Evangélikus Theologia 1947. 4.szám.

Közlemények

igét követik a cselekedetek. Az egyház ismertető jele a szolgáló szeretet. Az egyház mai feladata, hogy méltó helyet teremtsen a diakóniának. Ha az állam nagyjából átvette is a humanitárius és filantrópikus feladatokat, az egyház azért még nem teheti félre a maga szeretetszolgálatát, sem nem tekintheti azt pusztán esetleges függeléknek. Miként Krisztusnál. úgy az egyházban is összetartoznak az ige és a cselekedetek. Az egyház egy test. Kiterjeszkedik az egész világra. A keresztyénségnek azonban egyetlen része sem mondhatja, hogy ö az egész gazdagságát birja. Az egyházaknak tanulniok kell egymástól. Az evangélikus egyház a reformáció által az evangélium forrásához jutott el (hit által való megigazulás). A más egyházakkal való egységre törekvésben azonban nem áldozza fel azt az igazságot, amely néki adotott. Az egyház igazi kincse az evangélium. Ez által jött el valóban az új világ. De a régi világba jött eU "mely még fennáll. És Isten ezt is kormányozni akarja, Meg akarja akadályozni azt^ hogy a gonosz hatal- I mak munkájától a kaoszba ne sülylyedjen. Ezért kormányozza törvénynyel és a világi hatalom által. Ez a. két birodalomról, a lelki és világi kormányzásról szóló lutheri tanitás igazi értelme. Kifejezi, hogy a két világ egymásba nyúlik. De a két birodalmat nem szabad összekevernünk,. mert a régi világban más feltételek alatt áll az élet, mint az újban. Rajongás, ha valaki azt véli. hogy az új világ már teljes dicsőségében itt van, vagy hogy erőlködéseinkkel elhozható. De viszont téves az is, ha azt vélik, hogy Istennek csak az egyházzal, csak a lelki kormányzással van dolga, a világ és az állam pedig öntörvényei alapján, Isten akara--i tától függetlenül élhet. Az életnek nincsen politikai és szociális öntörvényszerüsége ! A világi kormányzás is alája van vetve .Isten akaratának. Az egyház ugyan a lelki hivatalt gyakorolja csupán: hirdeti az evangéliumot és a törvényt; világi dolgokban pedig nem kormányoz. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy az egyháznak semmi köze a társadalmi és az állami élethez. Az egyház feladata e tekintetben az, hogy a politikai életet mindenestül az igének isteni ! világosságába helyezze. Vagyis leI gyen az állam lelkiismerete. ) Scho'.z Lászlód KÖZLEMÉNYEK E számunk (4. körlevél! cikkirói: Dr. Karner Károly egyet, tanár Sopron. Felsőlövér-u. 28.; Dr. Kiss Jenő egyet, tanár. Sopron, Gebhardt-út 1. ; Dezséry László egyetemi lelkész. Budapest. XI. Fehérvári-ut 15.; Scholz László Bpest-zuglói lelkész. Bpest, XIV. Bosnyák-tér 31.264 2 hrsz. A MELE (Magyarhoni Evangélikus Lelkészek Egyesületei 1947. évi április 24-én, három és fél évi kényszerű szünet után közgyűlést tartót

1 Budapesten. Tárgysorozatán szerepelt a tisztújítás is, mivel D. Raffay Sándor püspök az elnökségről, Németh Károly és Kemény Lajos esperesek az alelnöki tisztségekről lemondtak. A közgyűlés egyhangúlag a következő tisztikart választotta : Elnöke Scholz László Bpest-zuglói lelkész. alelnöke Dr. Wiczián ' Dezső egyet, tanár. Sopron, ügyvezető alelnöke Veöreös Imre egyh. ker. lelkész, Győr. titkára Joób Olivér nyíregyházi lelkész, főjegyzője Weltler Jenő hegyeshalmi lelkész, jegyzői Botta István budapesti vt. lelkész és Káldy Zoltán pécsi lelkész, pénztárnoka Danhauser László budahegyvidéki lelkész, ellenőre Blatniczky Jenő cinkotai lelkész, számvizsgáló bizottság: Rimár Jenő bpest-angvalföldi lelkész. Görög Tibor tordasi és Kósa Pál rákoskeresztúri lelkész. A választmányba egyházkerületenkint 3 —3 tag választatott meg. Az évi tagdíjat a közgyűlés 12 forintban állapította meg. A Meie nyáron két konferenciát rendez." Az egyiket a Hittudományi Fakultással közösen Sopronban július havának első felében. Mégpedig júl. 1-től 14-ig kéthetes Lelké zi Továbbképző Szeminárium tarlatik. A szemináriumot proíesszorok és gyakorló lelkészek vezetik. Reménységünk van