Evangélikus Őrálló, 1919 (15. évfolyam, 1-26. szám)

1919-05-29 / 21-26. szám

ISIS gyakorlatot biztosított, de a bevett vallásfeleke­zeteket — eltekintve a segélyezéstől — hatható­san védte. A vallásellenes propagandát pedig nem engedte meg, sőt büntette. Mi az evangelium világosságát nem féltjük, azért ezen védelem elvesztése felett nem is ke­sergünk. Aggaszt azonban az, hogy a vall. elle­nes prop. — eddig legalább ugy tetszik — bizo­nyos hivatalos támogatásban részesül, a vallás azonban esak magánügynek tekintetik s igy a vallási prop. is esak magán vállalkozás lehet. Azután, mig a vallás ellenes prop. a nyilt piacokon, népgyűléseken folyhatik, addig a vallási prop. a templom négy fala között .maradhat. Mig a vall. ellenes prop. az iskolába is be fog vonulni, addig a vallástanitásnak az iskolából ki kell majd köl­tözködnie. Hát tisztelettel bocsánatot kell kérnünk, ha aggódó lélekkel megállapítjuk azt, hogy ez nem egyforma fegyver, nem egyazonos szabadság a két propaganda részére. Ez a kétféle mérték az emberi társadalmat legfeljebb olyan két részre Jogja osztani, a mely soha sem tekint majd egy­másra szeretettel, a mire pedig ennek a hazának, a tanácsköztársaságnak is igazán felette szük­sége lenne. flzért mi arra kérjük a kormányzó tanácsot, legyen tőle távol, de annak még a látszata is, minden vallásellenes propagandatámogatása,mint ahogy távol van tőle a vallás támogatása, s ha egyszer elvileg a vallást magánügynek nyilvání­totta, legyen kegyes a vallásellenes propagandát is magánügynek tekinteni s minden hivatalos nyilt, avagy titkos támogatástól és vallásellenes ténykedéstől is messze távol maradni és az isko­lából is azt távol tartani. Ha ezen tiszteletteljes és valóban a polgá­rok egymásközötii békésséges életét célzó ké­relmünk meghallgatásra nem is találna, — mi akkor sem féltjük az evangelium világosságát, és nem féltjük a vallási szerény, magánjellegű propagandának az eredményeit sem, mert ez ezentúl is, mint eddig is — legalább nálunk, evangélikusoknál — esak szeretetet, csak meg­értési, csak békésséget, Isten előtti alázatosságot, Isten iránti hitet és bizodalmat fogja hirdetni és gyakorolni, mig a vallásellenes propaganda — a mint a jelek mutatják — ép ezeknek az ellen­kezőjét szándékozik tenni. Már pedig a józan emberiség, amely inkább szeret és akar hosszú békében élni, mint rövid háborúban, csahhamar be fogja látni, be kell látnia, hogy melyik irány való Istentől s melyiknek lészen örök élete. Hoszhó Istuán. fíz egyházi jau^k likuidáláse. Az egyházi javak likvidálása a következő irányelvek mellett történik: A likvidáló (felszámoló) bizottság feladata leltár mellett köztulajdonba átvenni mindent, ami az egyházi, hitfetekezeti és az általuk kezelt ala­pítványi vagyonok állagát képezte. Kivételt kéveznek: a templomok, nyilvános hápoínák és a rendszeres használatra szánt ima­házak, kálváriák, szobrok, haranglábak, valamint ezeknek a vallási szertartásaihoz szükséges fel­szerelései, amelyek nem leltározandók. A likvidáló bizottság minden átvett ingatlan (földbirtok, ház) és a hozzátartozó élő és holt fel­szerelésével együtt a helyi munkás-, földmives­és katona-tanácsnak adja át, mely tanács a to­vábbi kezelés és hasznosítás iránt gondoskodni tartozik, azt a fő elvet tartván szem előtt, hogy a termelés zavartalan folytonossága mindenek előtt és feltétlenül biztosítandó. A likvidáló bizottság az átvett pénz és ér­tékpapírokat a legközelebbi állampénztárba (adó­hivatal) tartozik beszállítani. Kivételt képeznek a mezőgazdasági, erdő­gazdasági vagy gyári üzemeknél talált azon pénz és értékpapírok, amelyek az üzem zavartalan folytatására szükségesek. Ezen értékek a helyi munkás-, földmíves- és katonatanács mint átve­vőnek a helyszínén adandók ót. A likvidáló bizottság által átvett mindennemű egyéb ingóságok (műkincs, könyvtár stb.) a helyi munkás, földmives és katonatanácsnak adandók át megőrzés végett. A helyi tanács a neki meg­őrzés végett átadott leltári tárgyakért teljes fele­lősséggel tariozik. Minden egyes leltárra az átadó a köv. zá~ ivadékot tartozik rávezetni: „A felelősség teljes elvállalása mellett kijelentem, hogy a leltárba fel­vett vagyonságon kívül semminemű vagyonságot nem kezelek, ilyen a legjobb tudásom szerint az egyház, ill. hitfelekezet birtokában nincsen, továb­bá, hogy semmit el nem titkoltam és el nem rej­tettem." Minden egyes leltár aláírandó az átadó (egyházi, hitfetekezeti hatózág vagy alapítványi kezelő) az átvét 1 átadást ezsközlö bizottság (lik­vidáló bizottság) és átvevő, ill. helyi munkás-, földmives- és katona-tanács által. Minden leltár 3 példányban állítandó ki, a­melyek közül az egyik az átadót, amásik az át­vevőt, il^. a helyi munkás-, földmives- és katona­tanácsot, a 3. a közoktatásügyi népbiztosság val­lásügyi likvidáló politikai megbízottját illeti meg, amely előzetesen továbbítás céljából a vármegyei egyházi vagyont likvidáló bizottságához külden­dők be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom