Evangélikus Őrálló, 1918 (14. évfolyam)

1918-08-10 / 33. szám

243 tiirelmeskecjiip.il a végletekig, mely már valósággal a mi igazságaink kárára megy. Védelmezzük energikusan a reformáció igazságait 1 Houa is tartozunk? Mi jámbor halandók azt hisszük, hogy mi, a mi egyházunk tagjai vagyunk. Ábránduljunk ki ebből a téves hitünkből, mert Baranyai Jusztin azt mondja az Egyházi Közlönyben: „minden érvényes keresztség az egyedül isteni jogon létező Egyháznak, tehát a római hatholihus anyaszentegyháznak teszi tagjává az embert", Az „egyház minden tagja természetszerűleg az ő joghatósága alatt áll". Ezt mi esak pium desideriumként fogadjuk s mint ilyet megmosolyogjuk. Higyjék el nekünk, hogy nem vagyunk az ő egyházuk tagjai s mi nagyon jól érezzük magunkat a mi joghatóságunk alatt is és esak azon töprengünk, hogy az ilyen doktorok milyen szellemben tanitjá

b a hittanhallgatókat és tanárokat ? . „£S mi uallásunk". „Nagyszabású műnek", mitöbb „egyik legjelentősebb magyar reformáezió jubileumi kiadványnak" jelzi e Wern/e-féle „Einführung"-hoz hasonló vallástudományi kalauzt Íróinak egyike kissé reklámszerűen a Protestáns Szemle múltkori füzetében. írói, a kolozsvári ref. theol. tanárok (kívülük még Nagy K. püspök és Bartók Gy. egyetemi tanár) 2 kötetre tervezik, melynek egyike „a keresztyén vallás történelmi fejlődését" mutatja be, s már mégis jelent, másikának pedig „a református keresztyén világ- és életnézlet kőrponalozása s a uallás és az egyház gyakorlati élettevékenységeinek a kálvini eszmény jegyében való bemutatása a feladata". Gzéluk az, hogy „egy egységes szellemű, rendszeres összefoglaló művel előbbre vigyék a theol. tudományok népszerűsítésének a mi magyar protestáns világunkbn (síel) eddig nagyon gyeren munkált, pedig eléggé föl nem mérhető fontosságú ügyét" s másrészt a theológus kezébe adjanak „egy Wern/e-/;es hasonló terjedelmű és konezepeióju encziklopédiát", mint „bevezető tájékozódást és betetőző összefoglalást." Tehát „a ref. ker. világ- es életrészlet kőrvonalozása" és a kálvini eszmény" hidomboritása egy tudományosnak hirdeicií theol. eneziklopédiában 1 Wernle bizonyára nem ilyen szűkebb felekezeti ezélzattal irta meg müvét. — A „Prot. Szemle" ugyan-e füzetében olvassuk Sebestyén jenö Kálvinszöv. felolvasását „a predesztinációról és problémáiról'. Ebben Kálvin „horribile deeretum

w-nak jelzett különben magán theol. nézeteként fönmaradt fatalista és supralapsarista predesztinációja szellemében az van mondva, hogy „Isten akarata kétféle formában jelentkezik számunkra az ember és a mindenség életében, egy titkos és egy ki1318 nyilatkoztatott formában". E meghatározás ebben a beállításban élénken emlékeztet az ősker. egyházi krisztológia dyotheletismusára s a középkori skolasztikusok dupla igazságára. íme hová vezet ez az erőltetett Huyper-féle Hálvinkultusz. Nem csoda, ha annak túlzásaira és fékezésük ezéljából Zoványi kissé szertelenül válaszol. Theol. Szaklapunknak meg kellene látnia ilyeneket, (e) BEJÉLET. Felvilágosítás. Az Evang. Lap legutóbbi számában „fl posztó és bakancs"-ról irt Illő fölvonásos cikkével nagy szenzációt vélt bizonnyal elérni. Egy, a Népruházati Bizottság junius'19-éről kelt leirata alapján a Meie elnökségét akarja megvádolni azzal, hogy a posztó és bakancs ügyben önkényüleg és igazságtalanul járt el, s magának akarja kiutaltatni a babért, hogy ő ez igazságtalanságra rájött, s a minden szenzációt föltünteto Népruházati Bizottság leiratát megszerezte. A tárgyi megvilágítás szempontjából közöljük a következőket: A Népruházati Bizottság azt a leiratát, melyre az Ev. Eap hivatkozik, nem a Meie elnöksége kapta. S ez irathoz az Ev. Eap szerkesztője nagy utánjárás nélkül is hozzájuthatott ama lelkészképviselő utján, aki a Meie ily irányú sikeres működése után minden megbízatás nélkül' az ev. lelkészek számára külön kérvényezett ruhaszövetet, ez által az illetékes forumok előtt azt a látszatot keltve, mintha a mi testületünk az oldo.t kéuénél is oldottabb lenne. S mert sem az általánosítást, sem a dodonai homályt sem szeretjük, s azt is közölhetjük, hogy ez a lelkészképuiselő Kovácsi Kálmán uolt. A Népruházati Mizoítság bizonnyal hozzá intézte az Eu. Eap által közzétett leiratot, mintegy tudomására hozua, hogy a lelkészek ügyét az arra hivatott forumokkal intézi el. Uiszont a lelkészegyesületi elnökhöz érkezett leirat igy uan szöuegezue: „A m. kir. kereskedelemügyi miniszter ur bőr- és textilügyi meghatalmazottjának elnöklete alatt működő közös munkabizottság május 24-én 703 sz. alatt a legsürgősebben ellátandó lelkészek, lelkészfeleségek, özuegyek, gyermekek és áruák részére" ennyi és ennyi ruhanemű kiutalását engedélyezte. E leuél julius 6-áról uan keltezve s kiadva 6220,1918 sz. alatt. Viszont a Magyar Pamutközpont 14725 1918 sz. julius hó 8-án kelt átirata meg ezzel a kitétellel végződik: „a kiutalt pamutanyag kizárólág a fenti lelkészi egyesület részére használható fel." íme tehát ez az Eu. Eap három föluonásos kirohanásának a csattanója. A lelkészegyesület EVANGFLIKO ORALLO