Evangélikus Őrálló, 1918 (14. évfolyam)

1918-11-03 / 43-44. szám

EV ANgELI KUS ŐjRÁLLO 1918 a részuénytársasági alapon létesített uállalatok igen könnyen jutnak olyan kezekbe, a me­lyek a uállalatot, az alapítók eredeti céljaitól egészen eltérő módon uezetik és egészen más célokra használják föl. A részuények az érték­papír-kereskedés forgalmának tárgyai. Még a néure szóló részuények is igen könnyen cserél­nek gazdát és néure szóló részuényeket kibocsá­tó részvénytársaságnál sem látok kellő biztosíté­kot arra nézue, hogy a részuények többsége olyan kezekbe ne jusson, amelyek a uállalatot egészen más célokra használják föl, mini a minő rendeltetéssel alapíttatott az meg.* A részvénytársaság rendszerint üzleti ala­pon áll és fejlődik. — Annál az üzleti cél lép előtérbe. — Már pedig az egyházi céloknak szol­gáló sajtó és nyomdauállalatnál más céloknak kell előtérben állaniok és az üzlet nem lehet a legkiuálóbb, a legfőbb cél. A részuénytársaság mellett uan az egyesü­lésnek, az anyagi erők tömörítésének más alak­ja is, a melynek sokkal megfelelőbben meg le­het adni az altruistikus jelleget és sokkal íöbb biztosítékot is lehet találni arra nézue, hogy a uállalat alapítóinak szándékai megouassanak. — Ez az alakulás a ssöuetkezeí. — És azért, ha eu. egyházunknak jelenleg élén álló uezérférfiai szük­ségesnek és időszerűnek látják az euang. sajtó­és nyomdauállalat létesítését, uegyék először fi­gyelembe, nem-e uolna sokkal helyesebb, ha a uállalat nem mint részuénytá rsasag, hanem ssö­uetkezeti alapon létesíttetnék ? A szöueteket alap­szabályaiba beilleszthető és ez esetben beillesz­tendő lenne, hogy esak az lehet a szövetkezet tágja, akit a szöueíkezet alapszabályaiban erre nézue megállapított szerue tagul elfogad. Föl akarom még hiuni a figyelmei arra, hogy ha a uállalat léíre jön, már előre kell gondos­kodni, hogy a rendelkezésre álló tőke jelentékeny része tartalékul szolgáljon és nyomda fölállítása, berendezése és üzemének megindítására szük­séges összegen fölül, mint forgó tőke álljon ren­rendelkezésre. Számos uállalat bukott meg ha­zánkban esak azért, mert a uállalat létesítésére szükséges összegen felül nem állott elegendő forgótőke rendelkezésére. A legtöbb ipari uálla­lat, uagg üzlet, — már pedig a nyomda ipari uál­lalat és a sajtó is manapság nagy részt üzlet, — keletkezésének első éueiben még nem jár nye­reséggel, sőt számos vállalatra, amely néhány éu mulua nagy uirágzásra tud emelkedni, sok költ­séget kell előlegezni. Ennélfogua a legnagyobb óuatosságot ajánlom e tekintetben is. *) Az alapítók erre gondoltak s azért az alapszabály intézkedni jog, hogy a részuények esak az igazgatóság engedélyéuel ruházhatók át másra. — Szerkesztő. Eiíy elíeleíMí magyar lelkészről A nagy és nemes törekuéseket meg nem értő rideg közöny, a fejletlen emberi lélek üres­ségéből fakadó kicsinyeskedés de sokszor ásta már sírját a legértékesebb úttörői munkásságnak is. A fényt, meleget, életet árasztó napsugárnak sokszor nehéz, sötét fellegek tömegén kell utat törnie, hogy eljuthasson a legutolsó, porban ver­gődő féreghez is. Az emberi művelődéstörténet az árny és fény folytonos harcának hosszú lán­colata, melyben magasztos eszmék esnek el uagy emelkednek győzelmi magaslatra. És akik e leg­fenségesebb csatákat uiuják, sokszor már csak korhadó fejfájuk ékessége gyanánt kapják az el­ismerés babérkoszorúját. Az élet ontja magából magunkbaszállásra késztető esetekei. A Meguáltó szeretetet és békét hirdet s keresztfán múlik ki. flz egykori olasz barát, Szent Gellért esanádi püspök iskolát létesít s lelkek sötétségét Isten országának terjesztésével űzi el. jutalma, hogy elfogják, szekeréuel együit a róla nevezett Gel­lért-hegyről letaszítják. Az iskolamesterek pél­dányképe, a szeretet és önzetlen munkásság ideálja, Pestalozzi egész vagyonát a népneuelésre költi. Neuhofi bukása után egy napja, hogy éhen kóborol s egy koldussal akad össze és cipője utolsó ezüst csatiját is odaadja. Révay a magyar nyelv úttörője és a tudós magyar pap, élete utolsó perceiben keserű csalódással jegyzi meg: „Elmék, munkálkádásorn minden különös jutalma nélkül". Az eléggé nem értékelt nagy drámaíró, Katona józsef elfeledett, szürke filiszterként hal el s néhány év múlva mér sírjára is alig akadni. A XVUl-ik század gazdasági életének lánglelkü reformátora, tudós Thessedik li. Sámuel szaruasi euang. lelkész szintén részeséué lett az úttörők martyr-koszorujának. Külföldi tanulmányai euró­pai látkörrel ruházták fel. Látja hazája vissza­maraaottságát, gazdasági fejlődésének primitivi­tását s mint kötelességhü, jó lelkipásztor, hazája s népe. boldogulásának önfeláldozó munkásává szegődik. Felállítja Szaruason 1780-ban az első ipari- és gazdasági tanintézetet, az országtól ka­pott 6 hold szikes földön, melyről egy tudós el­lenfele ugy nyilatkozott, hogy: „Ha a Jézus Krisz­tus gyönne, még annak se hinném el, hogy azon a hat hold sziken megél az élet." Gondos és szakszerű talajmiueléssel mégis csodás eredmé­nyeket ért el e szikes földön is Tessedik Sámu­el. Elméleti és gyakorlati oktatásaja többtermelés korszakos munkáját inditaíta meg. Tanítási terve* zetében ott szerepeltek az oluasás, földrajz, természetrajz, természettan, az emberi test isme­rete, dietetika, polgári építészet, rendőrség és pénsismeretek, kereskedelmi tudományok, tech-

Next

/
Oldalképek
Tartalom