál egy lelkész. A keresztyén élet szomorúan állana, ha csak a lelkészekre épülne. De a lelkészek tevékenysége melleit nagy laikus mozgalomról számolhatunk be; a norvég egyházat éppen a keresztijén szervezeteknek sokasága jellemzi. Bámulatos sora van ezeknek, rendszerint az egész országot áthálózzák; ápolják a belső és külső miszsziót. az ifjúsági munkát, a va árnapiiskolát. stb. A missziói egye-ületek nagyszabású missziói munkát fejtenek ki idegen országokban. Ezeknek a különböző szervezeteknek szerte az országban fizetett munkásokból, titkárokból, utazó prédikátorokból álló törzskara van; nagyobbrészt laikusok, de most már egyre több közöttük a theoiogus. Helyi egyesület megszámlálhatatlan sok van. Az egyik missziói társulat pl. több mint 4.000 nöegyesületet szervezett meg. A különböző szervezetek munkája ú,abb meg újabb területre terjed ki, szívesen állítanak fel ifjúsági vagy gyermekcsoportot. foglalkoznak iskolával, de gazdasággal is. Nem becsülhetjük meg eléggé mindennek a tevékenységnek áldásos hatását a keresztyén élet ébresztgetésében, a felelősségre való nevelésben, az egyház belső és külső feladatainak munkálásában. De hátrányai is szembeszökőek. Hogyha egy kicsiny gyülekezetben 10—15 különféle szervezet egymás mellett működik, elkerülhetetlen, hogy egy bizo] nyos versengés, sőt irigy .-ég ne támadjon. Szenved pedig alatta az egyházi, a gyülekezeti öntudat. Némelyek számára a szervezet több. mint a gyülekezet, a missziói ház több, mint az egyház. Egyes körök az ú. n. »szabad« úrvacsora-vételt (lelkész nélkül) többre tartják az egyházi formánál. Ez a fejlődés más körülmények között szakadásokat okozott volna, szektákat hívott volna létre. Há'a Istennek. ez nem következett be. A túlszervezettség ugvan még fennáll és az a sok beszéd, amely a hasonló feladatú szervezetek össrevonását kívánja. még nem vitt látható eredményre. De már megfigyelhető, hogy az egyesü'etek mo:t sokka'ta erősebben kötve érzik magukat a gyülekezethez. mint azelőtt és a lelkészhez va'ó viszonyuk nagyrészt kitűnő. Ugyanakkor szemmellátható a különböző szervezeteknek növekvő együ tmunkálkodása is; vezetőik mind országosan, mind egyes körökben. ; helységekben közös tanácskozásra gyűlnek össze és közös intézkedéseket tesznek. Ez az együttmunkálkodás tudatosan az evangélikus egyház keretén belül és hitvallásai alapján folyik. A szabadegyházi körökhöz való viszony is nagyjából barátságos, de a szerve-etek részéről most csekélyebb a velük való együttmunkálkodás. mint azelőtt, nem utolsó sorban a -keresztség dolgában való különböző felfogás miatt. Mindez nagyobb eseményekl el függ össze. A »liberálisok« és Uortodox« vagy »pozitív« felfogásúak közt folyt hosszú és keserű egyházi harc. melyben nemcsak a theologusok .de laikusok is elevenen résztvettek, a há ború előtti utolsó években elernyedt A második világháború kitörésekor a különböző irányzatok és szervezetek vezetői összetalálkoztak és baráti jobbot nyújtottak egymásnak Legelsősorban is Eivind Berggrav, Osló püspöke és Ole tta'.lesby, az egyházi-fakultás professzora. Ők voltak azután elismert vezérei annak a hatalmas szellemi harcnak is, amelyet a norvég egyház a háború alatt a nemzetiszocializmussal megvívott. Mögöttük álltak a lelkészek nemcsak nagy többséggel, nemcsak az összes keresztyén szervezetek, de hogy úgy mondjuk, az egész norvég keresztyénség. A nép — miként még addig soha — felfigyelt az egyházra, aiTa a