Evangélikus Őrálló, 1918 (14. évfolyam)
1918-10-19 / 41-42. szám
junknak? Ostoruztuk-e az erkölcstelenséget oly eröuel, hogy a könnyebb uériiek, lazább erkölcsi felfogásúak szauunkra uisszarettentek és meghúzták magukat a házasság árnyában és touább éltek a küzdő férjnek tett hűségi Ígéretüknek? Uagy talán csak néztük a piszkos árt, hogyan sodorja magáual lelki gyermekeinket? Ezt is kérdezte tőlem egy katona. Nem tudtam neki felelni, mert ami hírt a katonák kapnak, sokszor megdöbbentő, azt pedig oluasom, hogy a test megmentéséről mindenki és mindenhol gondoskodnak, talán a lelkekre, a uallásos gondolkodásra is rákerül a sor, esak aztán ne későn kezdjék és pusztában elhangzó néhány szép prédikációnál intézzék el. Ez pedig csakis a papság feladata. A pap necsak gazdálkodjék, kereskedjen, takarékba járjon, a mindennapiért ezt is meg kell tenni, de uégre mégis csak a jóerkölcs, az erős keresztény gondolkodás, az istenben ualó élet megszilárdítása a kötelessége. Miért irom ezt? Azért, mert azt mondják katonáim, hogy ,,Egyes lelkész urak otthon i^era törődnek a családjainkkal, pedig azért uan ott, hogy gondja legyen mindenre és mindenkire." Ezeket nyugodt gondolkodású, jauakorbéli katonáktól hallottam, nyugodtan mondták el s ha még ma elkezdünk itten — és otthon dolgozni az elégedetlen hangból — hála szó uálik. Kérdés, hogy mit akarunk aratni: uirágot uagy töuist, ugy tétlenségben fogunk megmaradni, uagy uj erőuel kezdjük meg a nehéz de érdemes munkát. Ha dolgozunk, akkor nincs mit félnünk a mindent felforgató uj szellemtől, mert a kötelességteljesitést megkiméli az uj irány és egyházunkat megerősödne ragadja magáual. ildine 1918. IX. 20. Hrón Ferenc tábori lelkész. fiz euangelikus gimnáziumok munkája a háború alatt. Irta : Dr. Uietórisz József. II. 5. Az iskola belső életére is a katonai szellem nyomta rá a maga bélyegét s keuesebb éruényesülést engedett a ualláserkölcsi neuelés nemesebb köuetelményeinek. Rendeletek szabályozták a tantárgyak háborús uonatkozásainak ^ ^ kidomboritását, külön kellett katonai ismereteket i s t anitanur ik s az iskolai dolgozatokat részben & & £j&zintén a háború gondolatuilágának szolgálatába ^fellett állitanunk. Megröuidült a szorgalmi idő, * gl^glazult a fegyelem, elharapódzott a kötelesség_ ^Tf^lfasztás. Bizonyituányokat kellett adnunk— ^ módjára — katonai szolgálatok eljer v^Wstalpalé lenértékeül — ugyszóluán napról-napra megujuló, nem egyszer csak ugy henenyében kiadott rendeletek alapján. Es a gyári munka a köztudatban sok kárt okozó helytelen felfogás és magyarázat miatt minden időkre nyugtalanitó emléke lesz háborús teuékenysegünknek, s bizonyos elégtétel érzetéuel oluashatjuk a legújabb rendelkezéseket, melyek a katonatanulók uizsgálatának komolyságára hiuják fel a tanártestületek figyelmét. 6. Ifjuságunh hadiszolgálatára különben alig lehet panaszunk, mert diesekués nélkül mondhatjuk el, hogy a hadbauonultak a harctéren, az itthonmaradtak a nekik megfelelő körben iparkodtak eleget tenni a nagy idők komolyan parancsoló szauának. Tudtak lelkesedni annyira, hogy főleg eleinte önként is besoroztatták magukat; tudtak együttérezni a szenuedókkel s hozzájárulni a sok sok gyűjtéshez, amely minden képzeletet meghaladó uáltozatossággal igyekezett közel férni hozzájuk; tudtak gyakorlati ügyességet is bemutatni, mikor cserkészszolgálatra, mezőgazdasági munkára, ipari uagy kereskedelmi alkalmazásra került a sor. Egyik-másik intézetünkben még lelemondani is tudtak jól megérdemelt jutalmakról, hogy ezzel is enyhítsék a gyógyításra uáró . sebeket. Azt azonban, hogy mindezt időtlen-időkig olyan teljes kitartással fogják uégezni, amily hatalmas nekilendüléssel kezdték: esak a legnagyobb önámitással lehetne állitanunk. ?. Ami a tanárok háborús munkáját és hadiszolgáltatásait illeti, arról a száraz tények is hangosan beszélnek. Körülbelül egyharmad részük hadi szolgálatra uonult be, s ott küzd ma is, ha uégkép meg nem rokkant, uagy hadifogságba nem került, uagy hősi halált nem halt. Az itthon maradtak tetemesen emelt óraszámmal négy éuen át teljesen díjtalanul helyettesitették a táuolleuőket, s ott uoltak mindenütt, ahol uöröskereszt szolgálatról, jóléti bizottságról, hadigondozásról, polgárőrségről, hadifoglyok gyámolitásáról uolt szó. Nem egy helyen még a nyugalmazottak is munkába állottak, hogy hozzájáruljanak a más módon meg nem oldható feladatok uégzéséhez. Ugyancsak a mi tanártestületeink tagjai mutattak példát arra, hogy ismeretterjesztő előadások és háborús összejöuetelek rendezéséuel mimódon kell uégezni a feluilágositásnak és egyben jótékonyságnak a mai időkben annyira nélkülözhetetlen munkáját. 8. Az ifjúságnak és a tanártestületnek egymáshoz való viszonyát a háború közuetetlenebbé, bensőségesebbé tette, mint amilyen az a háború előtt uolt. Ha máskor is elég gondot fordítottunk ifjainknak az iskolán kiuül tanúsított uiselkedésére, még nagyobb mértékben tesszük ezt most, amikor oly sok nem hiuatott tényező játszik sze<f Ar x ^ V
