Evangélikus Őrálló, 1918 (14. évfolyam)

1918-08-10 / 33. szám

243 tiirelmeskecjiip.il a végletekig, mely már valóság­gal a mi igazságaink kárára megy. Védelmezzük energikusan a reformáció igazságait 1 Houa is tartozunk? Mi jámbor halandók azt hisszük, hogy mi, a mi egyházunk tagjai va­gyunk. Ábránduljunk ki ebből a téves hitünkből, mert Baranyai Jusztin azt mondja az Egyházi Közlönyben: „minden érvényes keresztség az egyedül isteni jogon létező Egyháznak, tehát a római hatholihus anyaszentegyháznak teszi tag­jává az embert", Az „egyház minden tagja ter­mészetszerűleg az ő joghatósága alatt áll". Ezt mi esak pium desideriumként fogadjuk s mint ilyet megmosolyogjuk. Higyjék el nekünk, hogy nem vagyunk az ő egyházuk tagjai s mi nagyon jól érezzük magunkat a mi joghatóságunk alatt is és esak azon töprengünk, hogy az ilyen dok­torok milyen szellemben tanitjá b a hittanhallga­tókat és tanárokat ? . „£S mi uallásunk". „Nagyszabású műnek", mitöbb „egyik legjelentősebb magyar reformáezió jubileumi kiadványnak" jelzi e Wern/e-féle „Ein­führung"-hoz hasonló vallástudományi kalauzt Íróinak egyike kissé reklámszerűen a Protestáns Szemle múltkori füzetében. írói, a kolozsvári ref. theol. tanárok (kívülük még Nagy K. püspök és Bartók Gy. egyetemi tanár) 2 kötetre tervezik, melynek egyike „a keresztyén vallás történelmi fejlődését" mutatja be, s már mégis jelent, má­sikának pedig „a református keresztyén világ- és életnézlet kőrponalozása s a uallás és az egy­ház gyakorlati élettevékenységeinek a kálvini esz­mény jegyében való bemutatása a feladata". Gzéluk az, hogy „egy egységes szellemű, rend­szeres összefoglaló művel előbbre vigyék a theol. tudományok népszerűsítésének a mi magyar pro­testáns világunkbn (síel) eddig nagyon gyeren munkált, pedig eléggé föl nem mérhető fontos­ságú ügyét" s másrészt a theológus kezébe ad­janak „egy Wern/e-/;es hasonló terjedelmű és kon­ezepeióju encziklopédiát", mint „bevezető tájéko­zódást és betetőző összefoglalást." Tehát „a ref. ker. világ- es életrészlet kőrvonalozása" és a kálvini eszmény" hidomboritása egy tudományos­nak hirdeicií theol. eneziklopédiában 1 Wernle bi­zonyára nem ilyen szűkebb felekezeti ezélzattal irta meg müvét. — A „Prot. Szemle" ugyan-e fü­zetében olvassuk Sebestyén jenö Kálvinszöv. fel­olvasását „a predesztinációról és problémáiról'. Ebben Kálvin „horribile deeretum w-nak jelzett kü­lönben magán theol. nézeteként fönmaradt fata­lista és supralapsarista predesztinációja szel­lemében az van mondva, hogy „Isten akarata két­féle formában jelentkezik számunkra az ember és a mindenség életében, egy titkos és egy ki­1318 nyilatkoztatott formában". E meghatározás ebben a beállításban élénken emlékeztet az ősker. egy­házi krisztológia dyotheletismusára s a középkori skolasztikusok dupla igazságára. íme hová vezet ez az erőltetett Huyper-féle Hálvinkultusz. Nem csoda, ha annak túlzásaira és fékezésük ezéljá­ból Zoványi kissé szertelenül válaszol. Theol. Szaklapunknak meg kellene látnia ilyeneket, (e) BEJÉLET. Felvilágosítás. Az Evang. Lap legutóbbi számában „fl posztó és bakancs"-ról irt Illő föl­vonásos cikkével nagy szenzációt vélt bizonnyal elérni. Egy, a Népruházati Bizottság junius'19-éről kelt leirata alapján a Meie elnökségét akarja megvádolni azzal, hogy a posztó és bakancs ügyben önkényüleg és igazságtalanul járt el, s magának akarja kiutaltatni a babért, hogy ő ez igazságtalanságra rájött, s a minden szenzációt föltünteto Népruházati Bizottság leiratát megsze­rezte. A tárgyi megvilágítás szempontjából kö­zöljük a következőket: A Népruházati Bizottság azt a leiratát, melyre az Ev. Eap hivatkozik, nem a Meie elnöksége kapta. S ez irathoz az Ev. Eap szerkesztője nagy utánjárás nélkül is hozzá­juthatott ama lelkészképviselő utján, aki a Meie ily irányú sikeres működése után minden meg­bízatás nélkül' az ev. lelkészek számára külön kérvényezett ruhaszövetet, ez által az illetékes forumok előtt azt a látszatot keltve, mintha a mi testületünk az oldo.t kéuénél is oldottabb lenne. S mert sem az általánosítást, sem a dodonai ho­mályt sem szeretjük, s azt is közölhetjük, hogy ez a lelkészképuiselő Kovácsi Kálmán uolt. A Népruházati Mizoítság bizonnyal hozzá intézte az Eu. Eap által közzétett leiratot, mintegy tudomá­sára hozua, hogy a lelkészek ügyét az arra hi­vatott forumokkal intézi el. Uiszont a lelkész­egyesületi elnökhöz érkezett leirat igy uan szö­uegezue: „A m. kir. kereskedelemügyi miniszter ur bőr- és textilügyi meghatalmazottjának elnök­lete alatt működő közös munkabizottság május 24-én 703 sz. alatt a legsürgősebben ellátandó lelkészek, lelkészfeleségek, özuegyek, gyermekek és áruák részére" ennyi és ennyi ruhanemű ki­utalását engedélyezte. E leuél julius 6-áról uan keltezve s kiadva 6220,1918 sz. alatt. Viszont a Magyar Pamutközpont 14725 1918 sz. julius hó 8-án kelt átirata meg ezzel a kitétellel végződik: „a kiutalt pamutanyag kizárólág a fenti lelkészi egyesület részére használható fel." íme tehát ez az Eu. Eap három föluonásos kirohanásának a csattanója. A lelkészegyesület EVANGFLIKO ORALLO

Next

/
Oldalképek
Tartalom