Evangélikus Őrálló, 1919 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1919-03-01 / 9. szám

62 EVANGELIKU5 ŐRÁlLÓ 1913 9 juk, mit jelent a vallás érintése. Ml tudjuk, hogy a vallásért hazát, szülőt, otthont, mindent és min­denkit el tud hagyni a buzgó hiuő. Miért most azzal is gyöngiteni a magyar haza álláspontját szemben a rajtunk zsarnokoskodó idegenekkel, miért most azzal is keseríteni a különben is ren­geteget szenvedett és türi népet, hogy közönyö­sök és kíméletlenek szertelen eszméit oktalanul rákényszeritsék erre a nyomorgó társadalomra s vérig sebezzék a sebzetteket még abban is, amiben egyedül találja megnyugvását 1 Miniszter ur, a vallásra évezredes élet ta­nulságául rég felvéste a történelem e komoly szavakat: Noli me tangerei ^ Uj reformáció? * a Mayer Pál testvér lendületes szavakkal vi­tatja egy uj reformáció szükségességét és lehe­tőségeit. Ismételten fejtegeti az uj reformáció né­zőpontjait, sőt rámutat okaira és keretére is. Hiába lelkes azonban az okfejtése, hiába lendületes a hozzászólása, engem mégsem tudott meggyőzni ar­ról, hogy okoskodása helyes nyomokon jár és hogy eu. egyh.-nak uj reformációra van szüksége. i Mi is ea a reformáció? Visszaformálódás. Alakját vesztett, elferdüli szerveseteknek uau szük­ségük reformációra. Eredeti eszmevilágából kizök­kent szellemi irányzatokat kell visszaterelni erede­ti medrükbe, fiz eu. egyh. sem formájában, sem szellemében nem romlott meg annyira, hogy szük­sége volna uj ref.-ra. Annyit azonban szívesen megengedünk, hogy az uj korszellemhez kell ido­mulnia s evégből bizonyos módosításokat volna tanácsos tennie ugy a szervezetén, mint saellemi irányzatán. Ha igy értelmezi Mayer Pál az uj refor­mációt, akkor erről beszélgethetünk. Előbb azonban néhány tévedését kell szemre vennünk. Azt monxlja Mayer Pál, hogy a feleke­zetek szülője ez : emberi tartalommal töltötték meg a biblia igazságait. Tévedés, mert a felekezeteket mindig az hozta létre, hogy a biblia egy-egy igaz­ságát kihegyezve tették minden egyéb igazság megfejtésének mértékévé. Minthogy pedig az ev. egyh. a bibliának a központi, az Isten és ember viszonyát meghatározó igazságára helyezkedett, kétségtelenül biblikus egyház s e tekintetben uj reformációra szüksége nincs és nem is lehet. Abban is téved Mayer Pál, hogy a gyűlölkö­dő tülekedés okát a felekezetieskedésben látja. A tülekedés, gyűlölködés, sseretetlenség, emberte­lenség nem felekezeti, hanem emberi bün. Tessék csak megnézni a mi saját egyházi életünket, egye­seket milyen kevéssé hatott át benne az eu.-i lé­lek! És minden felekezet körében talál a gyűlöl­ködők mellett egész sereg jóravaló, szelidlelkü. istenes gondolkodású embert, ami csak azt mutat­ja, hogy a rossz is. jó is. nem felekezeti, hanem emberi jelenség. Ezért is nincsen értelme az egy akol és egy pásztor ideálja hangoztatásának. Ez a mondás külömben is a lelki, hitbeli, istenes, mondhatnám üdvözült életre vonatkozik, fi mi egyházunknak a látatatlan egyházról szóló tanítása ezt az eszmét rögzíti le. De ez nem zárja ki a szervezett, jogi tömörülés minélszétágazóbb lehetőségeit. A szét­ágazás azonban nem más, mint egyszerű indivi­dualizálódás és igy természetes és szükségszerű. Szükségszerű és természetes a dogma is. A dogma a vallási közösség életfelfogásának és meggyőződésének hivatalos kifejezése. Korok sze­rint nemcsak formájában, de módosulhat tartalmá­ban is és változhatik. Dogma nélkül azonban val­lási közösség ép oly kevéssé élhet, mint egyesü­let nem alakulhat alapszabályok nélkül. Dogma­nélküli vallás képtelenség. Mayer Pál szerint az uj reformáció lényege a következő : tanításainkban visszatérés a bibliára, anyanyelv-használata és a dogmák elhagyása. Könnuti belátni, hogy ezekért nincs szükségünk uj reformációra. Hiszen a bibliától nálunk senki sem tért el. Ha laza talán egyeseknél a bibliával való kapcsolat, ezen egyszerűen a papképzés bib­likusa bb voltával kell segítenünk, fiz anyanyelv a mi egyházunkban széltében érvényesül. Ha »an itt-ott hiány, azon közigazgatási uton is segíthe­tünk. Dogmák nélküli egyházi élet nincs sehol, dé nem is lehet, azért hát emiatt megint csak nincs szükség uj reformációra. Abban is téved Mayer Pál, hogy az egyhfel.-i intézményt olyan oldalról ostromolja, amelyről megdönteni nem lehet. Hogy a biblia nem ismeri az egyh.-i és a vil.-i elemet a mai szervezett jogi élet terminológiája szerint, az igaz, — de hogy a b. is külömbséget tett az egyh. életben az igehirdetők és az egyh. élet tisztán szoc. és anyagi oldalainak szolgálattévői között, az is bizonyos. Tessék csak a páli leveleket áttanulmányozni és az apostolok cse­lekedeteiről irt könyvet átvizsgálni, meg lehet azok­ban találni az egyhfel.-i munkakör csiráit, Ha a­azonban ma némely egyházban nincs a f.-nek kü­lön munkaköre, vagy ha a lelkész józantalanul félre akarja tolni a f.-t, hőgy ne teljesíthessen semmi­féle munkát: ott már csakugyan szükség van az uj reformációra. Csakhogy nem az egyház egye­temében. hanem a beteg életű egyházközségek­ben. fiz egyhfel.-i intézményt azonban ne bolygas­suk. Apáink bizonyosan uoltak olyan okosak mint mi, ha nem is uoltak olyan szertelenek mint mi, 4» /r.

Next

/
Oldalképek
Tartalom