Evangélikus Őrálló, 1917 (13. évfolyam)

1917-12-31 / 52. szám

1917 EVANGEL I KUS ORALLO képesek, s amennyiben az állam pénzügyi hely­zete ezt megengedi. E törvény azokat az államsegélyeket sem érinti, amelyek az itt felsorolt egyházakat eddig alkotott vagy jövőben alkotandó külön törvények vagy ily törvényeken alapuló szerződések értel­mében akár egyházi, akár iskolai célokra illették vagy ezután illetni fogják, vagy a fejlődés mér­tékéhez képest szükségesnek fognak mutatkozni. 6. §. flz 1. §-ban emiitett alapítványi tőke­kamatjairól, illetőleg a 2. §-ban emiitett évi jára­dékról mindenik egyház külön-külön, a kamatok, illetőleg a járadékösszeg felvételét köuető min­den naptári év hatodik hónapjának végéig a ref. egyház a ref. egyetemes konvent által; a ma­gyarországi ág. hitv. eu. egyház az ág. hitv. ev. egyetemes közgyűlés által, a Magyarország er­délyi részeiben levő ág. hitv. eu. országos egy­ház az országos konzisztórium által és az unitá­rius egyház az egyház képviselő tanácsa által jóváhagyott elszámolást köteles hemutatni a val­lás- és közoktatásügyi miniszterhez. Amennyiben valamelyik egyház a vallás­és közoktatásügyi miniszter ismételt felszólitása dacára az elszámolást be nem mutatja, vagy amennyiben a bemutatott elszámolásból az tűn­nék ki, hogy az alapítványi tőke kamatai egész­ben vagy részben nem a 4. §-ban meghatározott célokra fordittatik, a vallás- és közoktatásügyi miniszternek jogában áll az illető egyház javára eső alapítványi tőke kamatainak kiutalványozá­sát, a számadások bemulatásáig, felfüggeszteni, illetőleg a más célokra fordított összegek vissza­térítési kötelezettségét kimondani. E miniszteri határozat ellen az illető egyház az értesítéstől saámitott SO nap alatt a közigazgatási bíróság­nál panasszal élhet. 7. §. flz 1895. évi XE11. t.-e. által bevett izr. vallás javadalmazására az állam 25 millió ko­rona örökalapitványt létesít, melynek 4 %>-os kamata, azaz 1 millió korona, mindaddig mig az állam az alapítványi tőkét egészben vagy rész­ben ki nem fizeti, az 1920—21 évi költséguetési évtől kezdve az állami költségvetésbe beállítandó, flz 1917 18. éui költséguetésbe beállított segély ebbe a kamatösszegbe beoluad és az 1918 19. éui költséguetésben 260,000, azután pedig éuről éure 250.000 koronáual emelendő, mig az 1920 21. éui költséguetésben az 1 millió koronát eléri. Magában értetik, hogy az alapituányi tőkének egészben uagy részben ualó kifizetése, amelynek jogát az állam magának fentartja, mely azonban határidőhöz kötue nincs, a kamatösszegnek, uagy ez összeg megfelelő hányadának, költséguetésbe állítását és fizetését megszünteti. Mindaddig, mig az izraelita uallás önkormányzati szeruezete tör­uényesen létesül, a tőke ki nem fizethető, a ka­matösszeget pedig, a létező ideiglenes szerue­zetek közt, a célok megjelöléséuel és e töruény 6. §-ának megfelelő számadási kötelezettséggel. 8. §. Az 1848. éui XX. te. 2. §-ában min­den töruényesen beuett uallásfelekezetre nézue megállapított tökéletes egyenlőségnél és uiszo­nosságnál fogua egyik vallásfelekezet hivei egy más vallásfelekezet előnyére vagy céljára semmi cim alatt meg nem adóztathatók. Ezen jogelu teljes keresztüluitele 1921. éui január hó l-ig 423 befejezendő. Amennyiben ezáltal egyes uallásfe­lekezetek közszükségleteinek ellátásánál hiányok állanának elő, a hiuatalosan megállapítandó hiá­nyokért az állam az érintett egyház jauára az éui állami költséguetésbe beállított átalányösz­szeggel nyújt kárpótlást. Különböző vallásfeleke­zetek által lakott községekben, melyek egyházi szolgáltatásukat megváltották, az e §-ban kifeje­zett elv vagy akép érvényesítendő, hogy a vált­ság címén adott községi járulékra is alkalmaz­tatik az 1868. évi Elli. tc. 24. §-ának a községek által nyújtott egyházi segélyekre vonatkozó ren­delkezése, uagy ahol ez nem lehetséges, akép, hogy a más uallásuak községi szolgáltatásaik olyan hányada alól felmentetnek, milyen a meg­uáltott egyházi szolgáltatásnak megfelel. 9. §. Jelen töruény kihirdetése után azonnal életbe lép; uégrehajtásáual a uallás- és közokt. ügyi, pénzügy- és belügyminiszter bízatnak meg. A jubileum megünneplése az egyes gyülekezetekben. v. A uáei eu. egyház lélekemelő, szép ünnep­ségek keretében ünnepelte meg a reformáció négyszázados éufordulóját. Az ünneplés már okt. 30-án kezdődött, amikor is d. e. ifjúsági isten­tisztelet és uruacsora osztás uolt. Okt. 31-én d. e. ünnepi díszközgyűlés tartatott, melyen luánka Pál egyházi felügyelő lelkes megnyitója után Sommer Qyula lelkész kimerítő történeti uisszapillantással méltatta a nap jelentőségét, fl közgyűlés kimon­dotta, hogy ezentúl is minden éuben istentiszte­lettel és uruacsoraosztással fogja ezt a napot megünnepelni, melynek emlékére egyházi fen­tartási alapot létesít és hozzájárulását adja ifjú­sági egyesület megalakítására. Délután fél ötkor uolt a nagyközönség számára a főünnepség, me­lyen a uáros közönségét dr. Zádor János polgár­mester és Miltényi Aurél h. tanácsos, a helyben állomásozó katonaságot pedig Csicsery Qéza ezredes és a tisztikar kiküldöttei képuiselték. A megnyitó beszédet irta és elmondotta Késmársz­ky Kálmán fg. VII. o. t. az ünnepi beszédet pedig Menyhár Istuán fg. VII. o. t. tartotta. Borbély An­dor, Göllner Barna és Miklós, Sommer Qyula fg. tanulók és Vogl Katinka polg. isk. tanuló alkalmi költeményeket szaualtak. Közben az ifjúsági ének­kar éneke illetue Borbély Pál és Zoltán, Menyhár Istuán, Sípos Gábor és Sommer Qyula hegedü­játéka tette változatossá az ünnepség sorrendjét, melynek legkiválóbb száma volt Naibert Aranka operaénekesnő éneke, a ki flllesando Stradella nagy áriáját 1667-ből énnekelte. A kitűnő művész­nő gyönyörű hangja és művészi tökéletes elő­adása mélységes benyomást gyakorolt a hallga­tóságra és nagyban hozzájárult az ünnepség fé~

Next

/
Oldalképek
Tartalom