Evangélikus Theologia 1947. 2.szám.

BENCZÚR LÁSZLÓ: Luther esketési könyvecskéje.

rületen ne akarjunk mi rendelkezni és kormányozni, hanem legyünk .tekintettel bizonyos kialakult szokásokra. Ha most már azokra a kérdésekre, amelyekkel mi közelítettünk a Traiubüchlein-hez nem kaptunk feleletet, vagy csak részben kielégítő feletetet kantunk, nézzük azt meg, milyen kérdésekben ad választ, hátha érdekesebbek, vagy elsődlegesebbek a Luthert foglalkoztató kérdések, mint a mieink. Luthert alapjában két kérdés foglalkoztatja. Az első, hogy mi tulajdonképpen a házasság és az esküvő. ,a másik pedig, hogy a házaságkötés alkalmával mi a világi, jogi feladat, és mi az egyházi. > Mi a házasság? — kétféleképpen felel erre a kérdésre. Mindjárt az elején kijelenti, hogy »die Hochzeit und Ehestand ein weltlich Geschäft ist« — az esküvő és a házasélet világi ténykedés. Kérőbb azonban ugyanezt a világi éjetformát Istenrendelte állapotnak (Stand-nak) nevezi és a következőket állapítja meg: »Mert ha világi állapot is ez, Isten igéje mellette szól és nem emberek kötötték és találták ki., mint a szerzetesig vagy apácai életformát., ózért százszor is többre kell értékelni lelki szempontból a kolostori élednél, amelynél világiasabb és testibb dolgot el se lehet képz,elni<, mert testből és vérből, világias felfogásból és gondolkodásból találták ki és létesítették.« Luthernek ezt a két megállapítását mi ma így fejeezzük ki röviden: A házasság nem szentség, de szent dolog. Nézzük meg közelebbről, miért mondja Luther »weltlich Gescháft«-nek a házasságo|t. Ezzel a megjelöléssel azt akarja kifejezni, hogy a házasság kérdésének a rendezése a felsőség feladata. Az államnak és ai világi felsőségnek akarja i't.t megadni az őt megillető tiszteletet és az államélet funkcióit magába szívó pápás egyház totalitásra törő hatalmának akar gátat vetni. Luthernek az volt a nagy történelmi feladata, hogy világosan meg- kellett húznia a határvonalat az egyház és az állam között. Ha mja a 'totális állam arra törekszik, hogy az egyház sajátos funkcióit a maga módján magába olvassza, az egyházat is államosítsa, a középkori egyház azáltal vált szörnnyé, valóságos Antikrisztussá, hogy elnyomorította az igazi áfllamélet kialakulását az állam teljes elegyházijajsításával. Luther a szétválasztást azért tette meg a kettő között, hogy mindegyik a maga sajátos feladataira irányítsa figyelmét. Nem szabad figyelmen kívül hagyni ezt a hátteret a Traubüchlein olvasásánál. Weltlich Geschäft a házasság. ez tehát azlt jelenti, hogy a házasságügyi kérdéseket az egyházi hatóságok asztaláról a világi felsőség hatóságainak asztalára kell áttenni. Itt azonban meg kell említeni az!t, hogy Luther olyan világi felsőségre gondol, amelyik törvényhozásában a Tíz Parancsolat alapján áll és nem akar ellenkezésbe jutni az egyházban hirdetett igével Ma viszont minekünk egyre inkább olyan államliatalmi törekvéseket kell számba vennünk, melvck a maguk-teremtette mithoszok. vagy elvek szerint akarják rendezni jogilag a házasságkötés kérdését is. Ezt a világi életformát másrészt mégis Isten-rendelte állapotnak mondja. Isten igéje szól mellette és nem emberek találták kL