Evangélikus Őrálló, 1916 (12. évfolyam)

1916-01-06 / 1. szám

5 (:V ANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1916 A soproni esperesség őszi lelkészi értekezlete. Tiltakozás XV. Benedek pápa kihívása elíen. A soproni egyházmegye lelkészei december 17-én Sopronban tartották meg őszi értekezletüket. flz urvacsorát ezúttal Scholtz Ödön esperes szolgáltatta ki. 1. Kor. 1 — felett tartott gyónási beszéddel, mire megkezdődött a tanácskozás. Az esperes megnyitó beszéde kapcsán lelkes örömmel vette tudomásul a MELE végleges szervezkedését s kimondta, hogy külön üdvözlő iratot intéz Raffay Sándor elnökhöz s Isten áldását kéri ugy az ő, mint az egyesület működéséhez. Kivánja az értekezlet, hogy a MELE a háború befejezése után a legerélyesebb akciót inditsa meg az evang. katonai lelkészeinek a jogegyenlőség alapján, egyházunk méltóságának megfelelő rendezése, valamint az ágost. hitv. evang. theologiai fakultás szervezése ügyében. Sajnálattal vette az értekezlet tudomásul, hogy az egyetemes közgyűlés kerületenként csak tízezer kor. segélyt engedélyezett a drágaság miatt nyomorral küzdő lelkészek részére s hogy még ezen alamizsnáért is folyamodni kell, s azo.i reményének adott kifejezést, hogy a gyülekezetek részesitik majd lelkészeiket, tanítóikat megfelelő drágasági pótlékban, amire az esperes fel fogja őket kérni. Örvendetes tudomásul szolgált, hogy e téren Sopron már a nyár folyamán követendő példát mutatott a többi gyülekezetnek. A háború által annyira sújtott hittérités ügyének fokozott mérvű felkarolása, Dizkereszti missziói istentisztelettel, offertóriummal, esetleg külön missziói ünnepélyek tartásával, — a gyülekezeti fenntartási alapok szervezése s évi rendes gyarapítása, — az esperességi áruaalapnák mint 1917 évi jubileumi alkotásnak állandó növelése, mind lelkes határozattá emeltetett. Megnyitó beszéde további folyamán felhívta esperes ez értekezlet figyelmét azon a protestantizmust vérig sértő, kihívó beszédre, melyet az „Osservatore Romano" f. é. november 22-iki 323 számának közlése szerint XV. Benedek pápa intézett „fl hit fenntartására alakult egyesület" képviselőihez s melyben rámutatva a Rómában épülő protestáns templomokra a többek között eaeket mondta: „fíki a hitet ellopja az a rabló nevet valóban megérdemli. Mit keresnek a szent városban a sátán küldöttei, akik templomokat emelnek, ahol Istent nem részesítik igaz tiszteletben ; akik pestisszószékeket emelnek, hogy a iévtanokat terjesszék a nép között, akik telt kezekkel szórják ki a hazugságot s a rágalmakat a katholikus vallás és szolgái ellen. Ki nem fájlalná azt a kárt, amely ebből a szent városra hárul és a skandalumot, amely az egész világra kiáradna, ha Luthernek és Kálwinnak sikerülne sátorfájukat a pápaság városában tartósan felállítani. Ennek következtében védenünk kell testvéreink hitét, és védeni kell őket hitüknek csúnya elrablása ellen." fiz értekezlet megdöbbenéssel hallotta elnöke 'ezen bejelentését, mert világos, hogy a pápa ezen kihivó szavai nagyon is alkalmasak azon felekezetközi béke megbolygatására, amelyet a háború kitörése óta hazánk összes jóravaló polgárai ápolni és a jöuőre nézve is biztosítani kívánnak. Azért csak meguetéssel veszi a róm. kath. egyház fejének ezen kihívását tudomásul, tiltakozik ellene, s kifejezi azon reményét, hogy azt hazánk müveit katholikusai is helytelinitik s inkább Keppler, rottenburgi (Németország) r. k. püspök szellemében kivánnnak protestáns polgártársaikkal békés egyetértésben élni, aki „Unsere toten Helden und ihr letzter Wille" c. könyvében a felekezetközi békére vonatkozólag ezt irta: „Elesett testvéreitek kérnek és köteleznek bennetek: Mentsétek meg a békét a háború utáni időre 1 Senki se vesse meg a másikat hite miatt! Eg§ik fél se beszéljen megvetéssel a másikról1" Kivánja azonban egyúttal az értekezlet, hogy a béke helyre állta után egyetemes lelkészi értekezletünk s egész egyházunk tiltakozzék a pápai kihívás ellen. Az értekezlet főtárgya Ziermann Lajos soproni lelkész felolvasása volt ezen cím alatt: „Az Úrvacsora a konfirmációi tanításban. Mint a tavaszi értekezleten a keresztségről ugy most az Urvacsoráról szóló részletét oluasta fel németnyelvű konfirmációi vezérfonalának, melynek mielőbbi kiadását s az esperességben való használatba vételét az értekezlet szükségesnek tartja. Itt volna ismét egy könyu, melynek megszerzésével és kiadásával a Luther Társaság a köznek hasznos szolgálatot tenne, s a maga tekintélyét és jövedelmét is gyarapithatná. Még a háború hatását beszéltük meg a gyükezetek és a hivek vallási és erkölcsi életére s azon teendőket, melyek ránk lelkészekre most s a béke megkötése után várunk, mire az értekezlet a folyó ügyek elintézése után esperes imájával véget ért.