Evangélikus Őrálló, 1918 (14. évfolyam)

1918-06-13 / 24-25. szám

Budapest, 1918. junius 13. 24-25 s^árTV // ORALL EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP. A lapot szellemi és anyagi tekintetben ilieíő mindennemű postai küldemény, a hiröetések szövege és ára, valamint az eset­leges reklamáció is a lap tu­lajdonosához: Noszké István lelkészhez Rákoskeresztúrra (Pest megye) külöendő. ISJ SQ FELELŐS SZERKESZTŐ KS LAPTULAJDONOS: NOSZKÓ ISTVÁN rákoskeresztúri leikés/,. Helyettes szerkesztő: ÍT1ARCSEK ]ÁNOS bpesti vallástanár. FÉMUNKATAKSAK : Scholtz Ödön Dr. Varsányi Mátyás Blatniezky Pál ígfaM eip3rf»st-lelkí?s7, budai 11. lelkész. cinkotai lelkész. Megjelenik hetenként epv iven A lap ára : Egész évre 20 K Félévre 10 K Egyes szám ára 50 f Hirdetések és palyazatok ana: Egres*. oldal . 40 E A Uando uirdat-éseKiuege: ;yi sav nnt TAR PALOMIBByZÉH: VEZÉRCIKK: Észleletek a legutóbbi egyházi választásokról. — Az a szegéiig Lutheríársaság. Paulik János. A uallás a világháborúban. Stadtrueker Gyula. — Tábori lelkészi honfereneia. Dzurányi Dezső. — Irodalom. — Belélet — Pálgázatok és hirdetések. Észleletek a legutóbbi egyházi uálasztásokról. fiz autonómiának egyik legfontosabb ismér­ue a szauazás, mert ebben, de különösen a uá­lasztási jog gyakorlásának alkalmáual adatik meg a mód és alkalom arra, hogy ugy az egyesek, ualamint az összességek az őket megillető jogo­kat szabadon gyakorolhassák. A jog azonban olyan szabály, amely kötele­zettségekkel is jár. Ez a kötelezettség pedig abban csúcsoso­dik ki, hogy a szauazásra jogosult, egyrészt ezen jogot tényleg gyakorolja, másrészt pedig, hogy azt az előirt szabályok értelmében helyesen gya­korolja. Hisz látjuk, hogy például a mostani töruény­hozási áramlat, mely a jogok kiterjesztését tűzte ki zászlajára, régebbi töményeinkkel szemben — mely minderre nem prouideált — a uálasz­tási jog gyakorlását jogköuetkezmények terhe alatt kötelezőué kiuánja tenni mindazokra, akiket az megillet. Buangélikus egyházunk E. A. ugy az egyes egyháztagokat, de különösen az egyházközsége­ket az autonómiában rejlő legmesszebbmenő uá~ lasztási joggal ruházta fel, mert hisz ezzel akarta kifejezésre juttatni az E. fi. 11. §-ában lefektetett azon eluet, hogy egyházunkban „minden hatalom az egyházközségből ered". A most elmúlt röuid két hónap alatt euan­gélikus egyházunkban két fontos uálasztás határ­ideje járt le, s azoknak eredménye közzé tétet­uén, nem kis megdöbbenéssel állapitottuk meg azt a szomorú tényt, hogy az egyetemes egyház egyházi és iskolai felügyelőjére beadott szaua­zatokból 126-ot, a bányakerületi püspökre beér­kezett szauazatok közül pedig 36 szauazatot az illető szauazatbontó bizottságok kénytelenek uol­tak alaki okokból éruényteleneknek ny iluánitani. Hogy alaki kellékek hiánya ezen fontos szauazatok leadásánál — melyeknek az egyes egyházközségek ualódi akarat megnyilatkozását kellene feltüntetniük — egyáltalában előfordul­hatnak, az majdnem érthetetlen és meg sem ma­gyarázható, sőt nem is menthető, mikor az E. A. 45, 98 és 99 §§-ai a szauazatok alaki kellékeit részletesen körülirják és taxatiue felsorolják. Az egyházkösiséfii közgyűlés elnökei az E. fi. 43 §. értelmében rendszerint a lelkész s az egyházközségi felügyelő s illetue töruényes he­lyetteseik, akik elsősorban uannak hiuatua a fon­tos szavazásoknál ügyelni felelősség terhe alatt arra, hogy az egyházközség akarat elhatározá­sának megnyilatkozása szabályszerűen az alkot­mánynak megfelelő módon jusson kifejezésre, s hogy annak éruénye semmiféle uiszonylatban — sem anyagilag, de főkép alakilag — kijogásol­ható uagy megtámadhat® ne legyen. De ime mit látunk és észlelünk ? Fájó sziuuel látjuk azt, hogy a szauazások­nái egyáltalában az illetékes tényezők ezen fon­tos aktus minden mozzanatának lebonyolításá­ra, felelősségük dacára sem szentelnek oly oda­adást és figyelmet, mely pedig töruényszerü kö­telességük uolna — ele megdöbbenéssel észlel­jük azt a sajnálatos körülményt, hogy a szauaza­tok alaki kellékeinek uagy a kitűzött határidők pontos betartására sem uetnek semmi súlyt. Ennek pedig E. A nyunk értelmében súlyos köueíkezményeit abban k, hogy az illető egy­házközség az autonom iban rejlő legfőbb jogá­nak töruényes éruényesitésétől, uezetőinek felü­letessége és lanyhasága sőt sajnos ily esetek is észlelhetők — szándékossága folytán elesik. Ha rnár most a fentebb emiitett két fontos uálasztásnál éruényíeíennek nyiluánitott szauaza­L, apunk legközelebbi száma junius hó 27~én megjelenni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom