Evangélikus Theologia 1947. 3.szám.

Tájékoztató - BOTTA ISTVÁN: Siegmund Freud: Mózes. Ford. F. Ozorai Gizella.

istennek árnya, akinek helyét elfcglalta, erősebb lett nálánál; a fejlődés végén Jahve képe mjgül e.öíagycgott ez elfelejtett m3ze;i isten alakja.« A bűnbánat és visszatérés e nnn'>:á;ának elvégzésére vállalkoztak a próféták, akiket Freud ismét szembeállít valakikkel és ismét tiam azokkal, akikkel a Szentírásban szembenállnak. Két réteget mutat fel: a szertartásokat végző és .szent iratokat őrző a Jahve »magia és varázslat« szo gálatában á.ló papságot és a régi, mjzesi-egyiptomi hagyományt visszaállító próféták sorát. Ezzel be is van fejezve a szükséges megkettőzés sora: »két népi tömeg .. két birodalom. . két istennév... két vallása'apítás... két vallásalapító.« Ezt a megkettőzést kellett elvégezni még a legvalószínütlenebb hipotézisekkel is, hegy Freud psicholcgiája ráilleszthető legyen Mózesre, v^gy fordítva: Mózes beleférjen a freudi psichologiába. Mi is ez a freudi psicholog

:a? A.z első analógiát Mózes magyarázatára az egyén lelki é'etéből veszi, a neurózisok magyarázaából. Hcgyan keletkezik a neurózis? A gyermket lehetőleg öt éves kora el5tt valami erős megrázkódtatás éri, legtöbbször szekszuális tartalmú. Ezek a <traumák. Hatásuk kettős: positiv és negativ: »elhárí;ási reakció« és »ismétlési kényszer. »Az »én« tehát a trauutna hatására ke tékasad, megke tözödik. A gyermekkorban eTtöbbszér az elhárítás kere eiik re ül és ekkor bekövetkezik a »laopangáí, la encia« ideje. A lappangás ide e alatt a gátló erők oly mértékben is érvényesíthetnek, hogy a trauma előidéző oka teljeien feledésbe merül. Egy újabb megrizkódtatásra azcn ai Lekövetkezik a »neurotikus n.ejte egedésr. A »Totem és tabu; c. művében Freud, ezt az analógiát rr.e'.yet az egyéni lélek pathologiájának \e:ü'etéröl vett. alkalmazza az em'ceri faj életére. Hogyan történik ez az alkalmazás? IAz ősi.Iökten a< emberek kis hordákban éltek, egy e?y erőiebb him u.alma a!a't. Minden nő az övé volt. Fiai felett tel,

es hatalommal uralkodott. A fiúk azonban lerázták az uralma' megölték atyjukat és akkori kanni a isztikus szokás szerint megették. Ez a pyí'kossá* lett az emberíseg korai »traumá a<. A lappangásí időizak a'att az elfojtott tartalom bűntudatként tért vissza és a trauma em'éke mint eredendő bűn lépett fel. Ez a bűn.u at te n e te ki a megváltókat és késztet e a népet arra, hogy tisztelettel emeljék fel isteni magasságja a meggyilkolt ősapát. A tragédia abban van, hogy amiitcr egy-egy en megváltó felemeli az ősapát, el is takarja azt* és lassan helyébe lép. Az analógia kifejtésében csak mcst harmadszorra értünk el addig, hegy Mózesre alkalmaihUtá lejyen Am.íiho'ep hitét honnan vette? Ne kutassuk. Mózes Amenho ej>től ve ts át az Aton vallást és mint Izráel atyja népére parancsolta. Népe megölte, új vallást: a Jahve tiszte etét vette át s ezalatt az Aton-vallás lappangásra kényszerült. A prófétákban azonban feltámadt a bűnbánat (ami a fieuai terminológia sieúnt a neurotikus megbetegedésnek íe el meg) éi a meggyilkolt ősapához visszatértek. A" visszatérés azonban változást is jel:nlett. Mózes tisztelete eltakarta Aton vailá át. Aton va.ásból »Mó ej valLs; lett. Ugyanez ismétlődött rr.eg Kr

xszHiirnaí. A próféták megölték Jahvét Aton kedvéért. Krisztus Móze-t cl e meg Jahve kedvéért. »Az új vallás sok tekintetben kulturális vlssza.eíödést (regressziót) jelentett a régi zsidó valláshoz képest, amin: ez rendszerint történni szokott o

Lt, ahol alacsonyabb nívón álló új embertöme gek nyomulnak előtérbe . Freud aztán még átfogja művével »Izrael néppe<, »a nagy einle.^, »a s.eéemis g ben való ha adás«, a »történeti íe iodés« stb. kérdéseit, melyeket márcsac psichoanalitikus módszere és Móiestanulmánya alkalmazásának tekint etünk. A könyv olvaá a közten sokszor felmerü: a kire és az emberben, hog psichoanaliti'rus hipotézi eki el Mózest, vagy Mezessel a p i:hoí na itikus h potéziseket akarta-e vájjon igazolni. A könyv olvasása után is megállapítha juk újra a régi igaisájot: kétségtelen, hogy minden e.nberi tudomány, így a freudi psichoanalizis is vállalkozhat arra hogy tudományosan igazolt móds e ei. et e edmenye vei megmagyarázzon a S eitírásba'í. vagy akár a Mózes arcán is egy-e^y I emoeri vonást, azonban e műből is b ' zonyossá lett előttünk, hogy Isten k J nyilatkozásának felfogásához nem a : emter lelkéből és neu a psichoan lizis móds_erén keresztül vezet az út. BoUa István