Evangélikus Őrálló, 1918 (14. évfolyam)
1918-08-24 / 35. szám
1918 zetlenül, de — kérdem — részben nem magunk uagyunk-e ennek is az okai; próbáltuk-e mi ualaha a közuéleményt erre uonatkozólag, amúgy férfiasan, feluilágositani és felrázni; s nem szoritkoztunk-e csupán egynéhány zártkörű sóhajra s egynéhány erélytelen és szintelen gyűlési határozatra?! A Lutherania sok mindenféle nyomorúságának az az oka, hogy gyámoltalan és orránál fogna engedi magát uezettetni gyakran olyanok által, a kik nem épen a legjobb barátai, — és esak nyög, sóhajtoz, a helyett, hogy az Élet jogán kezébe ragadná a csákányt s utat törne magának a kősziklába. Talán megérti mindenki e képies beszéd összefüggését a szóban forgó kérdéssel. Az, hogy mi ualahol — a miről szintén esett szó — nyomdát neszünk uagy szeruezünk, amelynek homlokzatára aztán odaillesztjük az „Euang." jelzőt, szép és helyes dolog, de ne ámitsa magát senki azzal, hogy ezzel a protestáns sajtó kérsét már megoldhatja, fl nyomda is jó dolog, ámde — nézetem szerint — a kisebb dolog egy napilapnál, mert a nyomda tápláléka a tulajdonképeni bökkenő, az a pár száz ember, a ki a nyomdát napról-napra, hétről-hétre, éuről-éure ellátja a szükséges és jó táplálékkal s ezek közt nem egy olyan egyén, a kinek a fizetése felülmúlja a miniszterelnök fizetését. S egy kész napilapnál mindezt már készen lehetne találni, esak azt az apparátust a mi szájunk ize szerint ualó dalolásra kellene hangolnunk s közzéje esetleg egy olyan embert is bejátszanunk, a ki a mi kottánkat is érti. Egyet kérek esak, a mikor azt a megoldási módot most meggondolásra ajánlom: ne üsse el ezt a dolgot senki egy nagyúri gesztussal, uagy azzal az ellenuetéssel, hogy „az nem fog megmenni." Nem próbáltuk: tehát nem tudjuk. Próbaíjuk meg! Lépjünk érintkezésbe egy néhány előkelő napilappal s ajánljuk fel nekik azt, a mit tudunk. De előbb legyen ualamink, a mit felajánlhatunk. S erre kell a megbeszélés, az agitáció, az áldozatkészség. S én hiszem, hogy ha mi a helyzet magaslatára emelkedünk s nem engedjük magunkat, holrpi kicsinyes szempontok s helyi erdekek által befolyásoltatni, s belenyulunk a zsebünkbe es a sziuünkbe: mi akkor meg is teremtjük a mai babiloni fogságból kiuezető eszközöket. Paulik János tiszaker. lelkészegy. elnök. A titíMníuIi egyházkerület közgyűlése. u. Szombathelyen aug. 14-én megtartott éui rendes közgyűlés Pálmai Lajos ker. főjegyző imádságáual uette kezdetét. Dr. Berzsenyi Jenő kerületi felügyelő megnyitójában felhiuta a kerület figyelmét a szeretetház kiépítésére, a kerületi nyomda alapítására, a diákszöuetség, a Luther szöuetség fontosságára és a papi szeminárium szükségességére. Megalakulás, üduözlés után a közgyűlés a megüresedett állásokat töltötte be s meguálasztotta a főiskolai nagybizottságba tagul Dr. Heimert, a pénzügyi bizottságba Radó Lajost, a lelkészuizsgáló bizottságba Dr. László Kálmánt és Dr Zergényi Jenőt, a Baldáesy bizottságba az elnökségen kiuül Dr. Ostfy Lajost, töruényszéki biróuá pedig Dr. Groseh Józsefet. Azután a püspöki jelentés került napirendre, melyet a közgyűlés tudomásul uett s ennek kapcsán a köuetkező határozatokat hozta: örömmel értesül a reformátiói jubileuma alkalmából megtartott ünnepségekről és alkotásokról s ezekről külön emlékfüzetben fog a háború után megemlékezni ; az 1848. XX. te.-nek az egész uonalon ualó igazságos uégrehajtását kiuánja; háláual és tisztelettel emlékszik meg Báró Prónay Dezső áldásos működéséről s üduözli az uj egyetemes felügyelőt: Báró Solymosy Lajost ualamint Dr. Raffay Sándor püspököt; Bancsó Antalt 40 éues tanári jubileuma alkalmából háláual, elismeréssel és szeretettel üduözli; felterjesztést teszlaz egyetemes közgyűléshez, hogy az államsegélyezés módjának a leányiskolákra ualó kiterjesztése kérelmeztessék; a theol. fakultás ügyéről, miuel a pozsonyi theol. akad. bekapcsolását az egyetembe nem remélheti, ez időszerint nem tárgyal, hanem a soproni theol. akadémiát fenntartja és miuel nagyobb anyagi áldozatra lesz szükség, kiküld egy bizottságot. Hosszú uitát idézett elő a pénzügyi bizottság által jauasolt kultur adó behozatala. fl bizottság tekintettel a kerület közép és főiskoláinak állandó deficitjére azt indituányozta, hogy az állami adó 6 0 y-a uetessék ki a kerületbeli euangelikusokra kulturadó eimen. Seholtz Ödön, miuel ez idő szerint csak ennyi szükséglet fedezéséről kell gondoskodni, esak 4 °/'o-ot i ndituányoz. Sok hozzászólás után a kérdést néuszerinti szauazással döntötték el, 40 igen 15 nem ellen a 6 % diadalmaskodott, azonban a kérdést az egyházközségekhez terjesztik alkotmányos tárgyalás céljából. A közgyűlés azután háborús segélyeket szauazott meg s meghallgatta a főiskoláról, középiskoláról, a tanitóképzőről és leányiskoláról szóló jelentést s meghozta a szükséges határozatokat.
