Evangélikus Őrálló, 1916 (12. évfolyam)
1916-02-12 / 7. szám
1916 pozsonyi egyetem mellett a jövő tanévben már megnyithatjuk? Igaz, hogy ha nem valamely egyetembe szervesen beleillesztve, hanem valamely egyetem mellett létesitik számunkra a fakultást, akkor a magunk autonom jogosultsága alapján a saját háztartásunk keretei között is felállíthatjuk azt s esak a fakultási jogokat kérjük az államhatalomtól, de kérdés, nem lesz-e ez ismét Eris almája a theol. akadémiák és a kerületek között? Mert egy bizonyos: nagyobb áldozatok nélkül lehetetlen nagy dolgokat alkotni, fíz áldozatokat most a theol. akadémiáknak és kerületeknek kell meghozniok. Széthúzás, helyi érdekek szemmeltartása, tradieiók bármily jogos és tiszteletreméltó hangoztatása a fakultás kérdésének megoldását, mint már eddig is oly sokszor, most is elodázhatja és megakadályozhatja. De ne akadályozza megl A közérdek kivánja, hogy a theologiak számának redukálásáról s egyik-másiknak theol. semináriummá való átszervezéséről a magasabb cél érdekében higgadtan és elfogultság nélkül nyiló tárgyalások induljanok meg. Erre nézve várjuk a közvélemény megnyilatkozását. Raffay Sándor. Ä Lipcsei Misszió jelenlegi helyzete. Az angolok azon törekésükben, hogy a németeket az Európán kiviili világra gyakorolt befolyásuktól megfosszák, a német missziói megsemmisítésétől sem riadnak vissza. A legtöbb afrikai német gyarmatot mindjárt a világháború kitörése után hatalmukba keritve, nem esak onnan, hanem saját gyarmataikról is félreeső fogolytáborokba hurcolták a német hittérítőket, miáltal az ezek által végzett áldásos munkát legalább is megakasztották. Ezen ellenséges eljárás alatt a lipcsei evangelikus lutheránus misszió is sokat szenvedett. Igy az angol-keletafrikai gyarmaton lévő u. n. wacamba-misszió mindjárt kezdetben áldozatul esett ellenseges indulatuknak, amenyrtyiben az ott működő lipcsei luth. hittérítőket Ahmednagar-ba internálták, ahol már ezen miszsziónak néhány Indiából internált hittérítőjével találkoztak. , Indiában egyébként még elég emberségesen bántak épen a lipcsei htttéritőkkel, akik missziójuknak csaknem kétszázéves tradíciója szellemében működve teljes mértékben kivívták az angol fenhatóság bizalmát és elismerését. Csak missziói állomásaikat nem volt szabad elhagyniok, egyébként ott — bár állandó megfigyelés alatt — zavartalanul működhettek tovább. A legsúlyosabb csapás az volt rájuk és a misszió itthoni vezetőire és barátaira, hogy hosszú hónapokon át minden levélbeli érintkezés ki volt velük zárva s esak kerülő uton, a svéd lutheránus misszionáriusok közvetítésével kaptunk róluk néha-néha életjelt. Időközben azonban az angol kormányzóság szükségesnek találta az összes németek eltávolítását Indiából s a hittérítőkre nézve ugy intézkedett, hogy mindazokat, akik fegyveres szolgálatra nem alkalmasak, továbbá a nőket és a gyermekeket haza küldi Németországba. A Qolkonda nevü gőzösön közel 300 német hittérítő hagyta el családostul eddigi működési terét, Indiát és ért Afrika déli csúcsának megkerülésével 7 heti utazás után Európába, — köztük a Lipcsei Misszió 39 tagja. Meyner prépostot Londonban visszatartották, fí hazatértek üdvözlésére jan. 16-án Lipcsében a Nikolai-Kircheben a maga nemében páratlan missziói ünnepélyt rendeztek. Az érdeklődés oly nagy volt, hogy sokan már helyet sem kaptak a hatalmas templomban. Az állami, egyházi, katonai és városi hatóságok fejei is mind megjelentek. Az ünnepélyt dr Paul misszió igazgató nyitotta meg, rámutatva a rendkivüli alkalomra, mire dr. íhmels beszélt a hazai egyház nevében. Rámu atott az óra világtörténelmi jelentőségére, ami abban rejlik, hogy egy keresztény állam megakadályozza a hittéritési munkát s hogy a nemzeti érdekek a misszió nemzetközi érdekeivel összeütköznek. Goitsching hittéritő a hazatértek nevében köszönte meg azt a sok szeretetet, amelylyel útközben mindenütt, de főképen Lipcsében elárasztották őket. Az, amit a Lipcsei Misszió indiai munkateréről közölt, a sivár viszonyok között, még eléggé biztató. Bár nekik németeknek el kellett hagyni állomásaikat, 40 benszülött lutheránus lelkész és 14 svéd és baltitartománybeli (oroszországi) hittéritő touább vezeti a munkát, s gondozza a nagyrészt eláruult gyülekezeteket. Isten kezében ez a súlyos megpróbáltatás is bizonyosan javára válik majd a kétszáz éves lutheránus missziónak a tamul nép között. A német-keletafrikai Kilimandzsáróról, hol a Lipcsei Misszió a dzsagga-nép között fejt ki