Evangélikus Theologia 1947. 5.szám.

Tájékoztató - VAJTA VILMOS: A mai svéd theologia.

xi "Sprung. 19461 harcba szállt az evolucionista valláselmélettel, amely azt képzelte, hogy a monotheizmus olyan fejlődés eredménye, amely bizonyos Kü/önleges adottságú lángelmék végső konklúziója a vallás .területén. E lielyett az egyistenhitben látja a vallás ősformáját. s e tételének igazolására főleg a szakrális királyság gondolatát emeli ki. amely mind Izráelben, mind pedig a körülötte levő népek körében uralkodó volt. Munkatársainak egyike. Stiőm Äke V., a Religion och. gemenskap. 1946 c. munkájában a valásszociológia újabb tájékozódásának eredményeit szögezi le. Ezen vallástörténeti iskola adja meg tulajdonképen a hátterét sok újabb írásmagyarázati, de főleg izagogikai munkának is. Az ószövetségi írásmagyarázat és theologia vonaJán teljesen ebbe a síkba esiik az uppsalai egyetem egyik rk. tanárának. Engneil Ivan-nak. ószövetségi bevezetése (Gamla Testamentet. 1946.). amelynek eddig még csak első része jelent meg. Következetesen alkalmazza a hagyománytörténeti módszert az ószövetség könyveinek a megértéiénéi. s a múlt században korszakalkotónak tekintett forráshipotézisekről a fentebb említett modern val.'ástörténe i iskola ú<jain járva, a teljes elutasítás iróniájával szól. — Az egyik legújabb ótestámentumi theologiai munkát a Magyarországon is járt Danell Gustav-ffdcHnak ke?éböl kapta a svéd theologiai tudomány. Könyve, amely az uppia ai egyetemen doktori értekezésnek készült a »Studies in the Name Israel in the Old Testament. 1946« címet vi;eli és eredeti célja szerint az újtestámentumi egyházfogalom hátterét kívánta megrajzolni, de újabban meg e'ent egyéb theologiai munkák hasonló tárgyköre miatt csak az Izráel névnek egyes bibliai könyvekben való előfordulásának és e helyeken való ielentiásének kérdését taglalja. így is érdekes tanulmány, amelynek még az az érdekessége, hogy nem teljesen jár a fentemlített kutatók nyomdokain, hanem egyéni utakat keres. — Időben régebbi munka Sjöberg Erik, a lundi egyetem volt rk. tanárának müve. amely »Gott und die Sünder im palestinischen Judentum nach dem Zeugnis der Tanneiten und der apokryphisch-pseudoepigrafischen Litteratur« címét viseli és 1939-ben Íródott. — A lundi egyetem volt ószö! vetségi professzora és je'enlegi rektora, Lindbiom Johannes, aki ez évben vonul nyugalomba, az elmúlt években még két könyvében adott számot kutató munkájáról. Az egyikben Jcb könyvét, s az ebben foglalt szenvedés-problémát tárgyalja (Job och hans lidande. 1940). míg másik könyvében a svéd theologiában időszerűvé vált egyházfogalom kérdéséhez szólt hozzá (Ekklesia. 1943). Mindkét müvén erősen érezhető azonban a liberális theologiai gondolkozáshoz szokott szerző kezenyoma, de egyszersmind kétségte'en gondolatgazdagsága és írásmagyarázó készsége. Az újszövetségi írásmagyarázat és theologia terü'etén legnagyobb jelentőségű az a kommentár-sorozat, amely az egyik legkiválóbb svéd theologu^. Nygren Anders szerkesztésében jelenik meg. A cél áz, hogy az Újszövetség minden könyvéhez megfelelő tucorrányos íe készüitíégű. de egyszersmind az egyház igehirdetői munkája számára gyakorlatilag is jelentős kézikönyveket adjanak. A sorozat, melyet összesen tíz kötetre és regiszterre terveznek, az elkövetkező évek folyamán évenként több kötetben jeleait meg. s j .'en'eg már a római levél magyarázata Nygren professzor tollából valamint a korintusi levelek Odeberg Hugó lundi újtestámentumi processzor magyarázatában. meg is jelentek a könyvpiacon. Mindkét munka a maga nemében elsőrendű tudós kezenyomát viseli, s pompásan szemlélteti azt a theologiai változást, amel/ az utóbbi években a svéd theologia minden ágában bekövetkezett. Ismertetésükre éppen ezért még más alkalommal bővebben szándékozom kitérni. Az elkövetkező kötetekben a svéd theologia legkiválóbb képviselői fogják az újtestámentumi könyveket magyarázni. — Az újtestámentumi theologia munkája természetszerű eg oszlik két részre, a két svéd theologiai fakultásnak megfelelően. Ez nem annyira a theologiai felfogásban való ellentétet, mint inkább az érdeklődés különböző irányát jelzi. Lundban az említett Odeberg professzor vezetése me'.ett inkább a rabbinisztikus irodalom tanulmányozá.a áll a középpontban. Ez egészen természetes is, ha megemlítem, hogy ; Odeberg a rabbinista irodalomnak és j theologiának a világon egyik legI kiválóbb ismerője. Ebben a tárgyI ban jelent meg közvetlenül a háború