Evangélikus Őrálló, 1919 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1919-05-29 / 21-26. szám

1319S fEnyakörtu.ueink átuéfele. A belügyi nép­biztosság 8. B. N. sz. rendelete, intézkedik a fe­lekezeti anyakönyvek átvételéről a következő sza­kaszokban: „1. §. Valamennyi vallásfelekezet lelkésze, itt. leiuészi hivatala köteles a je ton rendelet ki­hirzetésétól számított 15 n. a. az illető telekezet áiíal az állami anyakönyvekről szóló 1894 XXXlll. t. c. élelbelépte, 1895. október h. í. napja előtt vezetett születési, házassági és halotti anyaköny­veket a legközelebbi állami anyakönyvi hivatal­hoz beszolgáltatni. 2. §. A jelen rendelet hatálybalépte után köz­okirat hatályánál bíró anyakönyvi kiuonatokat csak az állami anyakönyvi hivatalok állithatnak ki. 3. §. Ha a felekezeti anyakönyveket több példányban vezették, a vallásfelekezetek az anya­Könyvek egy példányát megtarthatják. 4. §. A vallásfelekezetek lelkészei, ill. meg­bízottai a felekezeti anyakönyveket az áll. a. hi­vataloknál megtekinthetik és azokról egyh. eélok­ríi másolatokat vehetnek. 5. §. Elz a rendelet kihirdetése napján lép életbe. Budapest, 1919. május 28-án. Belügyi Népbiztosság." Lelkésztestvéreinknek tudomástvétel végett közöljük e rendeletet. Halálozás. Mély gyászba döntött az Úr egy papi családot és sok rnás papi család osz­íozik igaz részvéttel ezen gyászában. Dobro­:YyoiJ8zhij Gyula, -az aiberti-i evang. gyülekezet hűséges pásztorát hivta el az Úr örök nyuga­lomra. A csendes, de hűséges munkás 59 évet töltött el a földi életben s 33 évig volt lelkész. Előbb a péteri-i gyülekezetben édes atyjának örökében működött, majd 2ö évig az alberti-i nagyobb egyházban munkálkodott. Sok-sok esz­tendeig a pestmegyei esperesség buzgó pénztá­rosa és levéltárosa volt. Életének utolsó éveiben az alberti-i takarékpénztár bukásából kifolyólag, mivel itt igazgatóségi tag volt, sok kellemetlenség érte. Ez a kellemetlenség megtörte az erős férfit annyival inkább, mert sokan könnijen pálcát tör­tek sorsa felett. Ő azonban biztos volt ártatlan­ságában s bízott is abban, hogy az igazságos vizsgálat őt minden gyanú alól tisztázni fogja, tt mi hosszú eljárás után fényesen sikerült is, ugy hogy mindenki meggyőződhetett arról, hogy a szerény igényű eu. pap tiszta kezű és mocsok­talan jellemű ember voll mindig s csak az volt a hibája, hogy másokról, embertársairól, akikkel ennél az intézetnél együtt működött, szintén ezt tételezte fel. De ha teljesen rehabilitálva lett is, •az ártatlan szenvedés egészségét támadta meg s ez volt oka hosszú szenvedésének, amely el­hunytát megelőzte és végét siettette. Budapesten, a Pajor szanatóriumban keresett gyógyulást s itt hunyt el junius 22-én. Tetemét családja haza vi­tette s itt az ölberii'l templomból kisérték ki gyü­lekezete, osaiádje. barátai és tisztelői nyuguóhe­Jyére: ö sírboltba. Özvegye: szül. Bartholomae­ides Lenke és hét gyermeke siratja a gondos hűséges apM. Gyülekezetének áldó szeretete s barátainak, paptársainak kegyeletes megemléke­zése tegye békességessé nyugodalmát. Az Úr vigasztaló kegyelme s őszinte részvétünk tegye elviselhetővé a gyászolóknak e nagy csapást. Tragikus gyászeset. A pestmegyei es­peresség eéidó szerint egy másik kiváló papja,, az esperességi özvegy- és árvaegy/et önfeláldo­zó pénztárosa hirtelen tragikus elvesztését is gyá­szolja. Jankó Károly, az irsui gyülekezet közsze­retetben álló s amolyan igazi puritán papi jelle­mű lelkipásztora hunyt el hirtelen, tragikus mó­don a múlt héten. Szinte nem is tudtunk hitelt ad-­ni a gyászhirnek, képtelennek tartottuk, hogy ez a csendes, munkás, önzetlen férfiú az ó békes­séges, engedékeny természetével visszaélő, sze­retetét gyűlölködéssel visszafizető, rossz lelkű ellenségeinek tért ki az élet országutjárál. ]un. 26-án húnyt el s jun. 28-án temették el fankó Ká­rolyt az irsai temetőben. — Az ő nyugodt bölcses­ségét nélkülözni leszünk kénytelenek ezután, akik vele együtt munkálkodtunk egyházunk szérüs kert­jében. Legyen álma csendes, emléke'áldott. Gyászhír. Hogy a halál aratásának mun­kája teljes legyen, még egy pestmegyei egyházi munkás halálaról kell beszámolnunk, fi mendei leányegyház levita-tanitója : Ferenc józsef ugyan­csak e napokban fejezte be munkás életét rövid szenvedés után. Ó is aránylag fiatalon, kb. 55 é­ves korában hagyta itt azt a munkaterét, amelyen sok küzdelam, sok lemondás, sok nélkülözés kö­zepette dolgozott híven, egyháza érdekeit tartván mindig saemei előtt. Gyászoló özvegyét, busuló árváit, sst tisztelő és sirató gyülekezetét vigasz­talja meg az Úr. Neki pedig adjon csendes pihenést siri álma. dunántult egyházkerület az egyházi vagyonok likvidálása és közulajdonba vétele foly­tán válságos anyagi helyzetbe került. Ilyen hely­zetbe fognak kerülni bizonyára a többi egyház­házkerületek, az esperességek, sőt egyes egyh.­községek is, a mig az uj világrendben uj forrá­sok nyitása mellett el nem helyezkednek. A Ta­nácsköztársaság nem csak hogy az egyházi va­gyon átvételét látta jónak, hanem kötelezte az egyházkerületet arra is, hogy a felveti ólíamse-

Next

/
Oldalképek
Tartalom