Evangélikus Őrálló, 1918 (14. évfolyam)
1918-10-04 / 40. szám
1918 EVANGF.Í-IKUS ŐRÁLLÓ 295 tének erősítése esak töredék-eredmény. Egyházat építeni esak a hiuek hitén és életén keresztül lehet. Éppen azért az igazi egyházkormányzat nem merül ki a külső rend és egység biztosításában, hanem utolsó célját a hitéleti közösség erősítésében bírja. Ez az egyházkormányzat programmjának elutasithatatlan isteni alapja. Az egyház belső erejének és hitegységének kiépítése azután megadja az egyház külső szeruezetének s külső elhelyezkedésének keduező feltételeit. Testuérem! Nehéz, de nagy időben lépsz dieső elődök örökébe. Körülöttönk tüztengerbe merül a féluilág, lábunk alatt megremeg a föld, s gomolygó uiharfelhők sötétjéből a rémület paripáin ijesztő óriások közelednek felénk, kezükben kard, ajkukon ellenséges szellemi áramlat herold-szaua. Megbirja-e egyházunk a méginduló nehéz küzdelmet? Lesz-e anyagi és erkölcsi ereje munkáual beilleszkedni az átértékesüléssel és erőeltolódással kialakuló uj uilágba? Testuérem! Az egekre nézz és ne félj 1 Nem az örök eszmények, hanem csak a gyarló emberhitek inogtak meg. És nem az ember-erők, hanem az isteni igazságok győzik meg a uilágot. Nagy alakulások megnehezíthetik, de meg nem szüntetik egyházunk hiuatását. Nem mulandó embergondolat, hanem maga a uilágkormányzó Isten bízta reánk a reformáció áldásait: az örökkéualó kijelentést, a lelkiismereti szabadságot, az Úr üduözitó kegyelmen megépülő s az egyéni meggyőződés mélységeiből erősödő uallásosságot. Reánk bizta, hogy úgy építsük a nemzetet, az emberiséget, hogy legyünk az ő örökkéualó isteni akaratának lélekbe irott leuele. Az egyház éruényesülésének és létjogának mértéke az egyház lelkébe irott isteni megbízás betöltésének mértékétől függ. Ha szóba ueszitjük erőnket, s a mult dicsőségéuel leplezzük uj küzdésre, alkalmazkodásra, alkotásra képtelenségünket, akkor is uégigzúg Tertulliánnak az elerőtlenedett uallások felett ítélkező szaua: „Kik uagy tok? honnan jöttök? mit akartok? . . „ fí tegnapéi u^gytok!" De ha munkáual, eszmény megualósitásáual, isteni karizmáink értékesitéséuel, egyházunk örökkéualó igazságainak megőrzéséuel s a uáltozott időkben ualó éruényesitéséüel egyakarattal és egy sziuuel dolgozunk, akkor mienk a jöuendő. Elmaradhatnak mögöttünk kiélt eszmék, mint a uilágür éjszakájába temetkező, kiégett csillagok, a tegnap uallásai fölött diadalmasan előretör a holnap uallása: az isteni kegyelem és szeretet, az emberi munka és méltóság, a lelkiismeret és emberjóság uallása: a Krisztus lelkének egyházunk lelkébe jegyzett örök bizonyságleuele. Erre a nagy munkára hiuattál, Testuérem, indulj az Ur kegyelmének erejéuel. Légy az Úr kegyelme és hited által erős. Higyj egyházunk s önmagad hiuatásában s mindkettőbe uetett bizodalmadat erősítse az Úrba uetett bizodalom. „Ilyen nagy bizodalommal ualó dicsekedésünk a Krisztus által uagyon Isten előtt. Nem hogy alkalmatosak uolnánk mi magunktól ualaminek gondolására, úgymint magunktól, hanem hogy alkalmatosak uagyunk, Istentől uagyon 1" Ha pedig egykor uisszaadod a lelkedbe irott megbízó leuelet, a te megbízó Istenednek, legyen előtte kedues az az emberi uálasz, mit arra földi életed reájegyzett. Egyházunk fejlődésében pedig maradjon meg minden időkben ama igazi bizonyságleueled, „mely nem téntáual, hanem az élő Isten lelkéuel íratott, nem kőtáblára, hanem az egyház sziuébe." Ez a bizonyságleuél uilágitson át a mulandóságból az örökkéualóságba s hirdesse az Úr kegyelmének ember-munkában megnyilatkozó dicsőségét. Amen. ffz euangelikus gimnáziumok munkája a háború alatt. Irta: Dr. Uietórisz József. 1. A magyar középiskolának gimnáziumi és reáliskolai ágazata, jellegére ualó tekintet nélkül, külön-külön a részletekben is egységes, öszszefoglalua pedig nagyjában megegyező tanteru és utasítások szerint uégzi a maga munkáját. Ha semmi egyébb nem lenne ez a munka, mint az előirt rendeletek uégrehajtása, nem lenne okunk arra, hogy különbséget tegyünk felekezeti és nem felekezeti intézet között. Könnyen föltehető ugyanis, hogy az egységes célt egységes eszközök fogják biztosítani. Minthogy azonban ma még nem jutottunk oda, hogy a felekezetiességtől mentes közoktatásról mint kizárólag az állam jogáról és kötelességéről beszélhessünk: egyelőre annyit állapítsunk meg, hogy különbség akkor is lesz az iskolák között; sőt nemcsak elkerülhetetlen, hanem kiuánatos is, hogy legyen különbség. Elkerülhetetlen, mert emberi egyéniségen alapul, és kiuánatos, mert uersenyre buzdit. 2. Mennél behatóbban uizsgáljuk a mi munkánkat, annál inkább arra a meggyőződésre jutunk, hogy (e munka) teljesen beleilleszkedik ugyan a magyar középiskolák háborús teuékenységébe, mégis uannak számszerűleg ki nem mutatható, szinte alig mérlegelhető jelenségek, amelyek megengedhetőué teszik, hogy külön az euangelikus gimnáziumok munkájáról beszéljünk. E különbség egyik oka az euangelikus tanár hiuatásában, a másik az euangelikus gimnáziumoknak, hogy ugy mondjam leuegőjében rejlik. Szándékosan mondom, hogy rejlik, mert se nem hiualkodik, se nem erőszakoskodik, fíz euangelikus