Evangélikus Őrálló, 1917 (13. évfolyam)

1917-03-31 / 13. szám

100 EVANGELIKUS ŐRÁJLLO 1W7 intézet még az átszervezés után sem ugyan az tipus, aminőre br. Salymosy Lajos hivatkozott fejtegetésében gondol. Ez az intézet ugyanis felső leányiskola és leánygimnázium lenne, ugy, hogy a közös altagozat (négy évfolyam) után következnék egyrészt három évfolyam (felső leányiskol), másrészt négy évfolyam (leánygimnázium). Azt hiszem azonban, , hogy ez a tipus a mi igényeinknek egyelőre megfelel, fí felső leányiskolát végzők szereznek általános műveltséget s azonkivül egy külön tanfolyam elvégzése után nevelőnői képesitést nyerhetnek, valamint bizonyos szakiskolákba is felléphetnek, a gimnáziumot végzők pedig, akik érettségit is tesznek, ugyancsak általános műveltséghez jutnak s egyben képesitést nyernek arra is;hogy esetleg magasabb tanulmányokat folytassanak. Azt gondolnám, hogy annyi általános műveltséggel, a mennyit a tervezett uj iskolatípus nyújt, általában be lehet érni. A mennyiben tényleg szükf égesnek mutatkozik, hogy a nőnevelés az itt emiitettnél tágabb irányú legyen, azt gondolom, hogy az ilyen kiegészítést mindenkor meglehetne valósítani, mert hiszen az intézet törzse már megvan és működik. Nem szeretném, ha bennünket bárki is partikularizmussal, lokálpatriotizmussal vádolva, bár hiszen mind az egyik, mind a másik bizonyos mértékben érthető és jogosult. A dunáatuli egyházkerület más kérdésben már bizonyságát adta, hogy a maga érdekét a közegyház érdekének hajlandó alárendelni. Méltányos uolna tehát, ha a leánynevelő intézet ügyében megértésre és odaadó támogatásra találna a testvérkerületek és az egyházegyetem részéről. Bizonyos, hogyha ilyen intézet már valahol volna, egyházkerületünk készségesen melléje állana. Minthogy tényleg esak a dunántuli kerületnek van ilyen középfokú leánynevelő intézete, jó és szükséges volna, hogy az egész evangelikus társadalom azt igyekezzék megtartani és megfelelő módon kifejleszteni. Ez persze nem követelés részünkről, hanem csati óhajtás és kérés, fízért tesszük az ügyet ebből a szempontból is szóvá, hogy a tényleges viszonyokat megsziulelésre ajánljuk. Végül még megemlítem, hogy a kőszegi leányneuelő intézetnek 16 éunél idősebb nöuendéke csakugyan nem volt. Ennek magyarázata azonban az, hogy idősebb növendéke nem is lehetett, minthogy az intézet eddig hat osztályú „felsőbb leányiskola ' volt, a melybe a növendékek rendszerint a négy elemi osztály után, tehát tiz éves korukban léptek be s igy a hat osztály elvégzésekor tizenhat évesek uoltak. Ha a terűbe uett átszeruezés sikerül, akkor minden bizonnyal idősebb nöuendékek is lesznek. Siker és eredmény azonban csak akkor remélhető, ha a társadalom az iskolát felkarolja. E nélkül minden törekués és minden áldozat meddő lesz. Mind e fejtegetésnek célja most már nem az, hogy br. Solymosy Lajos nemeslelkü adományát a kőszegi leányiskola részére kisajátítsuk, hanem első sorban az, hogy a kérdést tisztázzuk, meguilágitsuk, minden szempontból mérlegeljük és ennek alapján megállapodjunk abban, hogy mit akarunk és mi ualósitható meg. Hiszen ebben a teruünkben is áll az a jól ismert mondás : mi is tudtuk uolna, hogy mit kell tenni, de tettük azt, a mit lehetett. Ha az ügy megoldásában jelen fejtegetésemmel bármily irányban közreműködnöm sikerül, akkor talán nem uolt időés papír pazarlás, a mit uégeztem. — h. —. Panaszos leuél. Nagytiszteletü Szerkesztő Uram 1 Az euang. lelkész nyomorúságának mélységéből kiáltok. Tudom nem egyedül uagyok a nyomorúságnak eme mélységében. Sokan uagyunk bizonyéra, a kik uárosi jellegű egyházban minden terménybeli járandóság nélkül egyedül az 1600 koronára kiegészített kongruás papi fizetésre ;támaszkodua álljuk családunkkal a uilágháboru harmadik esztendejének igazi pergőtüzét, mely megbénítja az akaratot, tönkreteszi az idegeket. Tűrtünk, uártunk, reménykedtünk, hogy majd csak uége lesz e nyomorúságnak. Hiába! Bíztunk az ígéretben, hogy az állam legalább családi pótlék alakjában ad segítséget? Ezen bizalmunkat is széjjel robbantotta az Eu. Őrálló legutóbbi^számában adott értesítés, hogy az államnak a prot. lelkészek családi pótlékára fedezete nincs. Tehát uigasztalan a jelen, de reménytelen a jöuő is! Az államnak nincs fedezete a prot. lelkészek családi pótlékára. De nincs fedezete még az állami iskolákban tanuló prot. gyermekek uallás tanításának díjazására sem. Ide csatolom a sáruári állami polgári fiu és leányiskola igazgatójának ez ügyben f. é. január 26-án hozzám intézett átiratát. 32/91? sz. Tisztelendő Varga József euang. lelkész urnák Sáruár. Tisztelettel értesitem, hogy a nm. uall. és közoktügyi m. kir. miniszter ur as 1916 nou. 14-én kelt 143030 916—VI—a. sz. rendeletéuel a sáruári áll. polg. i. fiu az 1916 nou. 14-én kelt 143031/816—VI—a. sz. rendeletéuel a leányiskola 1916—1? tanéui költséguetését ugy állapította meg, hogy az ág. h. eu. hitoktatás a