Evangélikus Őrálló, 1917 (13. évfolyam)
1917-12-31 / 52. szám
1917 EVANGEL I KUS ORALLO képesek, s amennyiben az állam pénzügyi helyzete ezt megengedi. E törvény azokat az államsegélyeket sem érinti, amelyek az itt felsorolt egyházakat eddig alkotott vagy jövőben alkotandó külön törvények vagy ily törvényeken alapuló szerződések értelmében akár egyházi, akár iskolai célokra illették vagy ezután illetni fogják, vagy a fejlődés mértékéhez képest szükségesnek fognak mutatkozni. 6. §. flz 1. §-ban emiitett alapítványi tőkekamatjairól, illetőleg a 2. §-ban emiitett évi járadékról mindenik egyház külön-külön, a kamatok, illetőleg a járadékösszeg felvételét köuető minden naptári év hatodik hónapjának végéig a ref. egyház a ref. egyetemes konvent által; a magyarországi ág. hitv. eu. egyház az ág. hitv. ev. egyetemes közgyűlés által, a Magyarország erdélyi részeiben levő ág. hitv. eu. országos egyház az országos konzisztórium által és az unitárius egyház az egyház képviselő tanácsa által jóváhagyott elszámolást köteles hemutatni a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. Amennyiben valamelyik egyház a vallásés közoktatásügyi miniszter ismételt felszólitása dacára az elszámolást be nem mutatja, vagy amennyiben a bemutatott elszámolásból az tűnnék ki, hogy az alapítványi tőke kamatai egészben vagy részben nem a 4. §-ban meghatározott célokra fordittatik, a vallás- és közoktatásügyi miniszternek jogában áll az illető egyház javára eső alapítványi tőke kamatainak kiutalványozását, a számadások bemulatásáig, felfüggeszteni, illetőleg a más célokra fordított összegek visszatérítési kötelezettségét kimondani. E miniszteri határozat ellen az illető egyház az értesítéstől saámitott SO nap alatt a közigazgatási bíróságnál panasszal élhet. 7. §. flz 1895. évi XE11. t.-e. által bevett izr. vallás javadalmazására az állam 25 millió korona örökalapitványt létesít, melynek 4 %>-os kamata, azaz 1 millió korona, mindaddig mig az állam az alapítványi tőkét egészben vagy részben ki nem fizeti, az 1920—21 évi költséguetési évtől kezdve az állami költségvetésbe beállítandó, flz 1917 18. éui költséguetésbe beállított segély ebbe a kamatösszegbe beoluad és az 1918 19. éui költséguetésben 260,000, azután pedig éuről éure 250.000 koronáual emelendő, mig az 1920 21. éui költséguetésben az 1 millió koronát eléri. Magában értetik, hogy az alapituányi tőkének egészben uagy részben ualó kifizetése, amelynek jogát az állam magának fentartja, mely azonban határidőhöz kötue nincs, a kamatösszegnek, uagy ez összeg megfelelő hányadának, költséguetésbe állítását és fizetését megszünteti. Mindaddig, mig az izraelita uallás önkormányzati szeruezete töruényesen létesül, a tőke ki nem fizethető, a kamatösszeget pedig, a létező ideiglenes szeruezetek közt, a célok megjelöléséuel és e töruény 6. §-ának megfelelő számadási kötelezettséggel. 8. §. Az 1848. éui XX. te. 2. §-ában minden töruényesen beuett uallásfelekezetre nézue megállapított tökéletes egyenlőségnél és uiszonosságnál fogua egyik vallásfelekezet hivei egy más vallásfelekezet előnyére vagy céljára semmi cim alatt meg nem adóztathatók. Ezen jogelu teljes keresztüluitele 1921. éui január hó l-ig 423 befejezendő. Amennyiben ezáltal egyes uallásfelekezetek közszükségleteinek ellátásánál hiányok állanának elő, a hiuatalosan megállapítandó hiányokért az állam az érintett egyház jauára az éui állami költséguetésbe beállított átalányöszszeggel nyújt kárpótlást. Különböző vallásfelekezetek által lakott községekben, melyek egyházi szolgáltatásukat megváltották, az e §-ban kifejezett elv vagy akép érvényesítendő, hogy a váltság címén adott községi járulékra is alkalmaztatik az 1868. évi Elli. tc. 24. §-ának a községek által nyújtott egyházi segélyekre vonatkozó rendelkezése, uagy ahol ez nem lehetséges, akép, hogy a más uallásuak községi szolgáltatásaik olyan hányada alól felmentetnek, milyen a meguáltott egyházi szolgáltatásnak megfelel. 9. §. Jelen töruény kihirdetése után azonnal életbe lép; uégrehajtásáual a uallás- és közokt. ügyi, pénzügy- és belügyminiszter bízatnak meg. A jubileum megünneplése az egyes gyülekezetekben. v. A uáei eu. egyház lélekemelő, szép ünnepségek keretében ünnepelte meg a reformáció négyszázados éufordulóját. Az ünneplés már okt. 30-án kezdődött, amikor is d. e. ifjúsági istentisztelet és uruacsora osztás uolt. Okt. 31-én d. e. ünnepi díszközgyűlés tartatott, melyen luánka Pál egyházi felügyelő lelkes megnyitója után Sommer Qyula lelkész kimerítő történeti uisszapillantással méltatta a nap jelentőségét, fl közgyűlés kimondotta, hogy ezentúl is minden éuben istentisztelettel és uruacsoraosztással fogja ezt a napot megünnepelni, melynek emlékére egyházi fentartási alapot létesít és hozzájárulását adja ifjúsági egyesület megalakítására. Délután fél ötkor uolt a nagyközönség számára a főünnepség, melyen a uáros közönségét dr. Zádor János polgármester és Miltényi Aurél h. tanácsos, a helyben állomásozó katonaságot pedig Csicsery Qéza ezredes és a tisztikar kiküldöttei képuiselték. A megnyitó beszédet irta és elmondotta Késmárszky Kálmán fg. VII. o. t. az ünnepi beszédet pedig Menyhár Istuán fg. VII. o. t. tartotta. Borbély Andor, Göllner Barna és Miklós, Sommer Qyula fg. tanulók és Vogl Katinka polg. isk. tanuló alkalmi költeményeket szaualtak. Közben az ifjúsági énekkar éneke illetue Borbély Pál és Zoltán, Menyhár Istuán, Sípos Gábor és Sommer Qyula hegedüjátéka tette változatossá az ünnepség sorrendjét, melynek legkiválóbb száma volt Naibert Aranka operaénekesnő éneke, a ki flllesando Stradella nagy áriáját 1667-ből énnekelte. A kitűnő művésznő gyönyörű hangja és művészi tökéletes előadása mélységes benyomást gyakorolt a hallgatóságra és nagyban hozzájárult az ünnepség fé~