Evangélikus Theologia 1947. 2.szám.

Tájékoztató - DR. FRENYÓ VILMOS: A biológia.

gyógyhatásúkat, őt kell tekintenünk a gyógyszerismeret és a florisztika egyik megalapítójának. Utánuk századokig elakadt a bío­Íógiai tudományok fejlődése. Az e­világtól elfordulni törekvő középkor embere nem foglalkozott számbave­hetően az őt körülvevő természettel. Úgyszólván teljesen Aristotelesre tá­maszkodik bizonyos 'időtől kezdve e hosszú kor tudománya. Latin nyelvre iiTetik át a klasszikus teimészettudo­mányi iratokat s ellátják szimbolikus értelmezésekkel. A "természet vizsgá­gálata helyett az így létesített kom­pendiumokat tanulmányozgatják; ko­rántsem a valódi természettudomá­nyos gondolkodás irányelvei szerint, hanem sokkal inkább az ott szereplő kifejezések nyelvészeti búvárlásával. Fontos közvetítő művek voltak Isi­doras űe Sevilla (570—636) »Libíi oiiginum sej etymologiarjrm és »De natura rerúmx című munkái. Dioscori­dc-s. Theophrastos és Plinius termé­szettudományi irataiból merítette mü­vei anyagát, mely azután alapul szol­gált Hrabanus Magnentius Maurus (856) huszonkét kötetre rúgó »Uni­verso« című munkája, megalkotásához. Hrabanus a fuldai bencés iskola jgaz­gatója volt. Hatalmas müve a közép­kor legtekintélyesebb természettudo­mányi irata. Azonban mindezek a művek nem érik el a klasszikus mun­kák színvonalát. Ezekben az időkben Aristotelest még úgyszólván nem is­merik. Az araboké az érdem, hogy Aristoteles munkásságát az európai Ecultúra szâmtra átmeníeí/ttk. Iba Sina (908—1037) 20 vaskos kötetben foglalkozik vele. Ribertus Magnus az első európai bölcselő, aki Aristoteles szellemét Igyekszik átvenni. Mint szerzetesrend­iének provinciálisa sokat utazik, de a természet megismerésének eme ki­tűnő alkalmait nem tudja felhasználni. Ugy látszik meglepően rossz megfi­gyelő; a légyről pl. azt vélte, hogy nyolc lábú. * A 16. századtól kezdve a biológiai tudományok fejlődése lassan újra megindul a hosszú stagnálás, sőt tel­jes elcsökevényeseiés uíán. A fellen­dülés egyik eredményezője nyilván a könyvnyomtatás, amelynek révén lehetségessé vált a tudományos mű­vek olcsó sokszorosítása, yalajnlnt az illusztrációk (fa- és rézmetszetek) se­gítségével az élőlények jobb ismerte­tése. Az élénkülés másik okát Veru­lami Bacon kiváló szellemében talál­juk meg; ő fejti ki először, hogy az indukció, a megfigyelésre alapított kö­vetkeztetés a,tudományos igazságokra Jjuttató helyes módszer. A 16. és 17. század természettudo­mányi munkásságának azok az igen szépen illusztrált művek a jellemző kifejezői, melyek egy-egy terület nö­vényzetét és állatvilágát ismertetik. A fejlődés eme periódusa enciklopé­dikus jellegű. Ez a korszak néhány emberöltő alatt több igazi ismerettel gyarapította a biológiai tudemányo­,at, mint a megelőző sok évszázad, amely a klasszikusok óta eltelt. Ad­dig, hiábavaló fáradozásokká 1, főleg a Dioscorides leírásaiban szereplő nö­vényeket és állatokat keresgélték s iparkodtak megtalálni Európa külön-, böző vidékein. Ezzel kapcsolatban té­vesnél tévesebb megállapításokat tet­tek. Most azonban az önálló, új meg­figyelésekkel megindul az európai jellegű teimészettudományi kultúra. Carolas Clusiiis (1526—1609) illusztrált florisztíkai munkái jelzik ennek a kornak a kezdetét. Nagy hírnévre tesznek szert Oiío Bruníels és Hiero­nymus Bock munkái (1593. »New Kreutterbuch«(. Gesner Konrád (1516 —1565), svájci oivos a régiek által gyógynövény ekként leírt növények ha­tását önmagán próbálja ki. Ulgsses Rldrovandi, Dalechainps és Bauhin gazdag növénygyűjtemínyek birtoká­ban voltak, I Az enciklopédikus adatgyűjtés kor­szaka után, amely főleg csupán a kü,lsö alakra és előfordulásra vonat­kozó florisztíkai és faunisztikai meg­állapítások • rendszerét nyújtotta, el­érkeztek a biológiai tudományok oda, hogy mos: már hozzáláthattak a belső struktúra és az életműködések be­ható tanulmányozásához. Hooke Ró­bert angol orvos, akkor még eléggé kezdetleges mikroszkópjával 1667-kö­rül, a parafadugó vékony metszetét vizsgálva felfedezi a növényi sejtet. A falakkal körülvett apró terecskék emlékeztették őt a méhek lépjének sejtjeire, ezért itt is a »kamrácska«, »cellula«, »box« elnevezést alkalmaz­!a. Amit Hooke megfigyelt, az tulaj­, donképen holt sejteknek a váza volt. Azóta a sejt fogalma, mint alaktani és többé-kevésbbé élettani egységgé, eltolódott s inkább az élő tartalomra vonatkozik, mert ismerünk falakkal nem bíró sejteket is, amilyen péld. minden állati sejt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom